Vall�s
(1. r�sz)

Ha m�r a F�ldr�l-�let�nkr�l van sz� ezen a honlapon, h�t szerintem ehhez a t�m�hoz hozz�tartozik a vall�s, mely sok ember sz�m�ra mened�ket-hitet ad. B�r be kell vallanom �n nem vagyok vall�sos, teljesen megtagadom ezt a fajta dolgot magamtol.A l�nyeg �n nem hiszek benne csak magamban. Mert v�lem�nyem szerint ha baj van nem ISTEN fogja megoldani a gondjaimat �s seg�teni a bajban, hanem egyed�l �n. De teljesen el tudom fogadni �s tiszteletben tudom tartani m�sok vall�s�t, hit�t. S�t! Engem is �rdekel a t�ma olyan szinten, hogy tanulm�nyozom �s megpr�b�lom meg�rteni, de hinni az nem tudn�k sosem azt hiszem.



Biblia-Vall�s

A Biblia a zsid�s�g �s a kereszt�nys�g k�z�s szent k�nyv�nek az �sz�vets�gnek (�testamentum), �s a kereszt�nys�g k�s�bb keletkezett, J�zushoz kapcsol�d� m�sik szent k�nyv�nek az �jsz�vets�gnek (�jtestamentum) a gy�jt�fogalma.


A kereszt�ny h�v�k k�r�ben a hagyom�nyos n�zet az, hogy a Biblia meg�r�sa Isten vez�rlet�vel t�rt�nt, �s �gy az igazs�got sz� szerint vagy �tvitt �rtelemben k�zvet�ti az emberis�gnek. Az ut�bbi id�kben sok kereszt�ny n�zet�t er�sen befoly�solt�k az �n. bibliakritikusok, �s ezen v�ltoz�s ellenhat�sak�nt egy fundamentalista ir�nyzat is kialakult, amelynek f� c�lja a Biblia sz� szerinti t�k�letess�g�nek bizony�t�sa. Id�vel a Biblia �rtelmez�se v�lt a protest�ns �s a katolikus felekezetekEgyh�z feladata a Bibli�t megfelel�en �rtelmezni.

A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �sz�vets�gb�l �s �jsz�vets�gb�l (m�s n�ven: �testamentumb�l �s �jtestamentumb�l).
Az �- �s �jsz�vets�g megjel�l�s Isten Izraellel (M�zes m�sodik k�nyve 24:8 alapj�n) �s a kereszt�ny egyh�zzal k�t�tt sz�vets�g�re utal (M�t� evang�liuma 26:28 szerint), a latin "testamentum" (azaz "�r�ks�g") sz� pedig azt fejezi ki, hogy ezek az �r�sok szent hagyat�kok, amiket a kereszt�nyek hite szerint Isten Izraelre �s az �skereszt�ny egyh�zra hagyott. A "testamentum" elnevez�st a Vulgata (a Biblia latin nyelv� ford�t�sa) nyom�n haszn�lj�k.




Vall�s

A vall�s fogalma

T�gabb �rtelemben egy vall�s a hitelvek �s a vall�sgyakorlatok �sszef�gg� rendszere, ami �ltal�ban megk�s�rel magyar�zatot adni a l�tez� dolgok �s az emberek l�trej�tt�re, l�t�re, l�tez�s�k c�lj�ra, legal�bbis ez a vall�sok k�pe �nmagukr�l. A vall�s ir�nt kritikus n�zetek szerint a vall�sok e tekintetben ink�bb a magyar�zat p�tszerei, mint magyar�zatok, �s a vall�sok �sszetart� ereje szociol�giai �s pszichol�giai, nem pedig episztemol�giai. Vall�sosnak nevezz�k az embert, aki a vall�s tanait igazs�gk�nt, val�s�gk�nt elfogadja. (Ortodoxnak nevezz�k azokat a vall�sos szem�lyeket vagy csoportokat, akik az adott vall�s tanait a lehet� legpontosabban, legszigor�bban vagy leg�sibb v�lfaj�ban k�vetik. Kiv�tel az ortodox kereszt�nys�g, amelyik a kereszt�nys�g keleti �g�nak elnevez�se, �s b�r magukat a kereszt�nys�g eredetibb �g�nak tekintik, ezt a nyugati kereszt�nys�g term�szetesen nem fogadja el.) Egy adott vall�s amikor int�zm�nyes�l, akkor legal�bb egy, de jellemz� esetekben t�bb egyh�z is keletkezik bel�le. �l� vall�soknak nevezz�k azokat a vall�sokat, amelyeknek ma is m�k�d� egyh�zai vannak, illetve emberek gyakorolj�k a szertart�sait �s �polj�k a tanait. Nagyon sok vall�snak megsz�ntek az int�zm�nyei, illetve m�r gyakorl� h�vei sincsenek. Ezen vall�sokat sokszor m�r nem is vall�soknak, hanem m�toszoknak, hiedelmeknek nevezz�k. Gondolhatunk itt az emberis�g kialakul�sa k�r�li �si hiedelmekre, Mezopot�mia, Egyiptom, g�r�g�k, r�maiak, nom�d n�pek, maj�k, azt�kok, ink�k vall�saira.



