Artus a mond�k szerint a brit Uter Pendragon kir�ly �s Yguernen cornwalesi hercegn�asszony fia volt. Anyja titokban nevelte, majd Merlin kiadta dajkas�gba Ectorhoz, mert ellens�gei �rm�nykodtak ellene. Isten�t�letb�l m�gis kir�lly� v�lt, egyed�l � tudta kih�zni a k�be v�gott kardot. Ki�satta Bron fej�t, mely az orsz�got v�dte a h�d�t�kt�l, ezzel lehet�v� v�lt a honfoglal�s. Legy�zte a sz�szokat, megh�d�totta Sk�ci�t, Izlandot, �rorsz�got, Galli�t, Norv�gi�t, D�ni�t �s a monmouthi Uskban f�nyes kir�lyi udvart rendezett be. Udvartar�sa volt Carduelben majd Carleonban is sz�kelt. V�ra neve Camelot. H�s�k, vez�rek vett�k k�r�l, akiket a hagyom�ny a kerekasztal lovagjaik�nt ismert a k�s�bbiekben: Gawain, Lancelot, Ivain, Keu, Ither stb. Az asztal alakj�t Merlin tan�csolta, hogy kifejezze az egyenl�s�get.

 

Ellens�gei, ellenfelei Vivien, aki elt�vol�totta Art�r mell�l Merlint, �s Mordred, Art�r unoka�ccse, aki Art�r t�voll�t�ben koholt v�dakat terjesztett Art�r feles�g�r�l, Ginevr�r�l �s Lancelotr�l.

Mialatt Artus Galli�ban harcol a r�mai cs�sz�r ellen, feles�g�t, Ginevr�t Mordred (Medrant), Artus unoka�ccse megh�d�tja �s vele egy�tt az eg�sz orsz�g is az � kez�be ker�l. Artus a gy�ztes galliai hadj�ratb�l hazasiet, hogy bossz�t �lljon boldogs�ga megront�j�n, s a Camlan foly� mellett v�vnak v�res harcot. Artus gy�z ugyan, de maga is s�lyosan megsebes�l. Hal�la el�tt Bedivere lovaggal visszak�ldeti az Excaliburt a T� asszony�nak, majd Avalon sziget�re viszik s az�ta v�rj�k, hogy visszat�rjen, ha n�pe nagy vesz�lybe ker�l. �ll�t�lagos s�rhelye Glastonbury-ben van.