(2. r�sz)

A K�rp�t-medence keleti r�sz�nek elfoglal�sa

893 tavasz�n I. Iszmail bin-Ahmed em�r, a buharai k�zpont� Sz�m�nida emir�tus uralkod�ja hadj�ratot ind�tott a t�le �szakra
a Szir-darj�n t�l �l� �zok ellen. Fogjul ejtette az �z fejedelemn�t, a katunt �s rengeteg rabszolg�t,
�llatot valamint kincset zs�km�nyolt. Az �zokat keleti szomsz�daik is megt�madt�k, ez�rt csak nyugatra vonulhattak.
K�rp�tl�sul r�t�madtak a t�l�k nyugatra �l� beseny�kre, elszedt�k �llataikat �s legel�iket.

894-ben a beseny�k �tkeltek a Volg�n, �s megjelentek Eur�p�ban, a magyarok etelk�zi sz�ll�ster�let�nek k�zvetlen keleti szomsz�djak�nt. Ebben az �vben a magyarok a dunai bolg�rok ellen vezettek hadj�ratot, amelynek vezet�je �rp�d fejedelem fia,
Liuntika volt.

894-ben a magyarok Szvatoplukkal k�t�ttek sz�vets�get, melynek eml�k�t feltehet�en a 14. sz�zadi magyar kr�nik�ban
meg�r�k�tett, �n. Feh�r l�-monda �rizte meg.
A meg�llapod�s �rtelm�ben a magyar �s a morva seregek egy�ttesen rohant�k meg Arnulf pann�niai tartom�ny�t,
a forr�sok szerint komoly puszt�t�sokat okozva ezzel. Feltehet�en ez a seg�ts�gny�jt�s, illetve Szvatopluk hal�la is
hozz�j�rult ahhoz, hogy a morv�k, m�g az �v �sz�n b�k�t k�t�ttek a frankokkal.
Az akkori kor felfog�sa szerint az egyik f�l hal�la eset�n a meg�llapod�sok �rv�ny�ket vesztett�k.
A fejedelmi c�m �r�kl�s��rt k�t testv�rt, II. Mojm�r �s II. Szvatopluk vet�lkedett, ez a k�s�bbiekben el�seg�tette
a magyar terjeszked�st.

A Fuldai �vk�nyv besz�mol a magyarok pann�niai hadj�rat�r�l �s a hatalmas puszt�t�sr�l.
Szvatopluk azonban m�g a hadj�rat el�tt meghalt, hal�l�t a Fuldai �vk�nyv el�bb eml�ti.Egy feltev�s szerint a magyarok
(f�leg kavarok) �rtes�lve Szvatopluk hal�l�r�l nem vonultak vissza a K�rp�t-medenc�b�l, hanem a Fels�-Tisza vid�k�n
teleltek �t. Biztosan annyit tudunk, hogy 894 �sz�n a keleti frankok �s a morv�k b�k�t k�t�ttek.

A frank-morva b�kek�t�s ut�n a nyugat fel� tekint� magyar t�rzsf�knek �j katonai sz�vets�gest kellett keresni�k maguknak.
Erre nem sok�ig kellett v�rni: 895-ben a biz�nci cs�sz�r k�vete jelent meg �rp�d �s Kursz�n vez�ri sz�ll�s�n,
hogy seg�ts�get k�rjen az �j, energikus bolg�r c�r, Simeon ellen folytatott h�bor�hoz.
A Dun�n Euszth�thiosz tengernagy �ltal a biz�nci flott�val �tsz�ll�tott magyarok lerohant�k a biz�nciak ellen hadakoz�
bolg�rok orsz�g�t, majd a forr�sok szerint legal�bb k�t csat�ban az ellen�k vonul� Simeon bolg�r c�r sereg�t is legy�zt�k.
El�sz�r feltehet�en Preszl�v - Mundraga k�rny�k�n, majd Disztra (Szilisztra) v�r�n�l.
A Mundraga v�r�ba z�rk�z� Simeon hamarosan b�k�t k�t�tt a biz�nciakkal, akik visszavonultak.
Simeon ekkor a magukra maradt magyarok ellen vonult �s egy nagy csat�ban legy�zte �ket.
A Fuldai �vk�nyv csak err�l a harmadik csat�r�l sz�mol be, amiben Simeon maga is 20 ezer lovast vesztett.

