Mary Celeste története
Az első hajó, amelynek esete felkavarta a közvéleményt, a Mary Celeste volt. 1872-ban az Atlanti óceánon a New Yorkból Gibraltárba tartó Del Gratia kapitánya egy furcsa hajóra lett figyelmes. Egy háromárbocos hajó teljes vitorlázattal furcsán halad a vízen. A közelébe érve a távcsövön semmi mozgást nem láttak a fedélzeten, és semmilyen jelzésre nem reagált a hajó. A Del Gratia legénysége miután átszállt a titokzatos hajó fedélzetére, ott senkit sem talált. A fedélzet tiszta, dulakodásnak, harcnak vagy viharkárnak semmi nyoma: a legénység és a kapitány kabinjában példás rend, csak az avatott tengerészszemnek feltűnő jelekből (néhány kötél állása és egyéb jelek) utaltak arra, hogy a hajó napok óta irányítás nélkül haladt.
A konyhában ételmaradékot találtak. Az elsőtiszt kabinjában egy papíríven félbehagyott számsorok, valószínűleg a hajó helyzetét számolta, amikor történhetett valami. A hajó páncélszekrényébenn ékszer, pénz, arany érintetlen volt, valamint a hajó fegyvertára is hiánytalan volt, több száz hordó alkohol is érintetlen volt, kivéve egyet, amit megbontottak.
A későbbi vizsgálat ebből arra következtetett, hogy a legénység lerészegedett, megölte a kapitányt, és a mentőcsónakkal elmenekült a Dei Gratia feltűnésekor. Mint említettem semmilyen jel nem utalt harcra és a mentőcsónak is a helyén volt érintetlenül. A hajónaplóba az utolsó bejegyzést 10 nappal korábban ejtették, akkor a hajó az Azori szigetek mellett haladt 400 mérfölddel távolabb, ahol megtalálták. A vizsgálóbizottság nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a hajó képes lett volna megtenni ekkora távolságot irányítás nélkül. A legénységnek sem eszköze, sem lehetősége nem volt a másik hajó felbukkanása után távozni, arra pedig, hogy előtte meneküljenek, nem volt ésszerű ok, vagy magyarázat.
Don Henry hajóskapitány élménye
Don Henry tengerészkapitány, aki Miamiban egy hajósmentő társaság tulajdonosa, nagy tapasztalatú navigátor, így emlékszik vissza egy 1966-os szörnyű élményére:
Visszafelé jöttünk Puerto Rico-ból. Három napja voltunk úton egy üres uszállyal. Hajónk 2000 lóerős, az uszályt 350 méter hosszú kötélen vontattuk. Több száz méteres mélység fölött haladtunk.
Délután volt, az idő kitűnő, az ég tiszta, a hajó hátulján lévő kabinomban tartózkodtam, amikor odakint zűrzavart észleltem. Kijöttem a hajóhídra, s az első pillantásom az iránytűre esett, amely megdöbbenésemre sebesen körbeforgott az óramutató járásának irányába. Hogy mi okozta ezt, nem tudtam. A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra, a horizont eltűnt, minden összefolyt, nem láttunk semmit.
Bármi történt is, egy tény, hogy mindent kiszedett a generátorainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a kürölötte lévő hullámok magasabbak voltak, mint másutt. Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de mintha valami erőteljesen vissza akart volna húzni bennünket. Hangsúlyozom, hogy sehol másutt nem volt köd, csak az uszály körül. Végül
azonban az uszály is kibukkant a ködből, de akármit mondjanak is rólam, nem voltam hajlandó visszamenni, hogy megnézzem, mi volt ott.
A hajóskapitány szavainak értelmezése:
"... A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra..."
A hajó alá érkező gázok (honnan jönnek ide a gázok, a motorból, vagy a tenger alatti tűzhányókból?) csak a hajó oldalainak mentén léphetnek a légkörbe, így a hajó körül igen intenzív gázfelszabadulás várható (sokkal erőteljesebb, mint környezetében, a vízfelszínen), amely a vizet szökőkútszerűen magasra löki, és így a víz a hajóra is záporozik. Ugyanekkor a hajó mélyebbre is süllyedhetett a kisebb sűrűségű vízben, de ezt a hajón tartózkodók nem vehették észre, hiszen a kilátást a vízfüggöny megakadályozta.
"... A horizont eltűnt, minden összefolyt, nem láttunk semmit... Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a körülötte lévő hullámok magasabbak voltak, mint másutt..."
Természetesen akkor kereshette csak tekintetével a kapitány az uszályt, amikor megszűnt a hajó körül a vízfüggöny. A vízfüggöny akkor szűnt meg, amikor a hajó továbbhaladt arról a helyről, ahol a gázok távoztak a vízből. A kapitány tehát, amikor hátratekintett, a tenger felszínének azt a részét látta, ahol a gázömlés zajlott. Úgy tűnt számára, hogy felhő fedi be az uszályt, mert a gázok által előzőleg a légkörbe víz, valamint a gáz és a levegő hőmérsékletének különbségéből eredő hőkiegyenlítődési folyamat, a csaknem százszázalékos relatív páratartalmú gázokból pedig párakicsapódást, ködképződést eredményezett.
Hogy az uszály körül lévő hullámok miért voltak magasabbak, mint máshol, annak magyarázata igen egyszerű. A felfelé áramló, kitáguló gázok térfogatnövekménye a vízfelszínt megemelte, feldomborította. Mindenki tapasztalhatta már fürdőzés közben, hogy a víz alatt kifújt levegő, a felszínre érkezve, feldomborítja azt.
"...Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb erről a helyről, de úgy tűnt mintha valami erőteljesen vissza akarna húzni bennünket..."
A gázos vízbe mélyebben belemerült (esetleg teljesen elmerült) uszály csak nagyobb vonóerővel húzható, mivel megnőtt az uszály közegellenállása. Ezt a vonóerőtöbbletet érzékelhették a hajók, ez válthatta ki a visszahúzás érzetét.
"...Hangsúlyozom, hogy sehol másutt nem volt köd, csak az uszály körül..."
A gázömlés tehát a tenger felszínének csak egy viszonylag kis területére korlátozódott. Talán éppen az tette lehetővé a hajón tartózkodók menekülését, hogy útvonaluk nem intenzív, nem nagymérvű gázömlés helyét keresztezte.
Az elbeszélésben gázömlésről, oxigénhiányról, légzési nehézségekről nem esik szó. Ennek magyarázata az lehet, hogy a hajó viszonylag rövid ideig haladhatott a gázos vízben. A felfelé áramló gázok elől a hajótest leárnyékolta a fedélzetet és annak légtere a rövid idő alatt nem tudott olyan mértékben megváltozni, hogy az emberek érzékeljék. Lehetséges az is, hogy a feltörő gáz sűrűsége lényegesen kisebb volt a levegőnél, és a légtérbe lépve gyorsan felszállt.
|