(3. r�sz)

A szabads�gharc vezet�je

Az 1848. febru�ri francia forradalom h�r�re m�rcius 3-�n felirati javaslat�ban az ellenz�k programj�nak s�rg�s
t�rv�nybe iktat�s�t k�vetelte.
D�nt� szerepe volt abban, hogy az orsz�ggy�l�s megszavazta a forradalmi �talakul�s eredm�nyeit r�gz�t� t�rv�nyeket �s a b�csi k�ld�tts�g kik�nyszer�tette B�cs hozz�j�rul�s�t.
A Batthy�ny-korm�nyban p�nz�gyminiszter lett, nev�hez f�z�dik az �n�ll� magyar p�nz (Kossuth-bank�) megteremt�se
�s az orsz�g els� k�lts�gvet�s�nek �ssze�ll�t�sa.
1848 tavasz�n �s nyar�n a forradalom eredm�nyeit megszil�rd�tani t�rekv� korm�ny �ll�spontj�t k�pviselte, ugyanakkor mind szorosabb kapcsolatba l�pett a radik�lisokkal.

Az 1848 j�lius elej�n megny�lt orsz�ggy�l�sen � volt megb�zva a korm�ny politik�j�nak k�pviselet�vel �s a parlamenttel val� �rintkez�ssel. Legnevezetesebb j�lius 11-�n tartott nagy besz�de.
Beteges volt, ami k�lsej�n is megl�tszott ez csak fokozta fell�p�s�nek �rdekess�g�t.
«Mid�n a sz�sz�kre l�pek, hogy �n�ket felh�vjam uraim, ments�k meg a haz�t, e percnek nagyszer�s�ge szor�tva hat keblemre.
A haza vesz�lyben van. Egyfel�l a horv�t �s szerb l�zad�s, m�sfel�l az osztr�k miniszt�rium �sk�l�d�sai fenyegetik a kiv�vott eredm�nyeket. A nemzet nem b�zhatik m�sba, mint saj�t erej�be. Mondj�k ki �n�k,
hogy a nemzet el van hat�rozva korm�ny�nak, alkotm�ny�nak, �n�ll�s�nak v�delm�re a legnagyobb �ldozatokat is meghozni,
s hogy e tekintetben oly alkut, mely szabads�g�t �s �n�ll�s�t legkev�sb� is s�rthetn�, senkit�l semmi �ron el nem fogad,
hanem minden m�lt�nyos k�v�natokat ak�rki ir�ny�ban is �r�kk� teljes�teni k�sz.
E c�lb�l sz�ks�ges a hader�nek 200,000 f�nyire emel�se, ennek felfegyverez�s�re pedig 42 milli� forint».
M�g miel�tt befejezte volna Kossuth, felkelt Ny�ry P�l, az ellenz�k vez�re �s esk�re emelt k�zzel felki�ltott:
"Megadjuk!"
P�ld�j�t pedig az eg�sz h�z k�vette. Kossuth keresztbe fonta mell�n karjait s k�nnyes szemekkel m�lyen meghajolt a h�z el�tt,
�gy fejezve be besz�d�t:
«�n�k fel�llottak mint egy f�rf� �s �n leborulok a nemzet nagys�ga el�tt s csak azt mondom:
annyi energi�t a kivitelben, mint a mennyi hazafis�got tapasztaltam a megaj�nl�sban s Magyarorsz�got a poklok kapui sem
d�ntik meg».
Ez volt Kossuth legnagyobb sz�noki sikere.

A kir�ly minisztere volt, de emellett ny�ltan kikelt az ausztriai korm�ny ellen, melynek Magyarorsz�g felmondhatta a bar�ts�got. Visszat�rt r�gi foglalkoz�s�hoz: j�lius 1-j�t�l megjelent a Kossuth H�rlap-ja jelenik meg, melyet � sugalmazott
�s melyben � �rja a legizgat�bb cikkeket. Az orsz�ggy�l�sen nem t�bbs�g szimp�ti�j�t kereste, mely ink�bb
De�k �s Batthy�ny fel� ir�nyult, hanem a radik�lisok�t, akiket el�bb � maga «t�rpe minorit�snak» g�nyolt.
Ez az �llapot tarthatatlan volt �s Kossuth nem tett semmit annak �rdek�ben, hogy az ellent�tek enyh�ljenek.
Mindent el�k�sz�tett arra, hogy a ny�lt szakad�s ne tal�lja �t k�sz�letlennek. Legbizalmasabb bar�tai is azt hitt�k,
hogy test�rs�get szervez �s sz�nd�ka a n�dort vagy elfogatni vagy magyar kir�lly� kiki�ltani.

