(2. r�sz)

Ferenc J�zsef jelleme �s �letvitele

Munkab�r�sa, m�ly vall�soss�ga �s uralkod�i hivat�studata egyar�nt legend�s volt. Politikai n�zeteit tekintve �konzervat�v,
gondolkod�s�t a birodalmi szellem hatotta �t, �s sosem �rtette meg a 19. sz�zad v�g�nek nemzeti mozgalmait.
Merevs�ge ellen�re meglep� m�don k�pes volt alapvet� v�ltoztat�sokra, ha meggy�zt�k arr�l,
hogy a birodalom fenntart�sa �rdek�ben ez sz�ks�ges.
P�lda erre az 1867-es kiegyez�s Magyarorsz�ggal, az alkotm�nyoss�g elfogad�sa
(b�r a hadsereg feletti rendelkez�s jog�hoz mindv�gig ragaszkodott),
vagy az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�se az osztr�k tartom�nyokban 1907. janu�r 26-�n.

Nevel�s�t vasakarat� �desanyja, Zs�fia f�hercegn� ir�ny�totta, a gyenge jellem� apa nem volt megfelel� p�ldak�p,
igazi hat�st a katonai oktat�k tettek r�. Ferenc J�zsef vonz�dott a katon�s �letm�dhoz �s ruh�khoz
(szinte eg�sz �let�ben egyenruh�ban j�rt), hadgyakorlatokhoz.

A hadsereggel egynek tekintette mag�t, m�g a kiegyez�s ut�n sem mondott le a hadsereg vez�re c�mr�l.
�ltal�nos felk�sz�lts�g�nek hi�ny�t �s gyenge �t�l�k�pess�g�t az okm�nyok gondos tanulm�nyoz�s�val, megb�zhat� eml�kez�tehets�g�vel �s emberismeret�vel igyekezett egyens�lyozni. Mindig j�l t�j�kozott volt, k�veteinek jelent�s�t alaposan tanulm�nyozta, ez�rt hivatalnoki kara a pontoss�g �s megb�zhat�s�g mintak�p�nek tartotta.
Mivel a k�l�gyeket tekintette k�l�n�sen mag��nak, ez�rt az az ellen ir�ny�tott kritik�kat,
saj�t szem�lye elleni kritikak�nt �rtelmezte. Uralkod�sa elej�n tisztelt�k, de nem volt n�pszer�,
�lete v�g�re azonban elismert�k a soknemzet� Monarchia egyben tart�s�ra ir�nyul� munk�j�t.

A 18 �vesen tr�nra ker�l� Ferenc J�zsef nem folytatta tanulm�nyait, mert ez ellenkezett m�lt�s�g�val.
Er�s volt benne a fels�bbrend�s�g tudata. Ezt j�l p�ld�zta, hogy ritk�n fogott kezet b�rkivel, de ha m�gis,
kiz�r�lag nemesemberrel.
Irod�j�ban k�l�n lista volt arra vonatkoz�an, hogy kivel tegez�dik, ezen a list�n kiz�r�lag uralkod�h�zak tagjai szerepeltek, de csal�dtagjai k�z�l is csak alig 30–40 ember. Szigor�an megk�vetelte a sok �vsz�zados spanyol udvari etikett betart�s�t.
A polg�ri szem�lyek kiz�r�lag csak frakkban, fekete mell�nyben �s nyakkend�ben l�phettek el�, ha s�rg�sen h�vatott valakit,
k�l�n jelezte, hogy ezek a formalit�sok kiv�telesen elhagyhat�k.
Formatisztel� hagyom�ny�rz�se bizalmatlann� tette az �jkor v�vm�nyai ir�nt. A vasutat m�g igen,
de a g�pkocsit vagy a telefont m�r nem haszn�lta, a g�p�r�st is csak hossz� id� ut�n,
�s csak bizonyos �gyiratokra korl�tozva t�rte meg.

�let�nek utols� 40–50 �v�ben meghat�rozott rendszer szerint �lt. Ny�ron hajnali n�gy, t�len �t �rakor kelt, megborotv�lkozott,
majd elfogyasztotta szer�ny reggelij�t, ami �ltal�ban egy poh�r tej volt.
Ezut�n h�t �r�ig leveleket �rt vagy az el�z� napr�l megmaradt �gyekkel foglalkozott.
H�t �rakor k�rte a kabinetirod�k, a cs�sz�ri titk�rs�gok �s a hadsereg �ltal aznapra el�k�sz�tett felterjeszt�seket,
majd 10 �r�ig megjegyz�sekkel gondosan ell�tva visszak�ldte azokat.
Ezut�n fogadta a f�hadseg�dj�t, a kabinetf�n�k�ket �s m�sokat,
majd �tfutotta az �ltala olvas�sra m�lt�nak �t�lt egyetlen sajt�term�ket, a hivatalos osztr�k korm�nylapot, a Fremdenblattot.

