�rp�d nagyfejedelem (845 k. – 907. j�lius eleje) a honfoglal�s idej�n – melynek sor�n a magyarok Etelk�zb�l a K�rp�t-medenc�be telep�ltek – a magyar t�rzssz�vets�g nagyfejedelme volt.T�le sz�rmaznak az �rp�d-h�z uralkod�i, akik hal�l�t k�vet�en n�gy �vsz�zadon �t uralkodtak Magyarorsz�gon.

�rp�d m�g �lmos �let�ben a t�rzssz�vets�g vezet�je, nagyfejedelem lett. Err�l B�borbansz�letett Konstantin cs�sz�r tud�s�t benn�nket, akin�l 948 k�r�l magyar k�ld�tts�g j�rt Bulcs� vez�r vezet�s�vel, aki mindezt elmondta neki. A k�ld�tts�g tagja volt �rp�d egyik d�dunok�ja, Torm�s is. Bulcs� szerint �rp�d fejedelemm� v�laszt�sa 55 �vvel kor�bban t�rt�nt, ami a 893 k�r�li v�laszt�st jelenthet.
�rp�d t�rzssz�vets�gbeli poz�ci�ja vitatott, mivel Konstantin sem n�la, sem ut�dain�l nem eml�ti a m�lt�s�gn�v magyar ford�t�s�t. Gy�rffy Gy�rgy szerint a gyula tiszts�get viselte, majd Kursz�n kende Fischa menti meggyilkol�sa ut�n (904) mag�hoz ragadta annak rangj�t, �gy j�tt l�tre a „nagyfejedelem” tiszts�ge, m�g a gyula rangot m�s t�rzsf� – Gy�rffy szerint T�t�ny – kapta meg cs�kkent hat�sk�rrel. Krist� Gyula szerint �rp�d a kende tiszts�get viselte, s mint ilyen, nem j�tszott t�nyleges szerepet a honfoglal�s harcaiban, ez ink�bb a gyula tiszte volt.

A honfoglal�s

893-ban Nik�tasz Szkl�rosz, a biz�nci cs�sz�r k�vete �rp�ddal �s Kursz�nnal t�rgyalt az Al-Dun�n�l egy bolg�rok elleni hadi sz�vets�gr�l. A biz�nciakkal az egyezked�s m�g elh�z�dott, �s k�zben az Etelk�zben sz�ll�st tal�l� magyar t�rzsek a K�rp�t-medence fel� egyre gyakrabban tettek felfedez� utakat. Ezeket legt�bbsz�r maga �rp�d, vagy „t�rsfejedelme” Kursz�n szervezte, de legal�bbis t�mogatta a gazdag vid�k felder�t�s�t, hiszen m�r akkoriban foglalkoztatta a magyar t�rzsek vezet�it, hogy nyugatabbra vonulnak.
894-ben �rp�d szerz�d�st k�t�tt a morv�k fejedelm�vel, Szvatoplukkal, miszerint a magyar �s morva hadak egy�tt ki�zik Pann�ni�b�l a keleti frankokat. Ennek a sz�vets�gnek az eml�ke a feh�r l� mond�j�ban �rz�d�tt meg. Szvatopluk hal�la ut�n a magyar t�rzsek megsz�llt�k a Fels�-Tisza vid�k�t, �s �rp�d serege �l�n 895-ben a Vereckei-h�g�n �t az Alf�ldre l�pett, �s elfoglalta a ter�letet.

894-ben �rett meg a biz�nci-magyar egy�ttm�k�d�s, �s �rp�d megt�madta Simeon, bolg�r c�r birodalm�t. A magyar csapatokat Kursz�n vez�r, t�rsfejedelem vezette. A bolg�r c�rs�g sorozatos csataveszt�st szenvedett a magyar seregekt�l, �s az Al-Duna ter�let�t feladt�k. Ezzel a D�lvid�k is �rp�d n�p�nek uralma al� ker�lt, de az al-dunai csat�k alatt a bolg�rok sz�vetkeztek a beseny�kkel, akik megt�madt�k �s elfoglalt�k a magyarok v�dtelen sz�ll�ster�leteit Etelk�zben. Simeonnal 895-ben meg�tk�ztek, a rendk�v�l v�res D�li-Bug menti csat�ban, melynek sor�n a magyarok 20 ezer f�s vesztes�get okoztak Simeon had�nak, de a csat�ban m�gis alulmaradtak.

