(1. r�sz)

S�rv�r-fels�vid�ki gr�f Sz�chenyi Istv�n
(B�cs, 1791. szeptember 21. – B�cs, D�bling, 1860. �prilis 8.)

politikus, �r�, polihisztor, k�zgazd�sz, a Batthy�ny-korm�ny k�zleked�si minisztere
– akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.
Eszm�i, tev�kenys�ge �s hat�sa �ltal a modern, �j Magyarorsz�g egyik megteremt�je.
A magyar politika egyik legkiemelked�bb �s legjelent�sebb alakja,
akinek nev�hez a magyar gazdas�g, a k�zleked�s, a k�lpolitika �s a sport megreform�l�sa f�z�dik.
Sz�mos int�zm�ny alap�t�ja �s n�vad�ja.

Gyermekkora

B�csben sz�letett 1791. szeptember 21-�n, a Herrengasse 5 sz. h�zban,
a k�zeli Szent Mih�ly r�mai katolikus pl�b�niatemplomban keresztelt�k meg.
�desapja, gr�f Sz�ch�nyi Ferenc, a Magyar Nemzeti M�zeum alap�t�ja, �desanyja Tolnai Festetics Julianna gr�fn�,
aki gr�f Festetics P�l l�nya, aki els� f�rje, Sz�ch�nyi J�zsef 1775. november 20-�n bek�vetkezett hal�la ut�n
1777. augusztus 17-�n p�pai enged�llyel annak testv�r�hez, Ferenchez ment feles�g�l.
A h�zass�gukb�l hat gyermek sz�letett, k�z�l�k h�rom fi�- �s k�t le�nygyermek �rte el a feln�ttkort,
k�z�l�k Istv�n volt a legfiatalabb.

Az ifj� Sz�chenyi gyermekkor�t Nagycenken �s B�csben t�lt�tte.
Nevel�s�t atyja ir�nyelvei szerint Lunk�nyi J�nos mag�ntan�t� v�llalta mag�ra,
egyes tant�rgyak oktat�s�t azonban k�l�n szaktan�rok v�gezt�k.
Ezek k�z�tt volt p�ld�ul R�vai Mikl�s, a magyar nyelv�szet egyetemi tan�ra, aki kiemelked� rajzk�szs�ggel is rendelkezett,
az architekt�r�t tan�totta, egy Poupar nev� h�zi k�pl�n pedig olasz �s francia nyelvb�l adott �r�kat.
A csal�d k�r�ben a magyar nyelv volt az uralkod�, s a gyermekek nevel�se is magyar szellemben t�rt�nt.
Maga Sz�chenyi Istv�n jobban besz�lt n�met�l mint magyarul.
Mid�n Kazinczy Ferenc egy alkalommal megl�togatta a gr�fi csal�dot, az apa azt k�v�nta t�le,
hogy gyermekeivel csak magyarul besz�ljen. Mint k�s�bbi nyilatkozatai bizony�tj�k,
nevel�s�re k�l�n�sen anyja gyakorolt j�t�kony befoly�st. Sz�chenyi nem a kor�n �rett,
hanem a szorgalmasan �s alaposan tanul� gyermekek k�z� tartozott. Az �venk�nti vizsg�kon,
amelyeket az apja k�v�ns�ga szerint egy nyilv�nos iskol�ban kellett teljes�tenie, kit�n� eredm�nnyel felelt meg.

Katon�skod�sa

A serd�l� gyermek nevel�se 15 �ves kor�ban megszakadt.
A vesz�ly elh�r�t�s�ra, amely a monarchi�t Nap�leon r�sz�r�l fenyegette,
1796 �ta csaknem minden magyar orsz�ggy�l�snek els� �s legfontosabb t�rgya az �jonccsapatok megszavaz�sa volt.
Az 1808. �vi orsz�ggy�l�s 25 000 �joncot szavazott meg, �s a nemesi felkel�s szervez�s�r�l is int�zkedett.
A t�rv�ny szerint ugyan minden csal�db�l csup�n egy embernek kellett a hadseregbe bel�pnie,
�m a Sz�chenyi csal�d �gy hat�rozott, hogy mindh�rom fi�t a csatat�rre k�ldi. Az ifj� gr�f a katonai p�ly�n kiv�l�an helyt�llt,
1809. �prilis 7-�n m�r f�hadnagy lett a w�rttembergi husz�rezredben, ahol feljebbval�i,
Voit �rnagy �s b�r� Ertel alezredes bizalm�t csakhamar annyira megnyerte, hogy az ezred p�nzt�r�nak kezel�s�vel is megb�zt�k.
A h�res gy�ri csata (j�nius 14.) ut�n, ami a felkel� sereg megfutamod�s�val v�gz�d�tt,
szem�lyes b�tors�g�nak kit�n� bizonys�g�t adta. A Dun�n egy cs�nakon v�gigevezett,
majd az ellens�ges francia csapatok kiker�l�s�vel felkereste Chasteler alt�bornagyot,
�rtes�tette �t Mesk� t�bornok hadteste holl�t�r�l,
ami �ltal lehet�v� tette a k�t egym�st�l elszak�tott hadtest egyes�l�s�t j�lius 19-�n.
Ezt a mer�sz cselekedet�t a kir�ly is megel�ged�ssel nyugt�zta.
Sz�chenyi a szabadidej�t tereprajzok �s felv�telek k�sz�t�s�vel t�lt�tte, valamint a maga tov�bbk�pz�s�re is felhaszn�lta.
A felkel� sereg hazabocs�t�sa ut�n (december 18.) testv�rei (P�l �s Lajos) hazat�rtek sz�leikhez,
de Istv�n tov�bbra is a hadseregn�l maradt, el�bb a Liechtenstein-husz�rokn�l, azut�n egy dzsid�s ezredn�l.
Hadoszt�lya egy ideig Vil�goson, k�s�bb (1811) Cseh- �s Morvaorsz�gban �llom�sozott.
1813 nyar�n m�r ellens�ges ter�letre l�ptek, �s a francia csapatokkal t�bbsz�r meg�tk�ztek.
Ekkor m�r kapit�ny volt, b�r svadron n�lk�l.

