
(2. rsz)
 
A Rkczi-szabadsgharc (1703–1711) a trk uralom all felszabadult Magyarorszg els jelents szabadsgharca volt
a Habsburg abszolutizmus ellen.
A II. Rkczi Ferenc vezette kzdelem a rendi kivltsgok vdelmrt, a gazdasgi s trsadalmi fejldsrt folyt,
s vgl az egyenltlen erviszonyok, a kedveztlenn vl eurpai politikai helyzet s az orszg
bels trsadalmi ellentmondsai miatt bukott el.
A buks ellenre a szabadsgharc megakadlyozta Magyarorszg beptst a Habsburg Birodalomba,
s az orszg rendi alkotmnya, ha ltszlagosan is, de fennmaradt.


Halla
Halla eltt intzkedett htrahagyott csaldja s bajtrsai rdekben.
Mindegyikrl megemlkezett valami adomnnyal 1732. oktber 27-n kelt vgrendeletben,
melynek vgrehajtsval egy francia kirlyi herceget bzott meg.
A nagyvezrnek s Franciaorszg konstantinpolyi kvetnek kln levlben kttte szvre, hogy holta utn
ne feledkezzenek meg az elrvult bujdoskrl. Testnek bels rszeit a rodosti grg templomban, szvt Franciaorszgban,
(Prizstl dlre) Yerres vros templomnak temetkertjben temettk el,
amely fl 1737-ben a kolostor priorja ezt a feliratot vsette latinul:
„E kolostor temetjben fekszik a szent let II. Rkczi Ferencnek,
Isten kegyelmbl a szent rmai birodalom hercegnek, Erdly fejedelmnek, a magyar kirlysg rszei urnak
s a szkelyek grfjnak szent szve, ki az isteni gondvisels csodlatos rendelsbl az let klnfle viszontagsgain keresztl vezreltetve, elnyugodott az rban, a Boszporusz melletti Rodostban, a vilg dvnek 1735. vben, prilis hnap 8. napjn,
letnek 59. esztendejben.”
Tetemt h kamarsa, Mikes Kelemen a porta engedlynek megrkezte utn, 1735. jlius 6-n Konstantinpolyba vitte,
s az ottani galatai, akkor a jezsuitk kezn lv St. Benot-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el
– vgakaratnak megfelelen desanyja, Zrnyi Ilona mell.
Ksbb a lazarista misszi vette t a jezsuitktl a Szent Benedek-templom kezelsi jogt,
s a 19. szzadban a fejedelem sremlke elbb a 48-as emigrnsok hradsai, majd tudomnyos expedcik rvn kerlt
a hazai rdeklds homlokterbe.
Hosszas elkszt munka eredmnyeknt Rkczi hamvait 1906. oktber 29-n Kassn,
a Szent Erzsbet-szkesegyhzban helyeztk vgs nyugalomra.


|