|
Kinizsi Pl (1494. november 24.) a magyar trtnelem egyik legismertebb hadvezre.
Olyan hs,
aki kivl hadvezri kpessge, rendkvli, legends ereje s sorozatos gyzelmei rvn napjainkra mondai alakk vlt.
Kinizsi Pl cmere
letrajza
Kinizsi Pl nevt 1467-ben emltik elszr Mtys kirly egyik rendeletben,
Mramaros vrmegye ispnjaknt. Apja a legenda szerint egy Bihar vrmegyei molnr volt.
A Kinizsiek szerb eredetek. A csald eredeti szerb neve Brankovics. Pl apja mr harcolt Hunyadi Jnos alatt a trkk ellen.
Kinizsi Pl Magyar Balzs egyik alvezreknt tnt fel 1468-ban a morvaorszgi hadjratban.
1472-ben hsgrt megkapta a Budrl Itliba vezet t mentn fekv Vzsony vrt, a hozz tartoz birtokokkal.
A „Kinizsi vrat” ezt kveten palotval, barbakn-szer kapuvdmvel egsztette ki, majd 1478-ban,
mikor plosokat teleptett a mezvross kinevezett Vzsonyba, kolostort s templomot pttetett szmukra.
1480-ban Soml vrt is megkapta az uralkodtl, majd szintn 1480 krl felesgl vette Magyar Balzs lnyt, Benignt.
Temesi ispn volt 1479-ben, amikor egy 35-40 ezer fs trk sereg Haszn-oglu Isza bg vezetsvel betrt Magyarorszgra
s feldlta Szszfldet. Kinizsi Bthory Istvn erdlyi vajdval egytt, 1479. oktber 13-n,
Kenyrmeznl hatalmas gyzelmet aratott a trk sereg felett.1481-ben Mtys kirly a dli vgek vdelmvel bzta meg,
s 1482-ben Szendrnl gyzelmet is aratott az ellensges hadsereg ellen.
Mtys halla utn Kinizsi Corvin Jnos ellen fordult, s II. Ulszl kirly mell llt. 1490-ben
I. Miksa nmet-rmai csszr elfoglalta Nagyvzsonyt, de azt a kvetkez vben Kinizsi visszafoglalta.
1492-ben megsemmistette a sztzlltt Fekete sereget, de azt kveten, lete vgn ismt a trkk ellen harcolt.
1494-ben megmentette Nndorfehrvrt az rulstl: az rul katonkat, akik pnzrt akartk az erdtmnyt tadni
az ellensges seregnek, iszony knzsok kzepette vgeztette ki.
Betrt Szerbiba s Bulgriba is, majd vgl Szendr ostromnl lett vesztette.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