A t�rhetetlenn� v�lt helyzetet teljesen felvil�gos�totta az osztr�k miniszt�rium ny�lt �ll�sfoglal�sa az 1848-as t�rv�nyek ellen,
a magyar k�vets�g visszautas�t�sa a b�csi Reichsrath �ltal, �s Jellacsics bet�r�se.
Batthy�ny k�zbenj�r�si k�s�rletei nem vezettek c�lhoz. Mikor lemondott,
az orsz�ggy�l�s m�r teljesen Kossuth befoly�sa al� jutott, kinek politik�j�t igazolni l�tszottak az esem�nyek.

Szeptember 6-�n Kossuth elrendelte az els� magyar bankjegyek kibocs�t�s�t a v�delmi sz�ks�gletek fedez�s�re.

A szeptember 11-ei �l�s Kossuth vezet�se alatt, forradalmi hat�rozatokat hozott a p�nz�gy �s katonas�g dolg�ban
a megt�madott haza v�delm�re. Batthy�ny �jabb k�s�rlete egy kabinetet alak�t�s�ra nem siker�lt, Kossuth pedig kijelentette,
m�g m�s korm�nyt ki nem neveznek, � megtartja sz�k�t.
H�vei m�r szeptember 14-�n felsz�laltak, ruh�zz�k �t fel dikt�tori hatalommal �s a viszonyok hatalma csakugyan azt adta kez�be.

Szeptember 15-�n javaslat�ra v�lasztotta meg az orsz�ggy�l�s a v�delem megszervez�s�re az Orsz�gos Honv�delmi Bizottm�nyt. Szeptember 24-t�l v�g�n nagy siker� toborz�k�r�ton (melynek �llom�sai Cegl�d, Nagyk�r�s, Kecskem�t, Szeged,
Szolnok �s Abony voltak) sz�l�totta fel az Alf�ld n�p�t a haza �s a jobb�gyfelszabad�t� forradalom v�delm�re.
A Batthy�ny-korm�ny lemond�s�val a v�grehajt� hatalom gyakorl�sa a Honv�delmi Bizottm�nyra sz�llt,
amely Kossuthot v�lasztotta eln�k�v�. Nemcsak az ausztriai korm�ny, hanem maga a nemzet is azonos�tani kezdte szem�ly�t a forradalom, a szabads�gharc �gy�vel. Ennek szervez�s�ben csakugyan b�mulatos tev�kenys�get fejtett ki.
Meg kellett �j�tani a r�gi, �ppen nem megb�zhat� tisztikart; oly f�rfiakat kellett vez�ri polcra emelni,
kiknek tehets�g�ben �s jellem�ben megb�zhatott a nemzet.
G�rgey Art�r �s Bem J�zsef egyenesen Kossuthnak k�sz�nt�k kinevez�s�ket. Schwarzenbergnek az a terve,
hogy Magyarorsz�got teljesen al�veti, m�g a m�rs�kelteket is Kossuth �s a forradalom h�veiv� tette.
Alkudoz�sr�l nem lehetett sz�; a fegyvernek kellett d�ntenie, a h�boruban pedig senki sem p�tolhatta
Kossuth szervez�tehets�g�t �s azt a hatalmat, melyet az elm�k f�l�tt gyakorolt.

A szabads�gharc tov�bbi menet�ben �ri�si feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervez�se, mind a nemzeti ellen�ll�s �s forradalmi helyt�ll�s gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai felt�teleinek megteremt�s�ben.

