|
|
|
|
A korona
A Hartvik legenda szerint II. Szilveszter ppa kldte I Istvnnak.
Az als rsz a XI. szzad els felben valsznleg kzp Itliban, mg a fels rsz III. Bla idejben kszlt Bizncban.
A jogar
A kutatsok alapjn a X. szzadi Egyiptomban kszlt, gy valban lehetett akr Istvn jogara is.
Feje metszett hegyikristly gmb, a vset hrom oroszlnt brzol.
A jogar foglalata a 12. szzad msodik felben kszlt, a nyl mogyorfbl van.
Az orszgalma
A felttelezsek szerint Kroly Rbert idejn kszlt, aranyozott ezstbl.
Oldaln ngyszer vgott pajzs lthat, de az sem kizrt, hogy maga az alma korbbi s a cmer csak a XIV. szzadban kerlt r.
A koronzsi palst
A koronzsi palst a koronzsi jelvnyek egyike.
A koronzsi orntus (dszltzet) egyetlen fennmaradt darabja, flkr alak, kkeslils szn, aranyfonllal srn kivarrt textil.
A Magyar Nemzeti Mzeumban van killtva.
A magyar koronzsi palst felirata szerint eredetileg harang alak miseruha volt, melyet 1031-ben ajndkozott I. Istvn kirly
s Gizella kirlyn az pl szkesfehrvri Nagyboldogasszony szkesegyhznak.
Az els magyar kirlyhoz fzd kapcsolata, nagyszer dsztse, valamint rzsi helye, a magyar kirlyok akkori
koronztemploma tette alkalmass arra, hogy a 12. szzad vge fel koronzsi palstt alaktsk t.
Valsznleg ekkor illesztettek r egy rkdsorban lombos indkkal s llatalakokkal hmzett s gyngykkel kivarrt gallrt.
|
|
Design©HoneyJen
|
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
