Tevék

A tevék teljes mértékben alkalmazkodtak a sivatagi élethez. Lábuk kétujjú patában végződik, amelyhez hatalmas párnák csatlakoznak, hogy minél kevésbé süppedjenek bele a homokba. Orruk és fülük becsukható, a homokviharok elleni védekezésként. Hosszú ideig kibírják táplálék és víz nélkül. A hátukon található púpban a tévhittel ellentétben nem vizet, hanem tartalék tápanyagot raktároznak zsír formájában. Vizeletük és székletük kimondottan száraz. A teve a következő két párosujjú patás fajra utal a Camelus nemen belül: a dromedárra vagy egypúpú tevére (Camelus dromedarius) és a kétpúpú tevére vagy ázsiai tevére (Camelus bactrianus). Az előbbi Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területein él, az utóbbi pedig Közép-Ázsiában. A tevék a tevefélék családjába tartoznak, tehát ahová dél-amerikai rokonaik: a láma, az alpaka, a guanakó és a vikunya. A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike „tevét” jelent. A tevék a tevefélék (Camelidae) családjába tartoznak, amely először Észak-Amerikában jelent meg mintegy 40 millió évvel ezelőtt. A tevék azon kevés lények közé tartoznak, amelyek szoros kapcsolatot alakítottak ki az emberrel.

Felső ajkuk két részre oszlik, melyek egymástól függetlenül mozgathatók. Mindkét nem hossza 3 méter körüli, 2 méter magas (a púppal együtt, mely önmagában 20 cm). A hímek tömege 400 és 650 kg közötti, a nőstények mintegy 10%-kal könnyebbek.  A tevék kedvenc eledele a datolya, a fű és a különböző magvak, mint amilyen a búza és a zab, de kietlen tájon, ahol kevés a táplálék, megeszik a szúrós, tüskés bokrok leveleit, a tövises növényeket, vagy bármit, amit találnak, így a csontokat, magvakat, száraz füvet, sőt olykor még a gazdájuk sátrát is!

Rövid ideig akár 65 km/h sebességre is képes, de inkább a lassabb haladás jellemző rá. A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik. A kétpúpú tevének nincsenek ilyen bőrkeményedései. A teve általában szelíd, de rúgni és köpni szokott, ha felidegesítik. A dromedár 200 kg terhet 50 km távolságra szállít egy nap alatt, a kétpúpú teve 100 kg-ot 60 km távolságra, ha főleg az éjszakai hűvösben halad. Szárazság idején a tevék 80%-a életben marad. A teve hőség idején képes 4-7 napot kibírni ivás nélkül, sőt, akár 10 hónapot is, feltéve, hogy közben nem dolgozik, és a tápláléka elegendő nedvességet tartalmaz. A sós vizet is megissza. 5-10 percen belül képes 100 liter folyadékot magához venni. A teve vörösvértestjei kinyúlnak, megdagadnak. A szomjas teve vizelete csak 1/5 része a normálisnak, széklete pedig annyira száraz, hogy azt tűzrakásra használják fel. A teve az izzadását is szabályozza. A testét borító finom gyapjú hőszigetelést végez, ezért teste nem melegszik túl. Belső hőmérséklete akár 41 °C-ra is felmegy, mire egyáltalán izzadni kezd. Kiszáradása elérheti a testsúly 25-30%-át is, ami kb. 2x akkora, mint amit a többi emlős kibír. Ha elegendő tápláléka van, „túleszi” magát, a fölösleget zsír formájában tárolja a háta egy bizonyos részén és a púpjában.

Ha nincsenek karámban tartva, a tevék stabil csoportokba állnak össze, melyben főleg nőstények vannak, és egy kifejlett hím. A nőstények 3-4 éves korukban ellenek először. A hímeknek már 3 éves korukban termelődik spermája, de csak 6-8 éves korukban párosodnak a nőstényekkel. A hímek úgy mérkőznek meg egymással a nőstények feletti uralomért, hogy miközben egymás körül lehajtott fejjel köröznek, megpróbálják megharapni a másik lábát vagy fejét, és próbálják a másikat feldönteni. Miután a vesztes teve visszavonul a küzdelemből, a győztes meghempergőzik a földön, ezzel a földhöz dörzsöli a feje hátulján található szagmirigyeket. A domináns hím az összes nősténnyel párosodik. 13-14 havi vemhesség után egy utód születik (többnyire az esős évszak alatt), melynek tömege 37 kg is lehet. A tejhozatal ekkor akár 35 kg is lehet naponta bizonyos fajtáknál (például „tejelő dromedár” Pakisztánban), de a szokásos érték 4 kg körüli. A tenyésztők a tej nagy részét saját céljaikra használják fel a szoptatás 9-11 hónapja alatt, majd a borjú elválasztása után a teljes mennyiséget. A borjú egyébként 12-18 hónapig szopik. Szaporodásra kb. 20 éves koráig képes, élettartama mintegy 40 év.

Elterjedésük/Számuk   Jóllehet majdnem 13 millió dromedár él jelenleg, a vadon élőek kihaltak: néhány kivételével háziasított állatok (főként Szudánban, Szomáliában, Indiában és a környező országokban), de Dél-Afrika, Namíbia és Botswana területén is. Nagyjából 700 ezerre tehető elvadult populáció található Ausztrália középső részén, ezek a 19. században fogságból megszökött tevék leszármazottjai. A populáció évente 11%-kal nő, és a Dél-Ausztráliai kormány nemrégiben elhatározta, hogy megritkítja az állományt, mivel túl sok korlátozott erőforrást használ, melyek a birkatartó farmereknek is szükségesek. A kétpúpú teve valaha hihetetlen számban élt, de manapság 1,4 millióra csökkent a számuk, legtöbbjük háziasított. Mintegy 1000 kétpúpú él vadon a Góbi-sivatagban és néhány Irán, Afganisztán, Törökország és Oroszország területén.

Kulturális hatása   A teve kulturális hatása igen jelentős a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Közép-Ázsia állattartó népeire. A tevékhez erősen kapcsolódó kultúrák közé tartozik például a beduin-kultúra, ami tevék nélkül ki sem fejlődött volna, mert teljes gazdasági létük a tevéktől függ. A teve teje és húsa biztosítja az élelmet, szőréből ruhát és sátorponyvát készítenek. Kitartása és teherbíró-képessége révén távoli területekig jutottak el, akikkel ilyen módon kereskedni tudtak. Mozgékonysága és szabadsága nagyban meghatározta a beduin gondolkodás alapvonásait. Ázsia és Afrika nagy területein a tevekaravánok ma is meghatározói a gazdaság működésének. A települések közelében létesített karavánszerájok üzleti központként működtek, ahol az árucikkeken kívül a híreket és meséket is kicserélték egymással. Közép-Ázsiában a hatalmas tevekaravánok biztosították a Selyemút mentén fekvő városok számára a gazdagságot és a gazdasági növekedést, miközben árut szállítottak Európa és Ázsia között. Manapság is megmaradt a teve gazdasági szerepe azokon a sivatagos helyeken, ahová semmilyen más közlekedési eszközzel nem lehet eljutni. A 20. század végén újra felfedezték az ősidők óta űzött sportot, a teveversenyt, mely meghatározott útvonalon zajlik, és a gyorsaság elérése a cél. Elsősorban az Arab-félszigeten művelik, dromedárok részvételével.

 

Design©HoneyJen