I. K�roly (N�poly, 1288. – Visegr�d, 1342. j�lius 16.), K�roly R�bert n�ven ismert magyar kir�ly, 1301-t�l koron�s,
de csak az „Anjou p�rt” r�sz�r�l elismert uralkod�, �rv�nyesen – harmadszorra megkoron�zva – 1310–1342 k�z�tt uralkodott.
A t�rt�nelemtudom�ny az 1308. �vi kir�lyv�laszt� orsz�ggy�l�s alapj�n a m�sodik koron�z�s �v�t tekinti uralkod�sa kezdet�nek.
� volt a magyar Anjou-h�z alap�t�ja. Sz�let�sekor a Caroberto nevet kapta – amely n�v nem a K�roly �s a R�bert �sszet�tele –,
Anjou Martell K�roly �s Habsburg Klemencia els�sz�l�tt gyermeke.
Nyugati �s �szaki politik�j�val igyekezett olyan sz�vets�gi rendszert kialak�tani, ami ellens�lyozza a N�met-r�mai Cs�sz�rs�g nagyhatalmi helyzet�t, valamint gazdas�gilag is kedvez�bb helyzetbe hozza Magyarorsz�got.
A honor rendszer ki�p�t�s�vel a reg�l� – kir�lyi jogon szerzett – j�vedelmekre alapozva p�nz�gyi reformokat hajtott v�gre,
amivel jelent�sen megn�velte a kincst�r bev�teleit. K�roly R�bert uralkod�s�nak m�sodik fel�ben jelent�s
– a t�r�k d�l�s miatt csak nyomaiban fennmaradt – g�tikus �p�tkez�sek folytak, mint p�ld�ul a visegr�di kir�lyi palota,
a soproni ferences kolostor k�ptalanterme �s a di�sgy�ri v�r �t�p�t�se. I. K�roly 1342-es hal�lakor er�s orsz�got hagyott fi�ra,
Nagy Lajosra.

K�roly R�bert c�mere

Csal�dja

Els� feles�ge Halicsi M�ria, I. Le� halicsi kir�ly l�nya volt, akit a forr�sokban sokszor �sszekevertek m�sodik feles�g�vel.

M�sodik feles�ge a h�zass�gk�t�skor k�r�lbel�l 16 �ves Piast M�ria, II. K�zm�r – a szil�ziai Beuten hercege – l�nya lett.
1318 k�zep�n m�sodik feles�ge meghalt Temesv�rott, ahol ekkor a kir�lyi sz�khely volt. Ebb�l a h�zass�g�b�l fi� nem egy,
vagy k�t l�nya sz�letett, de nincsenek biztos forr�sok ez�rt lehet az is, hogy esetleg egy sem.

Harmadikk�nt 1318 v�ge fel� K�roly sz�vets�ges�nek, J�nos cseh kir�lynak a testv�r�t,
az akkor k�r�lbel�l 13 esztend�s Luxemburgi Beatrixot vezette olt�rhoz, aki azonban egy �v m�lva, 1319 v�g�n szint�n elhunyt gyermeksz�l�sben, �jsz�l�tt gyermek�vel egy�tt.
K�rolyt els� h�rom h�zass�ga tr�n�r�k�s n�lk�l hagyta, �s ez gyorsan �jabb h�zass�gra �szt�k�lte.

Negyedikk�nt 1320. j�lius 6-�n Bud�n feles�g�l vette a I. Ul�szl� lengyel kir�ly l�ny�t, a h�zass�gk�t�skor k�r�lbel�l 15 �ves
Lokietek Erzs�betet, ami k�s�bb fiuknak, Lajosnak jogalapot teremtett a lengyel tr�n megszerz�s�re.

Ebb�l a h�zass�g�b�l t�bb gyermeke sz�letett:

- K�roly vagy Katalin (1321)
- K�roly (†1323)
- L�szl� (1324. okt�ber 1.–1329)
- Lajos (1326. m�rcius 5.–1382) I. (Nagy) Lajos n�ven magyar kir�ly
- Andr�s (1327. november 30.–1345. szeptember 18.), calabriai herceg, n�polyi tr�n�r�k�s, majd a kir�lyn� koron�zott f�rje
- Erzs�bet (1327 �s 1332 k�z�tt)
- Istv�n (1332. augusztus 20.–1354)

H�zass�gon k�v�l sz�letett gyermeke egy Csepel-szigeti �gyas�t�l
- K�lm�n (1317/18–1375), gy�ri p�sp�k 1337-t�l 1375-ig.

