A Fld kialakulsa
(1. rsz)
A Fld 4,6 millird vvel ezeltt alakult ki. Ez alatt az id alatt a fldi krnyezet jelents vltozsokon ment keresztl.gy mintegy 4 millird vvel ezeltt ltrejttek az cenok s a szrazfldek, 3,8 millird ve az els egysejt llnyek, baktriumok. Az egysejtek az cenokban tbb mint 2,5 millird ven keresztl az egyedli llnyek voltak. Az els puhatest tbbsejtek az cenokban 1 millird ezeltt keletkeztek. Mintegy 600 milli vvel ezeltt az cenokban forradalmi vltozsok kezddtek: kialakultak az els szilrd vzas llnyek.

A fotoszintetizl llnyek anyagcserje kvetkeztben a lgkrben egyre tbb oxign gylt ssze, majd mintegy 400 milli ve az oxignbl keletkez zon kiszrte a Nap sugaraibl a hallos, nagy energij svokat. Ez megnyitotta az utat a szrazfldi let szmra. Az els szrazfldi llnyek a nvnyek (mohk, harasztok) voltak, majd rvidesen a rovarok is megjelentek. A hllk els ktlt gerincesbl szrmaztak. A Fldet tbb szzmilli ven keresztl a hllk uraltk, amelyek minden bizonnyal az emlsk s a madarak sei voltak. 65 milli vvel ezeltt a hllk nagy rsze (pl. dinoszauruszok) kihalt, s fejldsnek indultak az emlsk. Ezzel prhuzamosan a nvnyvilgban uralkod vltak a virgos nvnyek, amelyek szaporodsban a rovarok fontos szerepet jtszanak. A fejlds kb. 5 milli ve az emberszabsak kialakulshoz vezetett, majd megjelentek az elemberek, s mintegy szzezer ve a mai, gondolkod ember, a Homo sapiens.Kzben - ahogy mr utaltunk r - a lemeztektonikus mozgsok hatsra mozogtak a szrazfldek, hidegebb s melegebb peridusok vltogattk egymst.

A vilgegyetemben sok ezer milli galaxis van. Naprendszernk a Tejtrendszer nev galaxis tagja. A Fld az egyike annak a kilenc bolygnak, amely a Nap krl kering. A Nap tmegvonzsa tartja ket a keringsi plyn.

A Nap bolygi
1. Merkr, a Naphoz legkzelebb es bolyg. Alig nagyobb, mint a Hold.
2. Vnusz, mely fnyesen ragyog Fld, ami az otthonunk
3. Fld, ami az otthonunk.
4. Mars, a vrs bolyg, neve a vrs szn kzetre utal.
5. Jupiter, melyeknek felszne nem szilrd.
6. Szaturnusz, melyet kvekbl s jgbl ll gyrk vesznek krbe.
7. Urnuszt 9 gyr veszi krbe.
8. Neptunusz olyan messze van a Naptl, hogy sttsg s fagy bortja.
9. Plt, melyet csak 1930-ban fedeztek fel.

Naprendszernkben 61 hold tallhat. A Fld krl egyetlen hold kering, a Jupiternek 16 holdja van.
A Fld mintegy 4500 milli vvel ezeltt alakult ki. Kezdetben valsznleg csak egy risi kavarg gz- s porfelh volt a helyn. A Fld felszne ma is vltozik. Egymilli v mlva Amerika 40 km-rel tvolabb lesz Eurptl, mint ma.

|