"Mi a l�lek?- az �let fekete doboza, elmegy�nk, r� nem tal�lnak soha.
B�kl�szunk, n�zz�k fentr�l a vil�got, f�ld�n j�r testtelen mag�nyunk,
de itt m�r, hely�nk nem tal�ljuk. Mindent elrejt duzzad� lelk�nk
elm�lt mes�ket, r�gi szerelm�nk. F�jdalmaink, csokorba font �r�m�k,
melyek elrejt�znek a k�nok k�z�tt. Gy�r�tt, elhaszn�lt test�nk, eltemett�k,
Lelk�nk?- �r�kk� �lni fog ha szerett�k."

Sokminden a l�lek t�kr�r�l �s emberi tulajdons�gokr�l

Azt mondj�k a szem a l�lek t�kre. Sz�momra nagyon fontos hogy l�ssam a m�sik ember szem�t mikor besz�lget�nk.
Biztos sokan mondt�tok vagy hallott�tok azt a k�rd�st hogy-" mi�rt nem n�zel a szemembe mikor hozz�m besz�lsz?"-ez egy nagyon fontos k�rd�s szerintem.
Az a v�lem�nyem, ha tiszt�k a gondolataim, mikor a m�sikkal besz�lek, akkor nincs mit�l tartanom �s ott legbel�l nem kell saj�t magam el�t pirulni, hogy h�t "hu �n most hazudni fogok".
Ez�rt szeretem pl mikor valakinek l�tom a szem�t mikor besz�lek vele.Annyira lehet l�tni benne, hogy vajon a partnerem mik�nt �ll hozz�m. Persze el�fordult m�r, hogy t�vedtem, de �ltal�ban mindig bej�nnek ezek a dolgok. Egy szem sokmindent el�rulhat egy emberr�l. A term�szet�r�l, a viselked�s�r�l, arrol, hogy milyen ember is � val�j�ban.

N�h�ny gondolat a szemr�l ismeretlenekt�l

A szem a l�lek t�kre - szokt�k mondani.
�s val�ban. A szem rengeteget el�rul tulajdonos�r�l, annak �rz�seir�l, gondolatair�l. Ha belen�z�nk a m�sik szem�be, r�gt�n tudjuk, hogy szimpatikusak vagyunk-e neki, vagy sem. Ennek tudom�nyos magyar�zata is ismert. Ha a szembogarunk kit�gul, az azt jelenti, hogy a m�sik rokonszenves sz�munkra. Ha �sszeh�z�dik, akkor ennek ellenkez�j�r�l van sz�. Mivel k�k szem� emberekn�l jobban megfigyelhet� e jelens�g, mint barn�kn�l, ez�rt mondjuk azt, hogy a k�k szem hideg, m�g a barna meleg, s ezzel nyugalmat, bar�ts�got �raszt. A szemnek teh�t t�bb funkci�ja is van, �s mivel sokat el�rul r�lunk, ez�rt szemh�jfest�kkel, pillafest�kkel vagy kih�z�ssal titokzatoss� tehetj�k....

*****
Aki nem n�z a m�sik szem�be, az nem �szinte, az olyan ember, ki nem szeretn�, ha l�tn�nk azt, amit val�j�ban gondol.

A szem m�gikus...