Ha a k�relmez�k meghallgat�s�val v�gzett 12 �ra el�tt, valamint az id�j�r�s is engedte, r�vid s�t�t tett a Burg egyik kertj�ben.
D�lben elfogyasztotta eb�dj�t, mely t�sztaf�l�kb�l �s h�s�telekb�l (p�nteken a b�jt miatt halb�l) �llt, ehhez Spattenbrau s�rt,
vagy tokaji bort fogyasztott.

Eb�dje ut�n tartotta a hivatalos kihallgat�sokat, ahol minisztereket, f�hercegeket �s katonai parancsnokokat fogadott.
H�rom �ra k�r�l int�zte el a d�lut�ni post�t, elolvasta a kivonatolt �js�gjelent�seket �s a kev�sb� fontos katonai �s polg�ri el�terjeszt�seket. �t �rakor megvacsor�zott (esteb�delt), el�tte, ha maradt ideje, a sch�nbrunni kast�ly parkj�ban s�t�lt.

A kora esti �tkez�s ut�n elolvasta a Fremdenblatt esti sz�m�t, majd az esetleg elmaradt �gyekkel foglalkozott,
v�g�l ny�ron 8, t�len 9 �ra t�jban nyugov�ra t�rt. Minden h�tf�n �s cs�t�rt�k�n �ltal�nos kihallgat�sokat tartott.
Ha t�vol maradt a hivatali �lett�l, Bad Ischlben pihent. Itt h�dolhatott kedvenc szenved�ly�nek, a vad�szatnak is.

Uralkod�sa

Mikor a forradalom �tterjedt a f�v�rosokra is, Ferdin�nd lemondott unoka�ccse, Ferenc J�zsef jav�ra, akit 1848. december 2-�n, Olm�tzben Ausztria cs�sz�r�v� ki�ltottak ki. Ferdin�nd lemondat�s�ra m�r kor�bban el�k�sz�leteket tettek, ugyanis a magyar hadmozg�sok ellen nem tudtak ny�lt t�mad�st ind�tani, mivel Ferdin�nd szentes�tette az �prilisi t�rv�nyeket, esk�t tett a magyar alkotm�nyra, �gy annak betart�s�t sz�mon k�rhett�k rajta. Ferdin�ndot emellett gyengeelm�j�nek is tartott�k,
�gy alkalmatlan volt az uralkod�sra.

Ferenc J�zsef m�g csak 18 �ves volt. Tr�nra ker�l�s�ben nagy szerepe volt anyj�nak, az ambici�zus �s er�lyes Zs�fia bajor kir�lyi hercegn� f�radhatatlan intrik�inak. Ferdin�nd lemond�sa ut�n �ccse,
Ferenc K�roly f�herceg k�vetkezett volna a tr�n�r�kl�sben, de feles�ge,
Zs�fia f�hercegn� er�lyes fell�p�se nyom�n � maga is lemondott tr�nig�ny�r�l fia, Ferenc J�zsef jav�ra.
Zs�fia f�hercegn� igen er�s befoly�st gyakorolt fi�ra, az ifj� uralkod�ra.Tan�t�i k�z�l Metternich kancell�r tette r� a legnagyobb benyom�st.

Ferenc J�zsef tr�nra ker�l�sekor nem esk�d�tt fel a magyar alkotm�nyra, �s az �prilisi t�rv�nyeket sem fogadta el,
ez�rt sokkal nagyobb szabads�ggal rendelkezett a magyar orsz�ggy�l�ssel szemben. Tr�nra l�p�se ut�n ki�ltv�nyt bocs�tott ki,
amelyben t�rv�ny el�tti egyenl�s�get, a n�pek egyenjog�s�g�t �s n�pk�pviseleti t�rv�nyhoz�st �g�rt, �m hozz�tette,
hogy birodalm�t megtartja eg�sznek. Windisch-Gr�tz-t felhatalmazta a k�zcsend �s k�zrend helyre�ll�t�s�ra. A kir�lyv�lt�st az orsz�ggy�l�sen elutas�tott�k, mondv�n a tr�n csak az el�z� uralkod� hal�l�val �resedhet meg,
teh�t V. Ferdin�ndot tartotta tov�bbra is kir�lynak. Ferenc J�zsef szem�ly�t azonban nem utas�tott�k el,
amennyiben felesk�szik az alkotm�nyra, �s betartja azt.