A sz�vets�ges fejedelmek �ltal v�vott, a Nap�leon hatalm�t megt�r� nagy lipcsei csat�t megel�z�en,
az 1813. okt�ber 16-�r�l 17-�re virrad� �jjel, Schwarzenberg herceg Bl�cher porosz t�bornagyhoz k�ldte,
hogy a 18-�ra tervezett �tk�zethez csatlakozzon.
Az ifj� kapit�ny a legr�videbb utat v�lasztva, az ellens�g vonalain kereszt�l, szerencs�sen eljutott Bl�cher t�bor�ba.
Miut�n megb�zat�s�t teljes�tette, az lett a feladata, hogy a sv�d tr�n�r�k�st,
Bernadotte-ot is csatlakoz�sra b�rja a k�t cs�sz�r �s a porosz kir�ly nev�ben. Sz�chenyi a porosz t�bornagy el�tt �gy nyilatkozott,
hogy k�szen �ll a feladat teljes�t�s�re. A tr�n�r�k�s elutas�t� v�lasszal fogadta, Sz�chenyi ekkor elismerv�nyt k�rt arr�l,
hogy a h�rom uralkod� megh�v�s�t �tadta.
A tr�n�r�k�s erre gondolkod�ba esett, majd r�vid tan�cskoz�s ut�n r�sz�nta mag�t a csatlakoz�sra,
az �tir�ny kijel�l�s�vel pedig Sz�chenyit b�zta meg.
A csata harmadik napj�n Bernadotte kell� pillanatban csakugyan meg is �rkezett, seg�ts�g�vel a csata is eld�lt.
Sz�chenyi kit�n� hadi szolg�lata elismer�s��l els� oszt�ly� kapit�nyi rangot kapott �s elnyerte az orosz Szent-Vladimir-rend IV. oszt�ly�nak lovagkeresztj�t. Tizenh�t �ves katonai p�lyafut�sa sor�n ez volt a legmagasabb rang, amit el�rt. 1814-ben a fut�rteljes�tm�ny�rt megkapta a Pour le M�rite porosz katonai �rdemkeresztet
valamint a Szent-M�ric �s L�z�r-rend feh�r keresztj�t. A lipcsei csata ut�n az el�nyomul� csapatokkal francia ter�letre l�pve,
1814. �prilis 1-j�n P�rizsba ment.
A k�vetkez� h�napban m�r Olaszorsz�gba utazott, 1815. m�jus 2-�n a tolentin�i lovass�gi �tk�zetben egy �gyesen megszervezett rohammal sz�tverte Joachim Murat test�rezred�t. Ez alkalomb�l kapta meg a Szent-Ferdin�nd-rend kiskeresztj�t. Az osztr�k Hadseregkeresztet is elnyerte. Ezut�n a Hessen-Homburg husz�rezredhez helyeztette �t mag�t,
�s itt szolg�lt 1826. febru�r 15-�ig, a katonai szolg�latb�l val� kil�p�s�ig. 1825-ben a X. K�roly francia kir�ly koron�z�s�ra indult k�ld�tts�g kamar�sa volt. Eszterh�zy P�l herceget, az osztr�k cs�sz�r rendk�v�li k�vet�t k�s�rte,
s megkapta a Szent-L�lek rendet. Ezt a kit�ntet�st nyakban hordj�k.

H�zass�ga

1824. augusztus 2-�n tal�lkozott el�sz�r Seilern Crescence (1799–1875) osztr�k gr�fn�vel, Zichy K�roly gr�f feles�g�vel,
k�lcs�n�s vonzalom alakult ki k�z�tt�k.
Zichy gr�f hal�la ut�n, 1836. febru�r 4-�n �sszeh�zasodtak a krisztinav�rosi Havas Boldogasszony pl�b�niatemplomban.

Gyermekei:

- Sz�chenyi B�la
- Sz�chenyi �d�n
- J�lia