K�roly R�bert 1342. j�lius 16-�n hunyt el. Fi�t, Lajost �t nappal k�s�bb koron�zt�k kir�lly�.

K�lpolitik�ja

...K�roly R�bert ekkor kezdett az osztr�k hercegek helyett Luxemburgi J�nos cseh kir�lyhoz k�zeledni,
ami 1327-ben Nagyszombatban szem�lyes tal�lkoz�jukhoz vezetett, ahol k�z�s p�nzrendszerr�l is meg�llapodtak.
A tal�lkoz� ut�n J�nos r�gt�n Szil�zi�ba ment, hogy onnan Ul�szl� f�v�rosa, Krakk� ellen vonuljon.
K�roly R�bert fenyeget� hang� �zenet�re J�nos el�llt a t�mad�st�l, de sz�vets�get k�t�tt a N�met Lovagrenddel.
1328-ban K�roly �s J�nos k�z�s hadj�ratot ind�tott az osztr�k hercegek ellen, akik az abban az �vben megk�t�tt
b�keszerz�d�sben meg�g�rt�k Pozsony �s a Murak�z visszaszolg�ltat�s�t, de csak Pozsonyt adt�k vissza.
1329 �s 1332 k�z�tt Ul�szl� s�lyos harcokat v�vott a Lovagrenddel, amiben K�roly R�bertt�l jelent�s katonai seg�ts�get kapott.
Ekkor J�nos cseh kir�ly is megt�madta Ul�szl�t, mire K�roly kib�k�lt az osztr�k hercegekkel, �s 1331 �sz�n nagy er�kkel,
�ll�t�lag 50 ezer katon�val felvonult a cseh hat�rra, mire J�nos kir�ly k�nytelen volt visszavonulni orsz�g�ba,
�s 1332-ben b�k�t k�t�tt K�roly R�berttel, aki ekkor visszakapta a Cs�k M�t� egykori csehorsz�gi h�ve,
Cseh Istv�n �ltal megsz�llva tartott Holics �s Berencs hat�rv�rakat. K�roly R�bert ett�l kezdve arra t�rekedett,
hogy kib�k�tse egym�ssal a cseh �s a lengyel kir�lyt, amire Ul�szl� 1333-as hal�l�t k�vet�en fia �s ut�da, Nagy K�zm�r idej�n,
1335-ben a visegr�di kir�lytal�lkoz�n sor is ker�lt. K�zm�r az�rt is hajlott a megegyez�sre,
mert minden erej�vel bels� probl�m�i megold�s�ra akart koncentr�lni, J�nos pedig az�rt is, mert 1335 tavasz�n a
karant�n-tiroli �r�ks�g miatt fegyveres konfliktusba keveredett nemcsak II. Albert osztr�k herceggel,
hanem Bajor Lajos cs�sz�rral is...

K�roly R�ber nev�hez f�z�d� tov�bbi cselekm�nyek:
(ezkr�l b�vebben nem �rn�k, de felt�tlen�l meg kell eml�teni!)

- Balk�ni h�bor�i
- N�polyi �s dalm�ciai politik�ja
- Egyh�zpolitik�ja
- B�ny�szat �s p�nzver�s
- K�lkereskedelem
- Egy�b ad�k
- Kamararendszer

Hadszervezete

A tat�rj�r�sig a kir�lyi hadsereg alapvet�en a kir�lyi v�rszervezet kir�lyi katonas�g�ra �p�lt.
Egy-egy kir�lyi v�rmegye hagyom�nyosan 400 katon�t adott a seregbe. Ehhez j�rult a kir�ly udvari hadserege.
A v�rbirtokok eladom�nyoz�sa miatt ez a kir�lyi hadszervezet l�nyeg�ben sz�thullott a 13. sz�zad m�sodik fel�ben.
Egyre nagyobb s�lyt k�pviseltek a tartom�nyurak hadseregei, a legnagyobbak k�z�l�k t�bb ezer katon�t is fegyverben tudtak
tartani.