Neoabszolutizmus

Ferenc J�zsef uralkod�s�nak els� t�z esztendej�t (1849–1859) a neoabszolutizmus korszak�nak nevezik. 1851 v�g�n a szilveszteri p�tensben ny�lt abszolutizmust vezettek be az orsz�gban.
Ferenc J�zsef kez�ben �sszpontosult a korm�nyz�s, r�szt vett a k�lpolitika alak�t�s�ban,
�s a strat�gia kialak�t�s�ban is tev�kenyen szerepet v�llalt.
Amikor 1852-ben Schwarzenberg meghalt, minisztereln�k�t sem nevezett ki, maga ir�ny�totta az �llam�gyeket.

I. Ferenc J�zsef (1853)

Az Osztr�k–Magyar Monarchia uralkod�jak�nt

Az 1867-es kiegyez�st k�vet�en Magyarorsz�g kir�ly�v� koron�zt�k. Ekkor lett kir�lyi jelmondata:
„Bizalmam az �si er�nyben”.
Magyarorsz�g minisztereln�k�v� a sz�m�zet�sb�l hazat�rt gr�f Andr�ssy Gyul�t nevezte ki, akit a szabads�gharcban val� akt�v r�szv�tel��rt kor�bban t�voll�t�ben („in effigie”) hal�lra �t�ltek.
(Erzs�bet kir�lyn� Andr�ssyt „a sz�p akasztott”-nak nevezte)
Az alkotm�nyos Ausztria els� minisztereln�ke pedig Karl (Carlos) Auersperg herceg lett.

A kiegyez�s �rtelm�ben az �j birodalom dualista szerkezet� lett,
kimondta Magyarorsz�g alkotm�nyos �s �nkorm�nyzati �n�ll�s�g�t.
Az orsz�g belpolitikai �gyeit a saj�t miniszt�riumai vihett�k. Azonban Ferenc J�zsef kez�ben jelent�s hatalom maradt,
� volt a hadsereg vezet�je.
Az orsz�ggy�l�s csak az ad� �s �joncl�tsz�m tekintet�ben tudta ellen�rizni,
a k�z�s �gyekben d�nt� deleg�ci�k k�l�n �l�seztek �s v�lem�nyk�l�nbs�g�k eset�n a kir�ly d�nt�tt.
Emellett Ferenc J�zsef el�szentel�si joggal is rendelkezett,
azaz csak akkor ker�lhetett egy t�rv�nyjavaslat t�rgyal�sra a magyar orsz�ggy�l�sbe, ha azt Ferenc J�zsef j�v�hagyta.
A kiegyez�s azonban nemcsak politikai volt, hanem gazdas�gi is; a k�z�s �gyek rendez�s�re kv�tarendszert �ll�tottak fel,
a k�lts�gek 30%-�t �llta Magyarorsz�g (k�s�bb ez 36,4-re n�tt) �s v�msz�vets�get k�t�ttek.
A gazdas�gi kiegyez�s 10 �vente ker�lt meghosszabb�t�sra.

Hal�la, temet�se

Ferenc J�zsef hal�la, id�s kor�b�l fakad�an nem jelentett v�ratlan h�rt. 1916. november 20-�n heveny rosszull�tre panaszkodott; l�gcs�hurut-gyullad�s�b�l t�d�gyullad�s lett,
de az �regemberk�nt is makacs uralkod� orvosai k�rlel�s�re sem volt hajland� felhagyni a megszokott,
rutinszer�v� v�lt munk�val.
Hal�l�nak napj�n, november 21-�n hajnalban 38,1�C-os l�za ellen�re m�r f�l n�gykor �r�asztal�n�l �lt.
Eb�d ut�n m�r 39,5 fokos l�zat m�rtek, de dolgozott tov�bb, rend�letlen�l.
Este h�tkor �gyba fektett�k a m�r m�ltatlankodni is alig k�pes, nagybeteg cs�sz�rt.
�lm�ban halt meg, este kilenc ut�n �t perccel, 86 �ves kor�ban.