Kereszt�nys�g

A kereszt�nys�g (a protest�ns h�v�k sz�haszn�lat�ban gyakran kereszty�ns�g) mintegy 2 milli�rd k�vet�j�vel a legelterjedtebb vil�gvall�s. A zsid� �s iszl�m vall�ssal egy�tt a bibliai �brah�mhozegyistenh�v� vall�sokhoz tartozik.
A kereszt�nys�g az �sz�vets�gen, valamint Keresztel� Szent J�nosnak, J�zusnak �s els� k�vet�iknek az �jsz�vets�gben le�rt �let�n �s az � tan�t�saikon alapul. A kereszt�nyek egyistenh�v�knek vallj�k magukat, �s n�h�ny felekezet kiv�tel�vel azt is vallj�k, hogy az Egy Isten a Szenth�roms�got alkot� h�rom szem�lyben (Atya, Fi� �s Szentl�lek), mint az Isten sz�tv�laszthatatlan l�nyeg�ben (hipostasis) l�tezik. A kereszt�nyek hite szerint J�zus az �sz�vets�gipr�f�ci�k �ltal megj�vend�lt Messi�s, m�s n�ven Krisztus, az emberis�g megv�lt�ja a b�nt�l. A kereszt�nys�g sz�mos, kult�r�nk�nt v�ltoz� vall�sgyakorlatb�l �s sz�mos k�l�nf�le hitet vall� felekezetb�l tev�dik �ssze. Az elm�lt k�t �vezredben kialakult kereszt�ny felekezetek h�rom f� �gazatba, a katolikus, ortodox �s protest�ns egyh�zakba csoportos�that�k.



A Kereszt�nys�g napjainkban

2005-ben a kereszt�nys�g mintegy 2 milli�rd k�vet�j�vel a vil�g legelterjedtebb vall�sa. (�sszehasonl�t�sul: az iszl�m k�vet�i 1,3 milli�rdnyian, a hinduk mintegy 841 milli�an, a nem vall�sosak kb. 774 milli�an vannak.) A kereszt�nys�g sz�mos �gazata k�z�l a katolikusok vannak a legt�bben, 1,1 milli�rdnyian. A protest�nsok sz�ma a nagysz�m� felekezetekben �sszesen 367 milli�nyi, az ortodox egyh�zakhoz tartoz�k� pedig 240 milli�. Van m�g kb. 216 milli�nyi anglik�n �s 414 milli�nyi f�ggetlen (akik nem tartoznak a f�bb egyh�zakhoz), valamint 32 milli�nyian egyik felsorolt csoporthoz sem tartoz� egyh�zak tagjai (Jehova Tan�i, mormonok stb., akik magukat kereszt�nyeknek tartj�k, de m�s felekezetek nem ismerik el �ket annak).
B�r a kereszt�nys�g a vil�g legt�bb h�v�vel rendelkez� vall�sa, �s vil�gszerte kiterjedt misszi�sF�ld n�pess�g�hez viszony�tva a kereszt�nyek sz�ma folyamatosan cs�kken�ben van. Am�g a F�ld lakoss�ga �vente kb. 1,25% �vi n�veked�ssel b�r, addig a kereszt�nys�g csak 1,12%-kal n�vekszik az iszl�m 1,76%-os n�veked�s�vel szemben. Ennek oka abban keresend�, hogy a kereszt�nyek�hez viszony�tva az iszl�m nemzetek sz�let�si ar�nysz�ma jelent�sen magasabb.