(1. r�sz)

�ltal�nos �rtelemben honfoglal�snak nevezz�k azt a folyamatot, melynek sor�n valamely n�p egy kiv�lasztott ter�letet
birtok�ba vesz, abb�l a c�lb�l, hogy ott �j haz�t alap�tson. Ennek megfelel�en a magyar t�rt�nelemben honfoglal�snak nevezz�k
azt a folyamatot melynek sor�n a magyarok a K�rp�t-medenc�t a birtokukba vett�k.

A nagy t�rt�nelmi id�t�vlat �s a viszonylag kev�s �r�sos forr�s miatt neh�z pontosan rekonstru�lni a honfoglal�s menet�t
�s esem�nyeit. K�t jelent�sen elt�r� f� elm�let l�tezik. A legelterjedtebb, hagyom�nyos n�zet szerint a magyarok egy l�pcs�ben
sz�llt�k meg a K�rp�t-medenc�t. A honfoglal� t�rzsek eszerint 895 t�j�n telepedtek meg a K�rp�t-medence alf�ldi ter�letein.
Ekkoriban Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma m�r sz�thull�ban volt, ami megk�nny�tette a dolgukat.
902-re a K�rp�t-medence eg�sz ter�let�t ir�ny�t�suk al� vont�k, b�r az �llataik miatt f�k�nt az Alf�ld, Mez�f�ld, Kisalf�ld,
Csall�k�z �s Szer�ms�g ter�letein telepedtek le, ahol megfelel� min�s�g� legel�k �lltak rendelkez�sre.
E n�zet szerint az itt lak�, f�leg avar �s szl�v eredet� n�pek nem �ltek t�l s�r�n a vid�ken �s p�r ember�lt� alatt beolvadtak
az �j j�vev�nyek t�rzseibe. Ha f�ldm�vel�sben nem is, �llattart�sban val�sz�n�leg volt mit tanulniuk a magyarokt�l,
akik ridegtart�ssal, t�li takarm�nyoz�s n�lk�l nevelt�k �llataikat.

 

A m�sik jelent�s elm�let L�szl� Gyula nev�hez f�z�dik.
A kett�s honfoglal�s elm�lete szerint a magyars�g �sei k�t l�pcs�ben sz�llt�k meg a K�rp�t-medenc�t.
Az els� szakasz 670 k�r�l volt (griffes-ind�s kult�ra), m�g a m�sodik szakasz a j�l ismert 9. sz�zad v�gi bej�vetel.

Az 5. sz�zad �ta az eur�zsiai sztyepp�n a keletr�l nyugatra mozg�s volt a jellemz�. Ez hozta a hunokat, avarokat,
onogurokat �s a magyarokat is Eur�p�ba, v�g�l t�rv�nyszer�en mind a K�rp�t-medence ter�let�n jutottak a legnyugatabbra.
A had�szati t�nyez�k�n t�l a n�pek, �gy a magyar honfoglal�st megel�z�en a beseny�k �s �zok nyugatra vonul�s�nak
gazdas�gi okai is lehettek, nevezetesen a legel�k megfogyatkoz�sa, amit el�id�zhetett a sz�razabb vagy hidegebb �ghajlat,
vagy a sikeres �llatteny�szt�s nyom�n bek�vetkezett demogr�fiai robban�s is, v�geredm�nyben mindk�t esetben a relat�v
t�ln�pesed�s.

A magyarok Etelk�zben

670 k�r�l a Fekete-tengert�l �szakra lev� sztyepp�n nagy v�ltoz�sok t�rt�ntek. Felbomlott az onogur-bolg�r birodalom,
amelyik alap�t�j�nak, Kuvratnak a hal�la ut�n fiai ir�ny�t�sa alatt �llt.
Az � visz�lyukat kihaszn�lva a kaz�rok �s magyarok benyomultak ter�let�kre, a bolg�rok t�bb csoportra szakadtak.
A volgai bolg�rok Kotrag vezet�s�vel �szakkeletre a Volga vid�k�re, a dunai bolg�rok Aszparuh vezet�s�vel d�lnyugat fel�
a Duna vid�k�re, egy m�sik csoportjuk pedig Kuber vezet�s�vel a K�rp�t-medenc�be k�lt�z�tt,
ahol az Avar Birodalom h�b�rese lett. A magyarok ekkor foglalt�k el Etelk�zt, a nagyj�b�l a Duna �s a Dnyeper k�z� es�
ter�letet. Elk�pzelhet�, hogy az ekkor sz�tv�ndorl� bolg�rokkal kisebb magyar csoportok is tartottak.
Ezt t�masztja al� a Julianus bar�t �ltal 1235-ben megtal�lt Magna Hungaria Volgai Bolg�rorsz�g mellett.
922-ben �ket nevezte ibn Fadl�n bask�roknak. De az is lehet, hogy ez a bolg�rokhoz csatlakoz�s csak k�s�bb,
a kaz�roknak az arabokt�l elszenvedett 737-es veres�ge ut�n t�rt�nt, amikor a bolg�rok �szakabbra h�z�dtak,
t�volabb a kaz�r fennhat�s�g al�l.

