Az Orsz�gh�z Budapest egyik legismertebb k�z�p�lete, a Magyar Orsz�ggy�l�snek �s egyes int�zm�nyeinek
(p�ld�ul Orsz�ggy�l�si K�nyvt�r) a sz�khelye. Budapest V. ker�let�ben, a Duna partj�n, a Kossuth Lajos t�ren tal�lhat�.
Az �p�letet gyakran Parlamentk�nt is emlegetik. A Dun�ra n�z� oldal�nak fel�j�t�sa – 21 �vi munka ut�n –
2009 szeptember�ben �rt v�get, d�szkivil�g�t�sa 2011 augusztus�ban meg�jult.

Steindl Imre megval�sult terve

Steindl Imre megval�sult terve a historiz�l� eklektika jegy�ben sz�letett, barokk alaprajz�, barokk t�meghat�s� �p�let,
r�szleteiben alapvet�en neog�tikus st�lus�. Ez a monument�lis �p�let a b�csi neog�tika szellem�ben �p�lt,
vil�gosan �rz�kelhet� rajta Steindl b�csi mester�nek, Friedrich von Schmidtnek hat�sa.
Schmidt centr�lis elrendez�s� B�cs-F�nfhaus-i templom�t rajnai g�tikus st�lusban �p�tette, s ennek kupol�ja nagy hat�ssal volt
Steindl Imr�re, amikor a budapesti Parlament kupol�j�t megtervezte.[5] Ugyanekkor Steindl teljess�ggel egyedit alkotott,
amikor a barokk alaprajzot �s t�megkompoz�ci�t szintetiz�lta a tiszta cs�cs�ves neog�t �p�tkez�si st�lussal.
Az �p�let mind k�ls� t�meghat�s�ban, mind bels� enteri�rj�ben m�lt�n tekinthet� a 19-20. sz�zad fordul�ja egyik nagy
alkot�s�nak az eur�pai kontinensen. Az Orsz�gh�z �ppen �gy haz�nk f�v�ros�t jellemz� �p�lett� v�lt,
mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit f�v�rosnak.

A magyar �llam ezer�ves fenn�ll�s�nak alkalm�b�l, annak millenniumi esztendej�ben, 1896. j�nius 8-�n tartotta az �j,
m�g �p�l� parlamenti �p�letben az Orsz�ggy�l�s els� �l�s�t.

Az �p�tkez�s

Az Orsz�gh�z �p�t�s�nek felt�tele volt, hogy kiz�r�lag hazai �p�t�anyagokat haszn�ljanak fel.
Kiv�tel a f�l�pcs� mellett tal�lhat� nyolc, egyenk�nt hat m�ter magas m�rv�nymonolit, amelyet Sv�dorsz�gb�l hozattak
(�sszesen 12 ilyen oszlop k�sz�lt, a m�sik n�gy a londoni Parlamentben tal�lhat�). Az �p�tkez�s 1885-t�l 1904-ig tartott,
azaz a tervez� az �p�let teljes befejez�s�t m�r nem �rhette meg.
Az els� kapav�g�s 1885. okt�ber 12-�n t�rt�nt a T�m�-t�r talaj�n, az �p�tkez�s sor�n tizenh�t �ven kereszt�l �tlagosan
ezer ember dolgozott, 176 000 k�bm�ternyi f�ldet mozgattak meg; 40 milli� t�gl�t, f�lmilli� d�szk�vet,
40 kg aranyat haszn�ltak fel. Maga az �p�let 268 m hossz�, 123 m sz�les �s 96 m magas, alapter�lete 17 745 n�gyzetm�ter,
t�rfogata 473 000 k�bm�ter. K�zponti eleme a kupola, amelynek k�t oldal�n emelkedik a k�pvisel�h�z
(ma az Orsz�ggy�l�s) �s a volt f�rendih�z (ma Kongresszusi terem) �l�sterme. Az �p�letnek 27 kapuja van,
bel�l 29 l�pcs�h�z �s 13 szem�ly- �s teherlift szolg�lja a k�zleked�st �s a sz�ll�t�st.
Az �p�letben valamivel t�bb mint 200 irodahelyis�g tal�lhat�. A Duna fel�li oldal a f�homlokzat, de a hivatalos f�bej�rat
a Kossuth t�rr�l ny�lik. K�v�l 90, bel�l 152, �sszesen 242 szobor van a falakon, jeles alkot�k fresk�i,
festm�nyei is �kes�tik az Orsz�gh�zat. A d�sz�t�sekn�l felhaszn�lt 22-23 kar�tos arany �sszmennyis�ge hozz�vet�leg
40 kilogramm.

K�pek