Az Etelk�zben maradt magyarokat k�zben beseny� t�mad�s �rte. A k�t oldalr�l j�v� t�mad�s harapofog�ba vette a magyarokat
�s ez Etelk�z felad�s�ra �s a nyugat fel� h�z�d�sra k�sztette �ket. Kisebb csoportjuk ekkor mehetett d�lre
(a Kuma �s Terek foly� vid�ke, ill. a Kauk�zus) fel�. A keleten maradtakat ezen a d�li ter�leten �rta le k�s�bb Al Bakri,
Gardizi, stb.
A honfoglal�s pontos menete �s id�rendje nem ismert, de a le�rt 895-�s esem�nyek hat�s�ra t�rt�nt 900 el�tt,
amikor �jra hallunk a magyarokr�l. �gy t�nik, hogy a K�rp�t-medemc�be bevonul� magyarok nem �tk�ztek
sz�mottev� ellen�ll�sba �s a beseny�kkel vagy bolg�rokkal sem tudunk �jabb csat�r�l ebben az id�ben,
ami a rendezett �ttelep�l�s mellett sz�l, amivel az ellens�ges szomsz�dok is megel�gedhettek.
A leg�jabb r�g�szeti kutat�sok szerint nem vonultak vissza teljesen a K�rp�tok m�g�, az �j v�dvonal a K�rp�tok el�ter�ben volt.
Erre utalnak a Przemysl, Lviv, Dnyeszter- �s Prut-menti valamint Bukarest k�zel�ben felt�rt s�rok.

A magyar t�rzsek l�tsz�m�t kb. 400 ezer f�re teszik ekkoriban, ennek katonai hadereje kb. 70 ezer f�re tehet�.
A biz�nci sz�vets�gben v�grehajtott bolg�r hadj�rat, melynek feladata a K�rp�t-medence megsz�ll�s�nak el�k�sz�t�se,
�s az �szak-nyugati bolg�r tartom�nyok megh�d�t�sa, mind�ssze k�t t�rzs katonai potenci�lj�t, azaz mintegy 20-25 ezer harcost
foglalt le. Az egyes t�rzsek v�delmi er�i (�n. gyep�v�d�k) k�l�nben sem vettek r�szt hadj�ratokban.
Megfelel� v�delmi er� egy esetleges beseny�t�mad�sra rendelkez�sre �llt teh�t. Azt is figyelembe kell venni,
hogy t�bb sz�z ezres t�meg (k�zt�k ar�nyos m�rt�kben �regek, betegek, gyerekek, �s �llapotos n�k)
nem menek�l "rendezetlen�l" ezer kilom�tert l�h�ton, kocsikon, kord�kon.
Egy ilyen �ttelep�l�s tervez�st ig�nyel �s felk�sz�l�st, takarm�nyt, tart�s�tott �lelmiszereket, s�t, stb.
Az ellentmond�s lehets�ges felold�sa, hogy a „menek�l�s” ink�bb tervszer� ki�r�t�s lehetett a beseny�kt�l tartva,
akiknek t�mad�sa a h�tramaradottakat �rhette az Etelk�zben.

Erd�lyben a magyarok a K�pes kr�nika bejegyz�se szerint meg�lt�k �lmos vez�rt, „nem mehetett be ugyanis Pann�ni�ba”.
Arra, hogy ezt mi�rt tehett�k, h�rom elm�let is l�tezik. 1. Egyes feltev�sek szerint ekkor j�rt le �lmos megb�zat�sa,
�s ezut�n fel�ldozt�k. 2. M�sok szerint a kend�t akkor kell fel�ldozni, ha d�nt� h�bor�t vesz�t, mert ekkor bizonyoss� v�lik,
hogy meggyeng�lt �t�l�k�pess�ge. 3. A harmadik feltev�s szerint �lmos fejedelem ritu�lis fel�ldoz�s�val ereje,
b�lcsess�ge �s tehets�ge �t�ramlik fi�ba, �rp�dba. A forr�sb�l azonban nem der�l ki, hogy a meg�l�s ritu�lis fel�ldoz�s
lett volna. Nem tudhatjuk, mennyire befoly�solhatta a szerz�t M�zes t�rt�nete, aki elvezette n�p�t �j haz�j�ba,
de � maga nem l�phetett be oda. �lmos igen id�s ember (j�val 60 felett j�r) ebben az id�ben, �gy nem z�rhat� ki az sem,
hogy m�gis term�szetes hal�llal halt meg.

