Saját Menüm (nem elérhető) |
|
| | |
|
|
|
|
|
A korona
A Hartvik legenda szerint II. Szilveszter pápa küldte I Istvánnak.
Az alsó rész a XI. század első felében valószínűleg közép Itáliában, míg a felső rész III. Béla idejében készült Bizáncban.
A jogar
A kutatások alapján a X. századi Egyiptomban készült, így valóban lehetett akár István jogara is.
Feje metszett hegyikristály gömb, a véset három oroszlánt ábrázol.
A jogar foglalata a 12. század második felében készült, a nyél mogyorófából van.
Az országalma
A feltételezések szerint Károly Róbert idején készült, aranyozott ezüstből.
Oldalán négyszer vágott pajzs látható, de az sem kizárt, hogy maga az alma korábbi és a címer csak a XIV. században került rá.
A koronázási palást
A koronázási palást a koronázási jelvények egyike.
A koronázási ornátus (díszöltözet) egyetlen fennmaradt darabja, félkör alakú, kékeslilás színű, aranyfonállal sűrűn kivarrt textil.
A Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva.
A magyar koronázási palást felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt, melyet 1031-ben ajándékozott I. István király
és Gizella királyné az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak.
Az első magyar királyhoz fűződő kapcsolata, nagyszerű díszítése, valamint őrzési helye, a magyar királyok akkori
koronázótemploma tette alkalmassá arra, hogy a 12. század vége felé koronázási palásttá alakítsák át.
Valószínűleg ekkor illesztettek rá egy árkádsorban lombos indákkal és állatalakokkal hímzett és gyöngyökkel kivarrt gallért.
|
|
Design©HoneyJen
|
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