Egyes elk�pzel�sek szerint hasonl�k�ppen a bolg�rokhoz csatlakozott magyar csoportok bev�ndorl�sa is lehet a 670-ben
a K�rp�t-medenc�ben r�g�szetileg megfigyelhet� etnikai �trendez�d�s, a griffes-ind�sok megjelen�se m�g�tt.

Az �r�sos forr�sokban a magyarok 839-ben jelennek meg, amikor biz�nci forr�s szerint az Al-Dun�n�l tart�zkodtak
�s bolg�r felk�r�sre Biz�nc ellen vonultak. A magyarok ekkorra er�s�dtek meg annyira, hogy v�gleg elszakadjanak
a kaz�r befoly�s al�l �s teljesen �n�ll� politiz�l�sba kezdjenek.
Val�sz�n�leg az�rt �p�tett�k a kaz�rok Sarkel er�dj�t 838-ban a Don als� foly�s�n�l, hogy biztos�ts�k hat�rukat
a magyarok fel�.

862-n�l jegyezte be Hinkmar reimsi �rsek a Szent Bertin-kolostor �vk�nyv�be, hogy a kor�bban ismeretlen Ungri is
N�met Lajos kir�lys�g�t puszt�tott�k. N�met Lajos fia, Karlmann bajor kir�ly 861-ben kelt fel apja ellen,
amiben Lajos h�b�rese Rasztiszlav morva fejedelem is t�mogatta. Rasztiszlav sz�vets�geseik�nt jelentek meg a magyarok.
Rasztiszlav kihaszn�lta a frank belh�bor�t az elszakad�sra �s 862-ben az addigi frank papok helyett Biz�ncb�l k�rt hitt�r�t�ket.
Szent Cirill �s Szent Met�d 863-ban �rkeztek meg.

A k�zvetlen el�zm�nyek

881-ben a magyarok �s a kabarok Szvatopluk morva fejedelem sz�vets�gesek�nt B�cs alatt harcoltak a keleti frankok ellen.
Ebben az id�ben Etelk�z kezdett egyre sz�kebb lenni a magyaroknak. Regino pr�mi ap�t 908-ban befejezett kr�nik�ja szerint
a magyarok ter�lete t�ln�pesedett. Mivel a ruszok Oleg vezet�s�vel megsz�llt�k Kijevet,
az Al-Dun�n�l ott volt a dunai bolg�r �llam, keletre a sztyepp�n egy�b n�pek, a K�rp�t-medence fel� l�tszott lehet�s�g
a terjeszked�sre.

A 890-es �vekre a magyar t�rzsi vezet�k Etelk�z fel�l egyre ink�bb nyugati ir�nyban kezdtek orient�l�dni.
892 �s 895 k�z�tt r�vid id� alatt h�romszor is megfordultak a magyar hadak a Balk�n �s a K�rp�t-medence ter�let�n.
A Fuldai �vk�nyv szerint 892 nyar�n seg�tette meg egy magyar sereg Arnulf keleti frank kir�lyt,
aki engedetlenked� h�b�res�nek, Szvatopluk morva fejedelemnek az orsz�g�ba ind�tott b�ntet� hadj�ratot.
A magyarok 892 j�lius�ban n�gy h�tig puszt�tott�k Morvaorsz�got.
A t�rt�net�r�s egy r�sze ezt tekinti a honfoglal�s val�sz�n� kezdeti id�pontj�nak,
mivel ekkor a K�rp�t-medence keleti r�sz�t val�sz�n�leg megsz�llt�k a magyarok, �s egyes seg�dn�pek (kabarok, sz�kelyek)
nem vonultak vissza,
hanem esetleg itt �t is teleltek, de erre k�zvetlen bizony�t�k mindenesetre nincs.
A 16. sz�zadi humanista, Johannes Aventinus – aki tal�n az�ta elveszett r�gi kr�nik�k alapj�n dolgozhatott
– �rja, hogy 892-ben a birodalmi gy�l�sen, ahol Szvatoplukot ellens�gnek nyilv�n�tott�k, r�szt vettek a magyarok kir�ly�nak,
Cusal�nak k�vetei �s ekkor a magyarok megkapt�k Daciat (azaz Erd�lyt), mint megt�madhat� �s elfoglalhat� ter�letet.