Pann�nia elfoglal�sa

A honfoglal�s nem egy �v alatt zajlott le, �s legal�bb k�t nagyobb szakaszban.
El�sz�r az orsz�g keleti fel�t, majd k�s�bb a X. sz�zad elej�n a nyugati fel�t foglalt�k el. Ut�bbira az adott alkalmat,
hogy 899-ben Arnulf cs�sz�r sz�vets�get aj�nlott a magyaroknak Bereng�r ellen. A hadj�rat idej�n azonban meghalt Arnulf,
�gy - hasonl�an Szvatopluk �t �vvel kor�bbi hal�l�hoz - a magyar felfog�s szerint megsz�nt a sz�vets�g,
az It�li�b�l visszat�r� csapatok elfoglalt�k a Dun�nt�lt �s 902-ben morv�k �ltal birtokolt �szaknyugati ter�leteket,
ami ut�n a morva �llam megsz�nt. Mindezek a h�d�t�sok nagyobb csat�k n�lk�l zajlottak, a magyarok nem �tk�ztek
sz�mottev� ellen�ll�sba. A magyar h�d�t�st megk�nny�tette II. Mojm�r �s II. Szvatopluk rivaliz�l�sa,
valamint a morv�kat �r� ism�tl�d� frank t�mad�sok is.

Az ezt k�vet� id�szak hadj�ratainak c�lja l�that�an a katonailag ellen�rz�tt ter�let, a mezsgye nyugatra tol�sa volt az Ennsig,
ahogy azt kor�bban az avarok is tett�k. A hadj�ratok vezet�inek nev�t nem ismerj�k, az egyetlen kiv�tel 904,
amikor meg�lt�k Kusz�lt, azaz Kursz�nt, egyes forr�sok szerint lakom�n t�rbecsalt�k, m�sok szerint csat�ban esett el.
�rp�d fejedelem hal�l�nak id�pontja sem ismert.

A magyar-keleti frank h�bor�k t�rt�net�ben az els� jelent�s �sszecsap�sra 907-ben ker�lt sor, amikor a pozsonyi csat�ban
siker�lt visszaverni a t�mad� keleti frankokat. A csat�ban elesett Liutpold bajor herceg �s Theotm�r salzburgi �rsek is.
A Salzburgi �vk�nyvek szerint ez volt a legszerencs�tlenebb h�bor�, Gyermek Lajos kir�ly Passauba menek�lt.
Ezzel a magyaroknak siker�lt a hat�rt az Ennsn�l biztos�taniuk �s ezut�n k�vetkezett a t�volabbi kalandoz�sok kora.

A kett�s honfoglal�s

A kett�s honfoglal�s elm�let�t L�szl� Gyula (1910-1998) r�g�szprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyars�g k�t l�pcs�ben
sz�llta meg a K�rp�t-medenc�t. Az els� szakasz 670 k�r�l volt (az �n. griffes-ind�s kult�ra vagy „k�sei avarok” leletanyag�nak megjelen�se), m�g a m�sodik szakasz a j�l ismert 9. sz�zad v�gi bej�vetel, amely sor�n �rp�d vezet�s�vel megt�rt�nt
a „m�sodik” honfoglal�s.

L�szl� Gyula szerint „Az, amit eddig a honfoglal�sr�l tanultunk �s tan�tottunk, mind igaz.
Ebben semmif�le v�ltoz�s nem t�rt�nt. A 896-os honfoglal�s t�rt�nelme szil�rdan �ll, amit a magam felvet�se ehhez hozz�f�z,
csup�n annyi, hogy �rp�d magyarjai a K�rp�t-medenc�ben m�r javar�szt magyarokat tal�ltak,
akik el�tt�k a 670-es �vek t�j�n �z�nl�ttek ide.”

Az elm�letet a mai napig nem fogadta el teljes m�rt�kben a tudom�nyos k�zv�lem�ny. Gy�rffy Gy�rgy (1917-2000)
t�rt�n�sz szerint „a kett�s vagy t�bbsz�r�s honfoglal�s elm�let�t t�rt�neti �s nyelv�szeti forr�sanyag ugyan�gy
nem t�masztja al�, mint ahogy nem egyeztethet� a n�pp� v�l�s folyamat�nak leg�jabban megismert t�rv�nyszer�s�geivel.
”L�szl� Gyula v�lasza erre az �rvel�sre: „Az Akad�mia �ltal elfogadott finnugor sz�rmaztat�s sz�m�zte a kutat�k
�rdekl�d�si k�r�b�l mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, �s ez az egyoldal�s�g mind a mai napig uralkodik
a magyar �st�rt�net kutat�s�ban: a r�g�szek szinte csak illusztr�ci�kk�nt szolg�lnak a nyelvtudom�ny t�teleihez.”