Vall�s
(Folytat�s: 2. r�sz)

Isten

Istennek azon term�szetfeletti l�nyt vagy l�nyeket nevezik, aki vagy akik a vall�sok szerint a vil�got teremtett�k, vagy annak m�k�d�s�t, t�rt�n�seit ir�ny�tj�k vagy ellen�rzik. A k�l�nb�z� vall�sok m�s-m�s tulajdons�gokat tulajdon�tanak neki(k), �s �ltal�ban egyet�rtenek abban, hogy k�pess�gei(k) az emberek�t meghaladj�k. Az ateist�k az Isten �s istenek l�t�ben nem hisznek.



Buddhizmus

A Buddhizmus sz�l�f�ldje az �kori India. L�trej�tt�nek d�nt� oka val�sz�n�leg a kasztrendszer, �s az azt szentes�t� Brahmanizmus megmereved�se volt, amellyel szemben Buddha vall�si reformja megv�lt�st, �dv�ss�get, az �r�k k�rforg�sb�l val� kil�p�st �s szil�rd erk�lcsi t�maszt �g�rt.
A vall�salap�t� Guatama Sziddh�tra, a Buddha (Megvil�g�tott), a hagyom�ny szerint i.e. 560 �s 480 k�z�tt �lt �szak-Indi�ban. A legenda szerint kir�lyfi volt, akinek rendk�v�lis�g�t csod�s sz�let�se is bizony�totta.

Feln�tt kor�ban egy �reggel, egy beteggel, egy halottal �s egy aszk�t�val tal�lkozva jutott el a Megvil�gosod�shoz, a szenved�s �s a m�land�s�g bel�t�s�hoz.Maga is remet�v� lett, �gy fogalmazta meg az �j vall�si-filoz�fiai rendszer, a Buddhizmus elveit. Tan�t�sainak leg�sibb gy�jtem�nye a Tripitaka (H�rom Kos�r), az �j vall�s p�li nyelven �rtszent K�nyves Gy�jtem�nye.Az emberi tud�s alapja az a felismer�s, hogy az �let szenved�s, aminek az oka az �rz�kis�g, az �let ut�ni v�gy �s a tudatlans�g. Ez�rt lek�zd�s�nek �tja sem lehet egy�b, mint az �rz�kis�gt�l, a cselekv�st�l val� tart�zkod�s, a szeml�l�d� passzivit�s, az �let�szt�n kikapcsol�sa, a radik�lis aszk�zis �s a medit�ci�.Aki mindezek gyakorl�s�ra k�pess� lesz, az megszabadul a l�lekv�ndorl�ssal j�r� �jj�sz�let�s terh�t�l, �s eljut a Nirv�n�ba, ami a l�tv�gy kialv�sa, a teljes megsemmis�l�s, a neml�tez�s.

Buddha szerint, minden l�tez�, egyszer� alkot�elemek vegy�l�ke, az �sszetartoz�s csak id�leges. A r�szecsk�k mozg�s�t a Vil�gt�rv�ny, a Dharma szabja meg, s az egyes elemek maguk is a Vil�gt�rv�ny t�red�kei, darabk�i. A dharm�k k�z�tt egyar�nt vannak l�tez� tulajdons�gok, �s folyamatok. Dharma a f�ld, vagy a v�z, a l�t�s vagy az alv�s, a sz�ps�g, a sz�let�s, a v�gy, a gondolkod�s, az �rz�kel�s, a sz�nek �s a hangok.

Metafizik�j�n t�l, a Buddhizmus els�sorban erk�lcsfiloz�fiai rendszer. Olyan vall�s, amelynek nincsenek istenei, �s nincs mitol�gi�ja sem. Maga Buddha nem tagadja istenek l�tez�s�t, de nem tulajdonit nekik nagy jelent�s�get.A Buddhizmus l�nyege erk�lcsi �s viselked�si elveinek, �letszab�lyainak sora. Alapja �t szab�ly, amelyek a Nirv�na fel� vezetnek. Tilos b�rmely �l�l�ny elpuszt�t�sa, m�sok tulajdon�nak elv�tele, m�s asszony�nak �rint�se, a hazugs�g, �s a r�szegs�g. A szerzeteseknek sz�zess�get, �s vagyontalans�got kell fogadnia, �s aszk�tikus m�don kell �lnie. Az aszk�zis c�lja a teljes passzivit�s �s a l�t ut�ni v�gyak kiolt�sa.Az �j hit hamarosan n�pszer� lett Indi�ban, �s er�s misszi�s hajland�s�g�val gyorsan utat tal�lt K�na, Tibet, D�lkelet-�zsia fel�. Id�vel saj�t mitol�gi�t �s r�tust is teremett, mag�ba �p�tve a befogad� vid�kek vall�si k�pzeteit �s szok�sait.

Ennek megfelel�en sok ir�nyzata j�tt l�tre, a legfontosabb a Hinajana ("Kis Szek�r"). �s a Mahajana ("Nagy Szek�r"). Az el�bbi fokozott aszk�zist hirdet, �s a szerzetess�g n�pszer�s�g�t n�pszer�s�ti. �gy v�li, hogy az �dv�ss�g el�r�se, csak kevesek privil�giuma. Ez az "exkluz�v" felfog�s, csak sz�k k�rben terjedt, s m�ra Sri Lanka kiv�tel�vel, szinte minden�tt eleny�szett.

A Buddhizmus terjed�s�ben a f�szerep a m�sodikk�nt eml�tett (Mahajana) ir�nyzatnak jutott. E tant a szem�lyes istenek sokas�ga, a mitol�gia �s a gazdag ritu�lis formalizmus jellemzi. A t�k�letess�g �tja mindenki el�tt nyitva �ll, a Nirv�n�ba eljut� Buddhiszatv�k e hit saj�tos szentjei.Az elm�lt k�t �vezred sor�n a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult sz�l�f�ldj�r�l, Indi�b�l. Ugyanakkor n�pszer�v� v�lt a T�vol-Keleten, K�n�ban, Jap�nban �s Mong�li�ban, ahol helyi vall�si elemekkel keveredve tov�bb �l. Tibetben, �s Mong�li�ban kialakult a Buddhizmus er�sen m�gikus, mitologikus v�ltozata, a L�maizmus, amely ma tal�n a Buddhizmus legjellegzetesebb ir�nyzata. A Buddhizmus keret�ben Jap�nban sz�letett meg a Zen vall�si, medit�ci�s iskola.

A Dalai L�ma �zenete
/Instrukci�k az �lethez/