K�roly R�bert ennek ellens�lyoz�s�ra k�telezte az orsz�gos f�m�lt�s�gokat �s a f�papokat, hogy a honor rendszer r�szek�nt
saj�t k�lts�g�k�n fegyveres csapatot �ll�tsanak ki �s bocs�ssanak a rendelkez�s�re.
Minden csapat uruk z�szlaja alatt vonult hadba, ez�rt a z�szl� olasz neve (bandiera) ut�n band�riumnak,
z�szl�aljnak neveztek egy csapatot, amelyek hadil�tsz�ma elvileg k�tsz�z (nemesi) harcos volt,
plusz az enn�l nagyobb kiseg�t� szem�lyzet (csatl�sok, szolg�k, fegyvern�k�k). A f�papok band�riumait az egyh�zi nemesek,
z�mmel a pr�dialist�k alkott�k.
Az esztergomi �rsek �s az erd�lyi vajda k�t-k�t band�riumot volt k�teles ki�ll�tani.
Mindehhez j�tt a kir�ly band�riuma, amelynek b�kel�tsz�ma ezer f�, hadil�tsz�ma ennek t�bbsz�r�se volt.
A kir�lyn�nak k�l�n band�riuma volt. A band�riumok alkott�k a hadsereg leg�t�k�pesebb r�sz�t, ezek p�nc�los katon�k voltak.
H�bor� alkalm�val csatlakoztak hozz�juk a kir�lyi v�rak hivat�sos katon�i, a v�rosok harcosai,
valamint a csatlakozott n�pek – kunok, sz�kelyek – k�nny�lovasai. Alkalmank�nt zsoldosok is kieg�sz�tett�k a kir�lyi sereget,
amelynek teljes l�tsz�m�t legkevesebb 25 ezer f�re becs�lhetj�k.

K�roly R�bert kor�ban meger�s�d�tt a m�r kor�bban is megfigyelhet� lovagi kult�ra.
A szem�lyn�vanyagban a kor�bbiakhoz hasonl�an jelen vannak a lovagi kult�r�ra utal� szem�lynevek,
mint Priamus („Perj�mos”), Hektor, Achilles („Ehell�s”), Alexander („S�ndor”), Triszt�n („Teresty�n”), Roland („Lor�nd”),
Oliv�r. 1326-ban megalap�totta a Szent Gy�rgy-lovagrendet, ami nemzetk�zileg is az els� vil�gi lovagrend volt
az egyh�zi alap�t�s� rendek ut�n, de ez a kezdem�nyez�s nem er�s�d�tt meg.
A kir�ly k�r�l jelen volt azonban az udvari lovags�g. A nyugati lovagi kult�r�t a K�roly R�berttel N�polyb�l j�tt emberek,
mindenekel�tt a Drugetek terjesztett�k.
A lovagi kult�ra er�s�t�se �rdek�ben K�roly R�bert idej�n t�mogatt�k Szent L�szl� kultusz�t, akit ekkor a lovagi eszm�ny megtestes�t�j�nek tartottak.

Kancell�ria �s �r�sbelis�g

K�roly R�bert kor�ban az el�z� korhoz k�pest jelent�sen megn�vekedett a kiadott oklevelek sz�ma.
A magyar szakirodalom 1308-t�l sz�m�tja a t�meges jelleg� okleveles gyakorlat kor�t.
Becsl�s szerint nagyj�b�l 15 ezer oklev�l maradt r�nk az 1301 �s 1342 k�z�tti id�szakb�l.
A kir�lyi �s kir�lyn�i oklevelek mellett ekkor m�r jelent�s sz�mban adtak ki oklevelet a f�m�lt�s�gok, megy�k, v�rosok,
hiteleshelyek (p�ld�ul k�ptalanok).
A fontos szerepet j�tsz� kancell�ria mellett �n�ll� oklev�lkiad� helly� v�lt a hiteleshelyi feladatokat ell�t� kir�lyi
k�polnaisp�ns�g, amelynek vezet�je viselte a titkos kancell�ri c�met is.1308–1310 k�r�li az els� ismert pap�roklev�l,
amely a dr�ga pergament helyettes�tette a szaporod� okiratokn�l.

K�roly R�bert kor�b�l val� az 1334-es eredet�, els� ismert k�ptalani szab�lyzat, a z�gr�bi k�ptalan stat�tuma.
Itt k�sz�lt a Z�gr�bi kr�nika, kor�bbi magyar kr�nik�k alapj�n a magyar t�rt�nelem �sszefoglal�sa a 14. sz�zadig.
Bud�n a K�zai Simonnal kor�bban megszakadt kr�nik�s hagyom�nyt a budai ferences minorit�k folytatt�k
az 1330-as �vek elej�ig.
Ezek alapj�n, val�sz�n�leg K�lti M�rk szerkeszt�s�ben k�sz�lt el a K�pes kr�nika,
amelyik Z�h Felici�n mer�nylet�nek elbesz�l�se k�zben szakad meg.