A vesztes csata ut�n a beseny�k �ltal elfoglalt etelk�zi ter�leteikre vissza nem mehettek, �gy a K�rp�tok h�g�in �t a kor�bbi porty�z�saik sor�n m�r alaposan megismert Erd�lybe menek�ltek, �s itt le is telepedtek, csak gyenge dunai bolg�r hely�rs�gekkel tal�lt�k szembe magukat (melyeket kor�bban az � t�mad�saik gyeng�tettek meg jelent�sen) a K�rp�t-medence keleti fel�ben. A Tisza vid�k�ig magyar ter�let lett a K�rp�t-medence, �s �rp�d serege sorozatos csat�kat v�vva szil�rd�totta meg poz�ci�it az �j haz�ban.

899 m�rcius�ban Arnulf keleti frank kir�ly k�vets�ge �rkezett a magyar fejedelem udvar�ba, �s arra k�rte �rp�dot, hogy seg�tsen neki legy�zni az it�liai kir�ly seregeit, �s akkor a magyarok� lehet eg�sz Pann�nia, azaz a mai Dun�nt�l. �rp�d seregei legy�zt�k Bereng�r it�liai kir�ly hadait, �s a Lombardi�b�l hazat�r� magyar seregek birtokba is vett�k a Dun�t�l nyugatra es� ter�leteket. Azonban a morv�k is szemet vetettek ezekre a ter�letekre, �s megt�madt�k az itt sz�ll�st keres� magyarokat. �rp�d serege legy�zte a morv�kat, �s b�ntet�s�l elfoglalta azok nyitrai h�d�t�sait is, �gy 900 �sz�re az eg�sz K�rp�t-medence magyar fennhat�s�g al� ker�lt, �s �rp�d vezet�se alatt v�g�hez �rt a honfoglal�s.

Csal�dja �s ut�dai

Feles�ge nev�t nem �rizte meg a t�rt�net�r�s. �t fi�nak neve maradt fenn:
Li�ntika/Levente, Tarhacsi/Tarhos, Jelek/�ll�, Jutocsa/Jutas �s Zolta.
Mind az �t�t B�borban sz�letett Konstantin hagyom�nyozta r�nk, azonban k�t k�l�nb�z� helyen.
Az egyik helyen, ahol a honfoglal�sr�l �s a kalandoz�sokr�l van sz�, eml�ti Li�ntik�t, aki ekkor nyilv�n a legid�sebb, feln�tt fi� lehetett.
Egy m�sik helyen, ahol a fiait �s az � korabeli ut�daikat sorolja fel, nem eml�ti Li�ntik�t, csak a n�gy m�sikat, �s azoknak is csak egy-egy fi�t. Nyilv�n itt csak az ut�dl�s szempontj�b�l fontos ut�dokr�l van sz�. Li�ntik�nak, �gy t�nik, nem maradt Konstantin idej�re fi�ut�da.

Hal�la

�rp�d utols� nagy csat�j�t Anonymus szerint 907 j�lius�ban v�vta, amikor a bajor �s keleti frank csapatok le akart�k r�zni ad�fizet�si k�telezetts�g�ket. Azonban az egyes�tett seregeket meg�ll�tott�k a magyarok (pozsonyi csata), �s ezzel k�ts�gk�v�l magyarr� lett a K�rp�t-medence. K�rd�ses, hogy ekkor �rp�d �lt-e m�g. Egyetlen korabeli forr�s sem eml�ti ekkor, csak a h�romsz�z �vvel k�s�bbi Anonymus, aki nagyon sok korabeli forr�sb�l ismert t�nyt nem tud, m�sokat viszont - amelyeket egyetlen korabeli forr�s sem eml�t- tudni v�l. Esetleg �pp a nagyfejedelem hal�lh�re – �rp�d ekkor kb. 60 �ves lehetett, ami akkor nagyon magas kornak sz�m�tott – v�lthatta ki a keleti frankok t�mad�s�t, azonban erre sincs korabeli adat.

Mivel Anonymus �rp�d hal�l�t 907-re teszi,�r�k�s�nek pedig a legfiatalabb Zolt�t nevezi meg, kialakult egy olyan elk�pzel�s, amely szerint �rp�d �s h�rom id�sebb fia (Tarhos, Jelek/�ll�, Jutocsa/Jutas) a pozsonyi csat�ban estek el. Erre azonban nincs egy�rtelm� bizony�t�k, val�szer�tlennek is t�nik, hogy a fejedelem �s h�rom sz�ba j�het� �r�k�se mind kimentek volna a harcmez�re �let�ket kock�ztatni
(Anonymus egy�bk�nt sem ejt sz�t sem a pozsonyi csat�r�l, sem �rp�d t�bbi fi�r�l).
A legenda szerint �bud�n temett�k el a honfoglal� hadvez�rt �s fejedelmet.