Saját Menüm (nem elérhető) |
| |
|
|
Érdekességek-Történetek
(Folytatás: 2. rész)
Érdekességek
1. Egyes feltételezések szerint a magyarság őshazájában már ismerte és tartotta a tevét, és a honfoglaláskor magával hozta a Kárpát-medencébe, bár ezt eddig csontleletek nem támasztják alá. Tudjuk, hogy amikor 1189-ben Barbarossa Frigyes a keresztes hadakkal átvonult Magyarországon, III. Bélától három tevét kapott ajándékba.
|
2. Még ma is elég sokan hiszik el azt a tévhitet, hogy a teve vizet tárol a púpjában, s ezért bírja oly sokáig ivóvíz nélkül. Valójában a teve púpjában nem víz, hanem zsírszövet van, amelyet bőség idején elraktároz, ínséges időben pedig lebontja. A zsírok biológiai lebontásakor nemcsak energia keletkezik, hanem melléktermékként víz is, s ebből az állat fedezni tudja vízszükségletét. Sokkal hatékonyabb a raktározás, mint folyékony víz formájában, ráadásul a zsírral tömött púp hőszigetelő hatású is, ami nagy előny a kontinentális sivatagokban, ahol a felülről tűző nap heve elől nemigen van hova elrejtőznie. |
3. Tudtad, hogy a tevéknek három sor szemhéjuk van? |
|
Történetek
A perzsák elleni háború
Kroiszosz i.e. 547-ben hadaival a két birodalmat elválasztó Halüsz folyóhoz érkezett. A görögök közt tartja magát az a monda, hogy a sereget a tulsó partra a milétoszi Thalész vitte át. Minthogy Kroiszosz nem tudta, hogyan vezesse át seregét a folyón - mert hidak nem voltak - azt mondják, a táborban tartózkodó Thalész – a híres matematikus - a tábor felső részétől kezdve félhold alakú mély csatornát ásatott, oly módon, hogy ez a táborozó sereget hátulról megkerülje. Így a csatorna segítségével eltérítette régi medréből a folyót, majd, miután az elhaladt a tábor mellett, újra visszavezette medrébe. Minthogy a folyó kettészakadt, mindkét ágán könnyen át lehetett kelni. A csata Hérodotosz leírása szerint a következőképpen zajlott le:
Mikor itt Kürosz meglátta a harcba rendezkedõ lüdöket, megijedt a lovasságtól, s a méd Harpagosz tanácsára a következõket tette: egybegyûjtötte mind az élelem- és málhahordó tevéket, melyek a sereget követték, terhüket leszedette, és lovas fegyverzetû embereket ültetett rájuk, hogy ezek a sereg többi része elõtt tartsanak Kroiszosz lovassága felé. A gyalogosokat a tevék után küldte, s egész lovasságát a gyalogság mögött rendezte el. Miután pedig mindent elõkészített, kiadta a rendeletet katonáinak, hogy a szembekerülõ lüdöket mind mészárolják le, de magát Kroiszoszt ne öljék meg, még akkor se, ha elfogatása közben védekeznék. A tevéket pedig azért vezette a lovasság ellen, mert a ló fél a tevétõl, sem látását, sem szagát nem tudja elviselni. Éppen ezért eszelte ezt ki, hogy Kroiszosz számára használhatatlanná váljék a lovasság. Mikor aztán összecsapásra került a sor, amint a lovak megérezték a tevék szagát és meglátták õket, visszafordultak, s Kroiszosz reménye elveszett. De a lüdök bizony ezután sem voltak gyávák, hanem mikor látták, mi történik, leugráltak lovaikról, és gyalogosan szálltak szembe a perzsákkal. Végül is azonban, miután már mindkét részrõl sokan elestek, a lüdök megfutottak. Falaik közé szorultak, és a perzsák ostrom alá vették õket.
|
|
A teve meg az egér - burját-mongol népmese
Volt egyszer egy agyafúrt kisegér. Mindenkinek túljárt az eszén, a leghatalmasabb, legerősebb állatokén is.
Odaszaladt egyszer a tevéhez, és felkiáltott neki:
- Akármilyen magasan hordod a fejedet, te teve, mégis én látom meg előbb a felkelő nap fényét.
- Hogyisne! - mérgesedett meg a teve - akkorka vagy, mint egy szál szempillám, én meg, mint egy torony. Hogy láthatnád meg te előbb a nap fényét?
- Fogadsz-e velem? - kérdezte a kisegér.
- Fogadok!
Megkötötték a fogadást. A teve egész éjszaka nem hunyta le a szemét, egyre a napfelkeltét leste-várta, nézte a keleti ég alját.
A kisegér fent üldögélt a teve púpján, ő meg nyugat felé figyelt. Tudta a ravasz, hogy a kelő nap fénye a nyugati hegyeken verődik vissza, mielőtt még felkelne a nap.
Lassan virradni kezdett, felragyogtak a nyugati hegyek, a teve meg csak nézte-leste a keleti ég alját.
A kisegér egyszercsak elkiáltotta magát:
- Ott a nap fénye, ni! Én láttam meg elsőnek!
Megfordult a lomha teve, és látta: csakugyan ott ragyog a nap a nyugati hegyek ormán. Ámult-bámult: hát eztán nyugaton kel fel a nap? Jó időbe telt, amíg megértette, hogyan járt túl az eszén a kisegér.
Pironkodott erősen, el is bujdosott nagy szégyenében a messzi pusztákra.
Az okos kisegér tiszteletére pedig Napkeleten azóta is Egerek Havának nevezik az év első hónapját.
|
Design©HoneyJen
|
|
|
|
|
|