Az aprónépség közé tartoznak : kicsik, szaporák és rövidéletűek. Nem is hoztak létre nagy alkotásokat - legalábbis eddig -, és mentalitásukra sem igen jellemző a jövő lehetőségein töprengő mélyenszántó gondolkodás. Nem nevezhetők tudományos elmének, a betűket a legtöbbjük nem ismeri, természethez kötődő tudományuk szájhagyomány útján terjed. Ez persze nem jelenti azt, hogy hiányzik a magukhoz való eszük. Ha egy bármiféle haszonnal kecsegtető helyzet lehető legjobb kihasználásáról van szó, általában megtalálják azt a megoldást, ami a leginkább üdvözítő számukra - rövid távon. Ettől persze lehet, hogy hosszabb távon az aktív közreműködésükkel előállt szituáció kifejezetten káros, esetleg végzetes lehet rájuk nézve. Azért valahogy mégis fennmaradtak, sőt egyre nagyobb területeket népesítenek be az eddig még nem túl sűrűn lakott vidékeken. Több törzsük is él, virul és főleg szaporodik szerte Újvilágon. Az ártalmatlanabbja vidám tréfacsináló, vicces kópé. Némelyek azonban gonoszak, és ártó szándékúak.
Erdei manók
Így az emberek nevezték el azokat a manókat, akik valamely erdőségben élnek, tőlük vette át később a többi faj is. Kevesen tudják, hogy nem egy törzsről van szó.
Zöldek
A többi faj leginkább velük találkozik. Jóindulatú, szelíd fajta. Az általuk lakott erdőrészeket ellenőrzik, szinte mindent tudnak, ami ott és a környékén történik. Nem ártanak a légynek se, de az átutazókat néha megtréfálják, esetleg ijesztgetik. Főleg növényeket esznek, de nem művelik meg a településeik körüli földeket, csak az erdőben gyűjtögetnek. Minden ehető bogyót és gombát ismernek, néha madárfészkeket fosztogatnak ki, kisebb állatokra vadásznak. Állandó téli szállásuk van - félig földbe vájt kunyhókban húzzák meg magukat a hideg időben, melyeknek éléskamráit a nyár folyamán feltöltötték. Nyáron vándorolnak a területükön. Mindig zöld ruhákat hordanak - innen a nevük. Kereskednek a többi fajjal : gombákat és gyógynövényeket cserélnek gabonára, nyersanyagokra.
Specialitások :
Rejtőzés, lopakodás erdőben , fára mászás
A zöldek nem túl harcos népség, nem is értenek túl jól a fegyverforgatáshoz. Leginkább távolsági fegyverekkel próbálják elkergetni az ellenséget, ha támadás éri őket. Mégsem ajánlom senkinek, hogy lebecsülje egy manófalu veszélyességét. Gyorsak, ügyesek, és mindig többen vannak, mint amennyire józan mérlegelés szerint számítani lehet.
Barnák
Ők is "erdei manók", de a rosszabbik fajtából. Jóval kevesebbet törődnek az élelemgyűjtés békés fajtájával. Ők inkább azt szeretik elvenni, amit más verejtékes munkával már összegyűjtött. Egyetlen raktár, vagy éléskamra sincs tőlük biztonságban. Betörnek az erdei elfekhez, az orkokhoz, más erdei népekhez, és saját társaikat a zöldeket is gyakran kifosztják. Nem nagy harcosok, ha felfedezik tevékenységüket inkább kereket oldanak, minthogy harcba bocsátkozzanak.
Általában nincs állandó lakóhelyük, és semmi sem köti őket a területhez, ahol élnek. Hamar továbbvándorolnak, ha a hely nem elég megfelelő, vagy forrósodni kezd lábuk alatt a tala
Nem alkotnak állandó csoportokat sem, még a rokoni szálak is elég lazák közöttük, nem nagyon ismerik a család fogalmát. Ideiglenesen összeállt bandák barangolnak szerte az erdőkben. Az anyák éppen annyi ideig támogatják porontyaikat, amíg az feltétlenül szükséges, az apa általában már a kismanó születésekor messze jár.
Barna színű ruhákat hordanak, bár ez általában a rárakódott szennyeződésektől alig felismerhető. Nem sokat adnak a tisztaságra, rendre, fegyelemre.
Specialitások :
Zárnyitás
|