(1. rész)

I. Ferenc József (Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák főherceg,
1848-tól haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje.

68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója,
egyben Európa történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája.
Irányítása alatt az 1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett,
a szárd háború és porosz–osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között,
és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést,
a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását.

Ferenc József címere

Származása, ifjúkora

Ferenc József főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg (1802–1878) volt,
édesanyja a Wittelsbach-házból született Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő, főhercegné (1805–1872).
Ferenc József a család első gyermekeként született.

Felnőtt kort megélő testvérei:
-egy húga, Mária Anna ötévesen meghalt
- Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár (1832–1867)
- Károly Lajos főherceg (1833–1896), Ferenc Ferdinánd későbbi trónörökös apja.
- Lajos Viktor főherceg (1842–1919),
Ferenc József 12 évvel fiatalabb öccse, akit homoszexuális hajlamai miatt később kitagadtak a császári családból.

1848 tavaszán Radetzky tábornagy császári seregében harcolt Észak-Itáliában,
ahol Károly Albert szárd király lázadást robbantott ki az osztrák uralom ellen,
és csapatokat küldött a Lombard–Velencei Királyság elszakítására
(első itáliai függetlenségi háború).

Magánélete

Ferenc József nem tartotta szeretők sorát, két asszonyról azonban érdemes említést tenni.
Az első, akit legkevésbé szoktak felemlegetni, Anna Nahowski (1860–1931) volt,
akit a schönbrunni parkban ismert meg egy hajnali séta során, 1875-ben.

Kapcsolatuk több mint egy évtizedig tartott, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1888-ig.
Az akkor még fiatal, férjezett asszony a császártól kapott pénzből bérelt lakást Schönbrunn közelében.
Télen szinte sosem találkoztak, hiszen akkor a császár Bécsben lakott, de előfordult, hogy nyáron sem láthatták egymást.
A kapcsolatot nagyon diszkréten kezelték. Az egyetlen fennmaradt forrás Anna naplója, amiben nem nevezi néven a császárt, és semmilyen utalást nem is tesz méltóságára. Hogy nem csak barátok voltak, az kiderül abból, ahogy a napló említést tesz a férfi alsóruhájának minőségéről. Amikor kapcsolatuk megszakadt, Anna terhes volt.
(mások úgy vélik, egy korábban született gyermeknek lehetett Ferenc József az apja).

Anna Nahowski Helen nevű lánya később Alban Berg (1885–1935) felesége lett, és idős koráig őrizte anyja naplóját,
amely a 1970-es években jelent meg nyomtatásban. Anna és Ferenc József kapcsolata akkor szakadt meg,
amikor a császár az Erzsébet által szerzett barátnővel vigasztalta magát.
Ekkor (1889-ben) Anna először és utoljára léphetett be a Hofburgba, hogy ott megkapja fizetségét életének 15 évéért.
A felajánlott összeg kétszeresét kérte, és meg is kapta (200 000 koronát), az alkudozás során többször említette gyermekét,
de csak Helent.
***
Katharina Schratt (1853–1940) bécsi színésznővel való kapcsolata még abban az időben kezdődött,
amikor még Anna Nahowskival is kapcsolatban volt.
A bécsi Burgtheater színésznőjéhez fűződő kapcsolatot, a korabeli híresztelések szerint Erzsébet császárné hozta össze,
hogy férje ne legyen egyedül, amíg neje utazgat a nagyvilágban.
A császár viszonya Schratt Katalinnal azonban már birodalom-szerte ismertté vált.

Házassága, gyermekei

1853-ban Erzsébet elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe,
Zsófia Friderika főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, aki Ilona hercegnőt szándékozta feleségül venni.
Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta.
Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született:
- Zsófia Friderika (1855–1857), kisgyermekként meghalt.
- Gizella (1856–1932), aki Lipót bajor királyi herceg felesége lett.
- Rudolf (1858–1889), aki Stefánia belga királyi hercegnőt vette feleségül.
- Mária Valéria (1868–1924), aki Ferenc Szalvátor főherceghez ment feleségül.

Ferenc József feleségével és gyerekeivel Gödöllőn