|
|
 
Camelotrl, az aranyvrosrl szl legendk, ahol bke s egyetrts uralkodik, elõszr a kzpkorban ragadtk meg az emberek kpzelett, amikor hbork s jrvnyok puszttottak. Sokan szerettek volna hinni az eszmnyi vros ltezsben, nem csoda ht, hogy kutattak a hely utn, amelyet Camelottal lehetne azonostani.
Az Arthur-mondakr mitikus birodalma 8 vszzada tartja bûvletben az embereket. E birodalom szve Camelot, a soktorny vros, Arthur kirly udvarnak szkhelye, ahol a lovagi eszmnyek s az nfelldoz szerelem szablyai szerint lt lovagjaival…
A "Camelot" nv a XII. szzadi francia kltõ, Chrtien de Troyes-tl szrmazik. Prtfognõje, Marie de Champagne, Aquitniai Eleonra lenya megbzsbl s a trubadr lra ihletsre õ szõtte Arthur legendjba a lovagi szerelem tmjt, amely arrl szl, hogy egy hlgy egy lovag rajongsnak clpontjv vlhat, aki ksz neki szentelni lett. Ez nzetlen cselekedetekre indtotta a lovagokat, a trtnetet pedig vonzv tette a hlgyek szmra.
Chrtien Camelotja elbûvlõ erdõk s vrak idõtlen tjn fekszik, ahol mindennaposak a csodk s varzslatok. Innen indultak kldetskre a lovagok, hogy bajba jutott hlgyeket mentsenek meg, valsgos s termszetfeletti veszedelmekkel szlljanak szembe, s vgl hazatrjenek Camelotba. Camelot a rendthetetlensg jelkpe lett egy kiszmthatatlan vilgban, a civilizcit szimbolizlta a barbrsggal szemben, a zûrzavar kzepette a rendet, a dicsõsges mltat s a ragyog jvõt…
Camelot trtnete Arthurral kezdõdik s vgzõdik. Van nmi bizonytk arra, hogy a legends kirly ltezõ szemly volt, egy V. szzadi brit hadvezr, aki a rmaiak tvozsa utn a szigetre benyomul szszok felett aratott gyõzelmeket. A szsz hdtst kvetõen a rla szl regk a kelta npkltszet rszv vltak, s nemzedkrõl nemzedkre rklõdtek a kelta britek kztt, akiket az angolszszok õsi fldjkrõl a szsz fennhatsgon kvl esõ Walesbe s Bretagne-ba szortottak. Nem vletlen, hogy Camelotot a keltk fldjn kezdtk keresni.
Elsõknt a XII. szzadi, kelta eredetû trtnetr, Geoffrey of Monmouth foglalta ssze Arthur lettrtnett. Elbeszlsben Arthur udvart a dl-walesi Caerleonba helyezte, egy rmai erõdtmny, Isca falai kz. Akkortjt mg lthatk voltak itt egy valaha virgz vros maradvnyai. Caerleon az Usk foly partjn fekszik, amelyen a kirlyok s kirlynk Arthur aranycscsos palotkkal teli vrosba utazhattak.
A legendabeli Camelot legnagyobb valsznûsg szerint a somerseti South Cadbury vrban "lehetett". Abban az idõben, amikor a feltevsek szerint Arthur lt, itt llt a legnagyobb ismert brit erõd, egy olyan kirly fõhadiszllsa, aki pratlan sereget tudott csatasorba lltani. Elsõknt John Leland, rgisgbvr s utaz, VIII. Henrik udvari krniksa "azonostotta" 1532-ben Cadburyt Camelottal.
Leland lltst rgszeti bizonytkok is altmasztjk. Az 1960-as vekben a Leslie Alcock rgsz ltal vezetett satsok feltrtk, hogy South Cadbury vaskori erõdtmnyt az V. szzad vgn, amikor Arthur mg igencsak aktv lehetett, birtokba vettk s megerõstettk a kelta britek. Az erõdtmnyt az i. e. I. szzadban ptettk, i. sz. 83-ban a rmaiak bevettk, s jjptst megelõzõen 400 vig lakatlanul hagytk. Az V. szzadi faptmnyeknek, tbbek kztt egy ngyszg alak, 19 m hossz teremnek az erõd kzpontjban csak nyoma maradt. Lehet, hogy itt llott egykor a Kerek Asztal ?
Egy msik nagy remnyû "ignylõ" Tintagel vra, Cornwall szaki partvidkn, Arthur felttelezett szletsi helye. A XII-XIII. szzadbeli vr jval ksõbbi annl, semhogy Camelot lehessen. Brmi legyen is a kapcsolat Camelot s Tintagel kztt, az lltlagos egyezs mig idevonzza a turistkat…
Arthur kirly trtnetnek mig legismertebb vltozata Thomas Malory 1485-ben megjelent Le Morte d'Arthur (Arthur halla) cmû mûve. Malory Winchesterrel azonostotta Camelotot, egyszerûen azrt, mert 849-tõl 1066ig az volt a szsz kirlyi szkhely. Egy msik hagyomny szerint Arthur Britannia szaki rszn lt, egy Dalriada (ma Argyll) nevû kirlysgban, utols tkzete, a camlani csata helyszne pedig Camboglanna volt, egy rmai erõdtmny Hadrianus fala mentn.
Arthur kirlyrl elsõknt egy X. szzadi walesi kltemny tesz emltst, de npszerûv Geoffrey of Monmouth rvn vlt a XIl. szzadban. A legendt ksõbb klnbzõ elemekkel bõvtettk. Chrtien de Troyes a lovagi szerelemmel, Robert de Borona Szent Grl kehellyel, s vgl Thomas Malory foglalta egysgbe a trtnetet. Malory Arthurja hõsi hagyomnyok kvetõje, aki tlerõvel szemben kzd a kirlyi cm megszerzsrt. Az ifj, Merlin varzsl neveltje, bebizonytja, hogy õ a trn igazi rkse, kihzza a szikfbl a kardot, amire senki ms nem kpes. Amint megszilrdtja birodalmt, a T Hlgytõl megkapja Excaliburt, a varzskardot. Aztn felesgl veszi Lady Guennuert, a hozomny rszeknt v lesz a Kerek Asztal, s megalaktja udvart Camelotban.
A lovagok hõsiessgt szmos feladat teszi prbra, a legnagyobb a Szent Grl keresse. Arthur bukst vgl valamennyi kzl a legkivlbb lovag, Sir Lancelot Lady Guennuera irnti szerelme okozza. Az egyetrts megbomlik, Mordred, a kirly unokaccse ksrletet tesz a hatalom megszerzsre. Arthur s Mordred a camlani csatban csapnak ssze, ahol mindketten elpusztulnak, s velk egytt a cameloti kirlysg is… A Camelot fekvsvel kapcsolatos bizonytalansg oka az, hogy akrcsak uralkodja, csupn a mesemondk kpzeletben ltezett. Ha mgis feltehetõ helysznt kellene vlasztani, Cadbury vra hangzana a leghihetõbben. De Camelot igazi varzsa pp abban rejlik, amit kpvisel. Olyan hely ez, ahol egyetrts uralkodik, a becslet s btorsg a legfõbb erny, ahol az erõs megvdi a gyengt. "Uram, sehol nincs ilyen vros, mindez csak ltoms" rta rla szomor nosztalgival a kltõ, Tennyson....
Design©HoneyJen
|
|
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