Miut�n Windisch-Gr�tz 1848-ban legy�zte a fels�dunai magyar sereget �s Pesthez k�zeledett,
Kossuth az orsz�ggy�l�ssel egy�tt Debrecenbe k�lt�z�tt. Itt fejtette ki a legl�zasabb tev�kenys�get akkor,
mid�n mindenfel� azt besz�lt�k, hogy kiv�ndorl�sra, menek�l�sre gondol. Besz�deket tartott az orsz�ggy�l�sen,
hol az igen er�s B�kep�rt egyre ny�ltabban kelt ki ellene, levelezett a hadvez�rekkel, utas�t�sokat, parancsokat k�ld�zgetett,
majd maga is elindult a t�borba, vit�zs�gre buzd�tva a katon�kat,
�sszetart�sra a vez�reket. Amellett m�g kez�ben volt az eg�sz polg�ri korm�ny is, k�l�n�sen a p�nz�gy.
Neki kellett gondoskodnia a sereg szed�s�r�l, felszerel�s�r�l, �lelmez�s�r�l, a lelkesed�snek,
�ldozatk�szs�gnek �brentart�s�r�l.
Ezen tev�kenys�g��rt z�rta �t sz�v�be, emelte nev�t a csillagokig a magyar n�p.
Ugyanakkor ekkoriban kelt rendelkez�sei k�zt is volt sok olyan, mely kih�vta a szigor� b�r�latot.
G�rgey v�ci proklam�ci�ja �ta teljesen f�ggetlen �ll�st foglalt el a honv�delmi bizotts�ggal szemben;
� ezt az ellent�tet sem lecsillap�tani, sem hat�rozott fell�p�ssel megsz�ntetni nem b�rta.
Dembinszky kinevez�se f�vez�rr� m�lyen s�rtette mind a magyar t�bornokokat.
Azt mondt�k, hogy neje t�ls�gos befoly�st gyakorol re� politikai �gyekben is �s eg�sz korm�nyz�s�nak
n�mi csal�di szint tulajdon�tottak.

1849. m�rcius 4-ei osztr�k alkotm�ny, mely Magyarorsz�g jogait v�gk�pp megsemmis�tette, valamint
az erd�lyi �s a tavaszi hadj�rat szerencs�s kimenetele �jra igazolt�k ir�ny�t �s politik�j�t.
Ekkor ragadtatta mag�t a legutols� v�gzetes l�p�sre.
Kezdem�nyez�s�re a debreceni nemzetgy�l�s 1849. �prilis 14-�n a F�ggetlens�gi Nyilatkozatban a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t,
annak ellen�re, hogy a k�pvisel�k igen jelent�keny r�sze ny�ltan vagy titokban ellenezte az elszakad�st.
Kossuthot ugyanazon az �l�sen, Madar�sz L�szl� ind�tv�ny�ra, ideiglenes �llamf�v�, korm�nyz�-eln�kk� v�lasztott�k.

A szabads�gharc v�gs� szakasz�ban felismerte, hogy �j int�zked�sek lenn�nek sz�ks�gesek a magyarorsz�gi nem magyar n�pek
nemzeti jogainak biztos�t�s�ra. Egyre vil�gosabb� v�lt, mennyire bajos Kossuthnak, a polg�ri korm�nyz�nak,
kit�l m�g a szem�lyes b�tors�got is megtagadt�k, igazgatni az orsz�got akkor, mikor annak l�te a h�bor�t�l
�s annak vezet�s�t�l f�gg�tt. Buda elfoglal�sa volt a magyar �gy utols� diadala. Kossuth Pestre tette �t a korm�ny sz�khely�t,
de az osztr�kok �jabb bet�r�se �s az orosz intervenci� miatt csak r�vid ideig volt itt marad�sa.
Az orsz�ggy�l�ssel egy�tt Szegedre, majd Aradra vonult.
Ezalatt G�rgey ny�ltan megtagadta az engedelmess�get a korm�ny ir�nt �s maga a minisztereln�k, Szemere Bertalan is
Kossuth ellen fordult. Mid�n a haza m�r elveszett, a temesv�ri csata ut�n, ahol Haynau legy�zte Bemet �s Dembinszkyt,
Kossuth 1849. augusztus 11-�n Aradon G�rgeyre ruh�zta a legf�bb polg�ri �s katonai korm�nyzatot, aki r�viddel ezut�n
– mivel a nagyobb �ldozattal j�r� tov�bbi harc �rtelmetlenn� v�lt – letette a fegyvert.
Szeptemberi vidini level�ben azt�n Kossuth igaztalanul (b�r a szabads�gharc �jrakezd�s�nek felt�teleit jav�tand�)
�rul�ssal v�dolta G�rgeyt, ami 150 �vig akad�lyozza a nagy hadvez�r re�lis �rt�kel�s�t.

Kossuth m�g aznap elt�vozott Aradr�l Lugos fel�. Bem sereg�nek romjaihoz csatlakozott, de a korm�nyt nem v�llalta fel �jra,
b�r Bem �t erre felsz�l�totta. A vil�gosi kapitul�ci� ut�n t�r�k f�ldre menek�lt, el�bb azonban Orsov�n�l,
magyar f�ld�n el�satta a Szent Koron�t.