|
Atlantisz
 
Az Atlantisz nevû elsllyedt kontinens mg ma is a vilg egyik legnagyobb rejtlye. Majd mindenki hallott mr Atlantisz eltûnsrõl, de vajon ltezett-e egyltaln? Az Atlanti-cen vagy pedig a Fldkzi-tenger egyik szigete volt? Afrikhoz, Amerikhoz vagy Eurphoz tartozott? Sok teria szletett errõl, s sok helyen kerestk nyomait.
Soha nem kezdõdtt volna el a kutats, ha a grg filozfus, Platn (kb. Kr. e. 427-347) nem mesli el a trtnett kt dialgusban, a Timaioszban s a Kritiaszban. Platn grg filozfus lersa Atlantisz tndklsrõl s buksrl kzel 2000 knyvet ihletett s megszmllhatatlan vnyi kutatst sztnztt. s br tbb mint 40 helyszn merlt fel e legends utpia kapcsn, mg arra sincs bizonytk, hogy egyltaln ltezett…
Platn szerint Atlantisz egy risi sziget volt, nagyobb, mint Kiszsia s Lbia egyttvve. Hraklsz oszlopain (Gibraltri-szoros) tl fekdt, egy kisebb szigetekbõl ll szigetvilg alatt. Kb. 9000 vvel Szoln (Kr. e. kb. 640-559) elõtt Atlantisz hatalmas kirlysg volt, fejlett civilizcival s idelis politikai berendezkedssel. Amikor moh s agresszv birodalomm vlt, az istenek parancsra elnttte a tenger…
Platn mesje Kritiasztl szrmazik, aki tzves korban a 90 ves nagyapjtl hallotta, akinek szintn a nagyapja meslte. Az kapa Szoln elbeszlsbõl ismerte a trtnetet, aki Egyiptomban Szaisz papjaitl hallotta. Platn azonban nem kltõ volt, hanem filozfus, aki a trtnetet morlis mondanivalval fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Platn lersnak, s milyen bizonytkok maradtak fenn, amelyek a ltezst altmasztjk ?
Ha eltekintnk Platn kiegsztseitõl, pl. Atlantisz politikai berendezkedsrõl, amelyet perzsa mintra kpzelt el, a kvetkezõ kp trul elnk, ltezett valaha egy hatalmas, fejlett civilizcival rendelkezõ sziget, amely, eltekintve nhny betjolatlan ztonytl az Atlanti-cen mlyn, nyomtalanul eltûnt. Valban ez trtnt ? Platn elõtt egyetlen trtnetr sem emlti Atlantiszt, mg a grg Hrodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megkrdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a valsgban is ltezett volna, a papok biztosan elmondtk volna trtnett Hrodotosznak…
A hajtrtt
Atlantisz ltezse nem tny, de nem is alaptalan mese. s nem Platn agybl pattant ki, ugyanis az egyiptomi Kzpbirodalom idejbõl rnk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentptervrott tallhat, elbeszli egy utaz trtnett, aki a fra bnyi fel tartott egy hajn, amikor a hatalmas hullmok ripityra trtk a hajt, s rajta kvl mindenki vzbe flt. Õ egy gerendba kapaszkodva partra evicklt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysrkny lakott, aki a barlangjba vitte a hajtrttet, de egy ujjal sem bntotta. Elmeslte vendgnek, hogy a sziget a gazdagsg s boldogsg fldje, rgen 75 elgedett srkny npestette be, akik kzl csak õ egyedl maradt letben. Tvolltben egyszer egy csillag pottyant a szigetre, s sznn getett mindent. Megjsolta mg azt is, hogy egy egyiptomi haj hamarosan megmenti a hajtrttet, de azt is hozztette, hogy "soha tbb nem lthatod majd e szigetet, mert a hullmok maguk al temetik"…
Amikor Paul Schliemann, a Trjt felfedezõ archeolgus unokja 1912-ben bejelentette, hogy birtokban van nhny atlantiszi leletnek, gy tûnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori ltezse. A lelõhelyet brzol, ltala rajzolt trkp is nagyjbl megfelelt a sziget elhelyezkedsrõl s nagysgrl alkotott elkpzelseknek. A stt ovlis vonalak a fõvrost jelzik, ahogy Platn is lerta… De Paul Schliemann felfedezsrõl, melyet egy szenzcis cikk kzlt a New York Americanben, kiderlt, hogy hamis tnyeken alapulnak, s ms szerzõk tleteit vette t…
A tenger elrasztotta gazdag, boldog szigetrõl szl mest, jl ismertk az egyiptomiak, s megtallhat az indiai mondavilgban is, kzelebbrõl a Mahbhrata cmû eposzban. Ez akr klnbzõ npek kzs alaplegendja is lehet. Ebbõl persze mg nem kvetkezik, hogy Atlantisz sosem ltezett… A legendk s mtoszok alapjai gyakran bizonytott tnyek. Sokan, akik Atlantisz utn kutattak, ilyen tnynek tekintettk a grg Thra szigett.