Az �r�soktat�s K�roly R�bert idej�n kolostori, pl�b�niai �s k�ptalani iskol�kban folyt.
1308-ban a budai zsinat el��rta, hogy a k�ptalani iskol�kban ingyen tan�ts�k az egyh�z klerikusait �s a szeg�ny tanul�kat,
a t�bbieknek tand�jat kellett fizetni. El��rta tov�bb� a nagyobb k�ptalani iskol�kban a jog �s a logika oktat�s�t,
valamint er�s�teni k�v�nta a – latin – grammatika tan�t�s�t.
A z�gr�bi k�ptalan 1334-es stat�tuma szerint is a koldul�sb�l �l� szeg�ny tanul�kat is ingyen kellett tan�tani.
Itt az iskola k�t tan�rral m�k�d�tt, az egyik a grammatik�t, a m�sik az �neket tan�totta.
F�k�nt a k�ptalani iskol�k k�pezt�k azt a vil�gi �rtelmis�gi r�teget, amelyet latinul litter�tus, magyarul de�k n�ven illettek.
Ebben az �vsz�zadban jelentek meg, majd a sz�zad m�sodik fel�re sz�muk nagyon meggyarapodott, ami jelezte,
hogy a m�velts�g m�r nem egyh�zi monop�lium.

A kor hivatalos kult�rnyelve m�g a latin volt, csak egyetlen �sszef�gg� nyelveml�k maradt r�nk,
a Gyulafeh�rv�ri Sorok 1310–20 k�r�li m�solata, amely latin szentbesz�dek verses �sszefoglal�inak magyar ford�t�s�t
tartalmazza.
1330 k�r�l k�sz�lt el a Magyar Anjou-legend�rium, amely k�pekkel illusztr�lt tank�nyv K�roly R�bert gyermekei sz�m�ra,
a szentek �let�r�l. Az 1330-as �vekben k�sz�lt el a k�tk�tetes Nekcsei-biblia, Nekcsei Demeter t�rnokmester r�sz�re.

Gazdas�gi int�zked�sei

Az �rp�dok idej�n a magyar kir�lyok k�tf�le f� j�vedelmi forr�ssal rendelkeztek.
A nagyobb r�szt a kir�lyi f�ldbirtokok j�vedelmei tett�k ki, amelyek a kir�lynak mint f�ldes�rnak j�rtak.
Ezek voltak a domani�lis j�vedelmek. A kisebb r�szt azok j�vedelmek jelentett�k, amelyek a kir�lyt fels�gjogon,
mint uralkod�t illett�k meg. Ezek voltak a reg�l� j�vedelmek. Ilyenek voltak a v�mok, a b�nyab�r (urbura), a p�nzver�si,
a k�nyszerp�nzbev�lt�si (kamara haszna lucrum camerae) j�vedelmek stb.
K�roly R�bert igyekezett a megcsappant kincst�rat a reg�l� j�vedelmekre alapozva felt�lteni.
Ebben f� seg�ts�ge Nekcsei Demeter volt, aki 1315 �s 1338 k�z�tt, teh�t szokatlanul hossz� ideig t�lt�tte be
a t�rnokmesteri tiszts�get, s aki az �llamh�ztart�s f� ir�ny�t�ja volt.
A v�lt�sra az �szt�n�zte �ket, hogy a kir�lyi uradalmak a 14. sz�zad elej�re er�sen megcsappantak, ugyanakkor a felfut�
�rutermel�s �s p�nzgazd�lkod�s miatt lehet�s�g ny�lt a p�nzbev�telek er�teljes fokoz�s�ra.

A kir�ly 1327-t�l nagy birtok-visszaszerz�si akci�ba is kezdett, biztosai 15 �ven �t j�rt�k az orsz�got,
�s visszavettek minden olyan birtokot, amelynek tulajdonjog�t haszon�lvez�i nem tudtak k�ts�get kiz�r�an bizony�tani.
Ezen k�v�l a levert tartom�nyurak birtokai is kir�lyi tulajdonba ker�ltek. Mindezeket azonban a tiszts�gvisel�s idej�re sz�l� honorbirtokk�nt tov�bbadta tiszts�gvisel�inek, azaz bev�teleikkel nem tudta a kincst�rat k�zvetlen�l gyarap�tani,
az �llamh�ztart�s probl�m�inak megold�sa a reg�l� j�vedelmekre maradt. A 14. sz�zadra t�bb kor�bbi reg�l� is megsz�nt vagy jelent�ktelenn� v�lt, ilyenek voltak p�ld�ul a nyestad� (marturina), a szabadok d�n�rja, a sz�kelyek �k�rad�ja,
a rendk�v�li term�nyad�.