�n mindig figyelem az emberek szem�t,�s nagyon sokszor l�tom hogy eg�sz m�st mond mit amit gondol. Ahhoz hogy a m�sik szem�be n�zz�nk fel kell v�llalni val�nkat,kicsit kiadjuk magunkat-mintha meztelenek lenn�nk..ha valaki nem sz�gyenl�ss�gb�l teszi,utal arra hogy valami�rt k�nos neki �szint�nek lennie 100 %-ban..Ezt gyakorolni kell. Mert j� �rz�s magunkat v�llalva,magunkat adva mindenf�le hant�z�s n�lk�l belen�zni a m�sik szem�be..�n szoktam csin�lni.:)b�r bevallom m�r hazudtam is..de igyekszem nem tenni..lesz ami lesz.Van aki tudja �s rejti de van aki nem �s akkor is bele n�z a szemedbe mikor hazudik.De olyan is van aki tudja de azt is ha nem n�z r�d le bukik, ez�rt a mondat elej�n m�g �szinte �s r�d n�z hogy meg t�vesszen,de a hazugs�gok�l mindig tal�l valamit ami�rt a tekintete f�lre siklik majd �jra vissza t�r.Az ilyen emberekn�l kell a legjobban figyelni.Az elm�lked�sem eredm�nye: Marhas�g!Szemrebben�s n�lk�l, a szemedbe m�lyedve hazudok neked, ha az �rdekem �gy k�v�nja.Ut�lok hazudni �s nagyon rosszul �rzem magam ha a m�sik �rdek�ben m�gis kell .Biztos ismered azt hogy "kegyes hazugs�g " undok egy dolog de n�ha musz�j.A Jap�nokn�l nem illik egym�s szem�be n�zni.Nos, h�t volt itt p�r gondolat, saj�t v�lem�ny a dologr�l. Nekem ezek k�z�l van egy amelyik nagyon megfelel annak, amit �n is mondan�k. Nekem a 3. gondolat az, amelyik bej�n.Szerintem a F�ld�n nincs olyan ember, aki ne hazudott volna m�g. Term�szetesen �n is igy vagyok ezzel. Az igazs�g az, hogy az �let is mag�ban hordozza a sok haz�gs�got.De az nagyon nem j�n be mikor valaki annak hazudik, aki k�zel �ll hozz�, hozz�tartoz�ja.Ha m�r nekik nem mond igazat azt nagyon cs�fnak tartom.Kellennie egy olyan hat�rnak, hogy kinek �s mennyire �s mit hazudunk.

Olyan is van mikor az ember azt mondja, hogy tal�n jobb volt az a megold�s bizonyos helyzetben , hogy hazudott. Ezt nevezz�k kegyes haz�gs�gnak.Persze nem csak a szemb�l lehet kisz�rni, hogy valaki hazudik vagy sem. A testbesz�d is rengeteget el�rul. A hangs�ly, egy sz�net, egy mozdulat.

********
Hmm! Ugye milyen �rdekes dolgok ezek?

Egy kis tudom�nyos

Az emberi szem mindig is a biol�gusok egyik kedvelt objektuma volt. Az evol�ci� ellenz�i �gy gondolt�k, egy ennyire t�k�letes szerkezet f�nyes bizony�t�ka annak, hogy az �l�l�nyeket nem hozhatta l�tre a vak v�letlen vez�relte folyamat. Ilyet csak egy t�k�letes tervez�m�rn�k k�sz�thet. Az evolucionist�k viszont a tintahalak szem�re mutogattak, amely majdnem (ez fontos, hogy csak majdnem) azonos fel�p�t�s�, mint az emeber�, �s ebben l�tt�k t�k�letes bizony�t�k�t annak, hogy a hasonl� k�r�lm�nyek hasonl� szerkezeteket hoznak l�tre.

A szaruh�rtya

A szem legk�ls� r�tege. Egyefel�l v�di a szemlencs�t �s a sziv�rv�nyh�rty�t, m�sfel�l m�r ez is megt�ri a f�nyt. A szaruh�rtya beteges megvastagod�sa a sz�rkeh�lyog.

A sziv�rv�nyh�rtya

A sziv�rv�nyh�rtya feladata, hogy a lencs�re jut� f�ny mennyis�g�t szab�lyozza. S�t�tben �sszeh�z�dik, ez�ltal a r�s megnagyobbodik, er�s f�ny hat�s�ra kit�gul, �s �gy sz�k�ti a r�st. Sok sz�nanyag van benne, ami visszaveri a f�nyt, ez�rt sz�nes. Ezek a sz�nek hat�rozz�k meg a szemsz�nt (az a sz�p, akinek k�k).

A pupilla

A pupilla nem m�s, mint a sziv�rv�nyh�rty�n lev� r�s. Ezen kereszt�l jut a f�ny a lencs�be. L�tsz�lag a pupilla sz�k�l �s t�gul, val�j�ban a sziv�rv�nyh�rtya.

A szemlencse

A szemlencse egy rugalmas lencse, ha kivessz�k remek�l pattog, mint egy gumilabda (aki boncolt m�r �k�rszemet, j�l tudja). A szemlencse t�ri meg a f�nyt �s ir�ny�tja a retin�ra. Alakj�t kis izmok szabj�k meg, att�l f�gg�en, k�zelebbre vagy t�volabbra pr�b�lunk n�zni. A r�vid- �s t�voll�t�st leggyakrabban a szemlencse rugalmass�g�nak �s alakj�nak hib�i okozz�k. A lencse �s a szaruh�rtya k�zti teret folyad�k, a csarnokv�z t�lti ki. Ennek t�lzott termel�se okozza a z�ldh�lyogot.