Egy elveszett kontinens eredete
1967-ben egy grgrgsz, Sz. Marinatosz professzor sni kezdett az gei-tenger egy apr vulkni szigetn, Szantorinon. Egy rgi nagyvros kzpontjra bukkant, ahol mg kt-hrom emeletes hzak is akadtak, a szobkat pedig a mindennapi letet brzol freskk dsztettk. Btor s cserpedny maradvnyokat tallt, munkt vgzõ s tpllkul szolgl llatok csontjait, m nyoma sem volt semmifle emberi maradvnynak vagy kszernek…
Az archeolgusok megllaptottk, hogy Thra, melyet valaha Szantorinnak hvtak, a minszi civilizci kereskedelmi kzpontja volt. Eredetileg gy gondoltk, hogy Krta gyarmata volt, de ez az elkpzels megdõlt. Sõt a kis sziget fggetlen hatalomknt nagy befolysra tett szert az gei-tengeren Kr. e. 2500 krl. A virgz kereskedelem fellendtette Thrt, s ezt a gazdagsgot tkrzik a hzakban tallt freskk. Az n. Tavasz Fresk a thraiak letrzst fejezi ki: a kis helyisg hrom falt elfoglal fresk egy tavaszi napot fest le, ahogy az erõsen stilizlt sziklkon a szlben ringatz liliomok felett a levegõben fecskk "cskolznak".
Aztn egyszer elrte a szigetet a vgzet. A fld remegni kezdett a szigetlakk lba alatt, s azok sebtben elhagytk otthonukat, csak a legfõbb rtkeiket (kszer stb.) vve magukhoz. gy tûnik, arra szmtottak, hogy hamarosan visszatrhetnek, mivel olvaolajjal s magokkal teli hatalmas korskat (pittoi) tettek az ajtflfk al, ez volt ugyanis a hzak legbiztonsgosabb rsze. De mielõtt mg visszamerszkedhettek volna, a fldrengs a vros j rszt lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajikon, amikor a thrai vulkn kitrt, s finom habkõrteggel fedte be az egsz vrost.
A vulknkitrs robaja 3000 km-es krzetben is hallhat volt olyan erõssgû lehetett, mint a Krakatau (Jva s Szumtra kztt) 1883-ban, melyet mg Ausztrliban is szleltek az emberek. A thrai vulkn 30 m vastag hamu- s kõrteget okdott a szigetre, s a fõvrost teljes egszben maga al temette. Br ez a kitrs Kr. e. 1520 krl trtnt, mg ma is 4 m vastag hamurteg fedi a szigetet. Kb. 40 vvel ksõbb a vulkn beomlott, s a helyre zdult a tenger. gy alakult ki Thra kshegy alak ve. A nagy szkõr olyan puszttst vgzett, amely szinte egyik naprl a msikra elpuszttotta a krtai civilizcit…
Vajon ez volt az az esemny, amelyet Atlantisz pusztulsval azonostottak ? Sokan gy gondoljk, igen. Az is lehetsges, hogy Krta volt az eltûnt civilizci helye. Ez az tlet elõszr 1909-ben merlt fel. A Krta s Egyiptom kztti kapcsolat pontosan abban az idõben szakadt meg, amikor Thrt elnttte a tenger. Az egyiptomiak a Thra pusztulsrl szl hreket esetleg Krtra vonatkoztattk, hogy gy magyarzzk meg a krtai nagyhatalom eltûnst.
Platn megjellse ("9000 vvel Szoln elõtt") gy lesz pontos, ha az idõtartamot tzzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz grg szeizmogrfus javasolta. Szerinte az eltrs abbl szrmazhatott, hogy az egyiptomiak a 100-as szmokat sajt ezres szimbolikjukkal helyettestettk, gy lett 900-bl 9000. A msik hihetõ magyarzat Marinatosztl szrmazik, aki szerint Szaisz papjai tzzel szoroztk az adatokat, hogy ezzel az esemnyeket a mlt homlyba helyezzk. Sok ksõbbi meslõ trekvsre is jellemzõ, hogy kerek szmokkal tmasztja al a "rges-rgen" trtnt dolgokat…
Szantorin
Az elmlt 2000 vben hat vulknkitrs rengette meg Thra szigett. Az 1866-os kitrs vonzotta ide Ferdinand Fouqu vulkanolgust, aki egy bronzkori teleplst fedezett fel Akrotri kzelben, melyet tbb mint 3000 ve bort vulkni hamu, egy jabb lehetsges helyszn… ?
Hraklsz oszlopain tl
Atlantisz elhelyezse az Atlanti cenban, br a nevk sszecseng, sokkal nehezebb. Lehetsges, hogy amikor a fõnciaiak krlhajztk Afrikt (kb. Kr.e. 600-ban) s megbizonyosodtak afelõl, hogy milyen hatalmas kiterjedsû az Atlanti cen, az Atlantiszrl szl legenda szerzõi sszektttk a "rgmltat" a "messzi tvollal"… Brmi volt is az ok, a kutats mindenesetre tovbb folyt. Hraklsz oszlopain tl is.
A kzpkori rk, akikhez arab kzvettssel jutott el Atlantisz trtnete a szles krben elterjedt mtosz alapjn, valaha ltezett virgz s gazdag szigetnek hittk. A Fortunate Islesnek (Szerencss-szigeteknek) nevezett flddarabok, a Ht Vros szigete s Szent Brendan szigete, minden 14. s 15. szzadi trkpen szerepeltek, s felfedezõ utak clpontjai voltak.
Sok rgi trkp õrzi a trkpszek elkpzelseit s szmtsait tvoli vidkekrõl. gy a tudsok ktkedve fogadtk Charles Hapgood amerikai trtnsz kõvetkeztetseit, aki az 1960-as vekben a kzkori navigcis trkpeket tanulmnyozta. A Kongresszusi Knyvtrban rbukkant egy 1531-bl szrmaz trkpre, amely Antarktisz partjait jgmentes szrazfldknt tnteti fel. Egszen addig gy tudtk, hogy az ceni hajzs csak Kr. e. 2000 krl kezdõdtt, s a tudomny mai llsa szerint Antarktiszt 6000 ve jg bortja. Vajon elõfordulhatott-e, hogy mg azelõtt trkpet ksztsenek rla ? Hapgood tbb kzpkori trkpet, n. portolant tanulmnyozott t, melyek szerint az egyiptomiak elõtt tbb ezer vvel ltezett egy nagy tengeri civilizci. Errõl azt rja Hapgood A tengerek kirlyai-nak õsrgi trkpei cmû mûvben, olyan nyomtalanul semmislt meg, hogy a szmtalan tengerszgenerci semmifle nyomot nem tallt, aminek alapjn a helyt azonosthattk volna a trkpeken. Annak ellenre, hogy Hapgood nem lltja, hogy ez a civilizci azonos volt Atlantisszal, sok egybeess tmasztja ezt al…
Atlantisz jjledse
Az amerikai mdium s gygyt, Edgar Cayce (1877-1945) megjsolta, hogy Atlantisz feltmad, s jbl virgzsnak indul. 1940 jniusban gy jvendlt, "Atlantisz rszei kzl Poszeidia lesz az elsõ a felemelkedsben. Nem kell r sokig vrnunk, 1968-69-ben fog bekvetkezni!" A helyet is pontosan meghatsozta, a Bahamkat ! Igazn csodlatos egybeess, hogy 1968-ban replõgpek pilti a Bahamknl, szak-Bimininl arra lettek figyelmesek, hogy a partok mentn pletek emelkednek ki a vzbõl… A bvrexpedcik kidertettk, hogy a mederben kõptmnyek hzdnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, krket formznak. Amennyire a beszmolk alapjn lehetsges volt, archeolgusok felttelezik, hogy a "Bimini utak" emberi alkotsok.
gy magtl knlkozik a felttelezs, hogy Atlantiszt itt kell keresni. Sokig a Bahamk msik oldaln lvõ Sargasso-tengert gondoltk az Atlantiszt rejtõ tengerrsznek. De a vz alatti "utakat s falakat" vszzadokon keresztl bizonytkknt hoztk fel az Eurpa atlanti vidkn "elsllyedt vros" ltezsre. De ily mdon minden, ami a tengerben emberkz alkotta ptmnyre emlkeztet, elõbb vagy utbb kapcsolatba kerl az "elsllyedt vros" elmletvel. Platn Atlantiszrl szl mesje adta az elsõ lkst, de a keress az ta s folytatdik...
Design©HoneyJen
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