Az �vegtest

Az �vegtest kocsony�s anyag, nincs m�s dolga, mint kit�lteni a lencse �s a retina k�zti teret.

A retina

A retina vagy idegh�rtya az a v�kony kis h�rtya, amin a f�ny�rz�kel� sejtek tal�lhat�k. K�t t�pusuk van, a p�lcik�k csak annyit �rz�kelnek, van-e f�ny, de nagyon �rz�kenyek, m�r egyetlen fotont is meg�reznek. A csapocsk�k a f�ny sz�n�t is �rz�kelik, de m�k�d�s�kh�z m�r er�sebb f�nyre van sz�ks�g. Ez�rt van, hogy nagyon gyenge f�nyben fekete-feh�rben l�tunk.

A s�rgafolt

A s�rgafolt az a r�sz a retin�n, ahol a legt�bb csapocska tal�lhat�, ez az �lesl�t�s helye. A szemlencse ide vet�ti azt a k�pet, amire �ppen f�kusz�lunk.

Az �rh�rtya

A �rh�rtya a retina m�g�tt tal�lhat�, erekkel gazdagon �tsz�tt h�rtya. Feladata, hogy oxig�nnel �s gl�k�zzal l�ssa el a retina idegsejtjeit, melyek, mint az idegsejtek �ltal�ban, nagyon fal�nkok �s v�logat�sak (csak a gl�k�z j� nekik, de abb�l sok).



A l�t�ideg

A l�t�idegben gy�lnek �ssze a retin�r�l elvezet� idegsejtek ny�lv�nyai. Ahol ezek kil�pnek a retin�r�l, ott nincsenek f�ny�rz�kel� sejtek. Ez a vakfolt, ha oda vet�l a k�p, nem l�tjuk.

A szem a l�lek t�kre - szoktuk mondani. De vajon mennyi inform�ci� lehet egy pillant�sban? A modern tudom�ny szerint a szem �nmag�ban nem kifejez� - hiszen mit fejezhet ki egy lencse? A szemr�l alkotott benyom�sunk gazdags�ga e tudom�nyos n�zetek szerint csak viszonylagos, �s j�r�szt a pupilla nagys�g�nak, a szem �ll�s�nak, a szem k�rny�ki r�ncoknak, a k�rnyez� arc j�t�k�nak tudhat� be. Val�ban - ha egy pillanatra gondolatban �talakulunk materialista tud�ss�, bizony fog�s k�rd�s lehet: vajon mi�rt gondolj�k az emberek, hogy a szem a l�lek t�kre, amikor materialista m�don neh�z a szemben olyasmit tal�lni, ami a szemet kifejez�v� teheti? Az �riszdiagnoszta ugyan sok r�szletet l�t a szemben, de ezek a r�szletek vagy alkatiak, eg�sz �leten �t v�ltozatlanok, vagy esetleg egy-egy betegs�g idej�n jelennek meg, vagyis semmik�ppen sem lehet bel�l�k kiolvasni pillanatnyi lelki�llapotunkat - �gy t�nik. Akkor viszont honnan ered benyom�sunk, hogy a szemb�l ki lehet olvasni, mit �rz�nk?

K�zelebb jutunk e rejt�ly megold�s�hoz, ha �szrevessz�k, hogy a hal�l be�lltakor a szem jellegzetesen "el�vegesedik", op�loss�, kifejez�stelenn� v�lik. Igen, ez az a pont, ahol a l�lek t�vozik, �s ez az a pont, amikor a szem is jellegzetesen megv�ltozik - de nem a pupilla m�rete, a szem �ll�sa, hanem a szem kifejez� mivolta, a szem pupill�t k�r�lvev� tenger�nek jellege v�ltozik meg! Ha a hal�l pillanat�ban kifejez�stelenn� v�lik, akkor a hal�l el�tt kifejez�ssel b�r, vagyis itt, a pupill�t k�r�lvev� �risz birodalm�ban kell keress�k a szem �s a l�lek titk�t! De h�t mi lehet ez, ha egyszer a materialista nem l�t itt semmi k�l�n�set? Nem �szk�l ebben az �risz-tengerben semmif�le kaleidoszk�p-szer� mint�zat, amely lelki�llapotunkt�l f�gg�en m�s-m�s, jellegzetes mint�t �ltene! Vagy m�gis? De ha igen, hogyan �s mif�le? Annyi bizonyos, hogy tudtunkkal mindm�ig a vil�gon senki sem tud az �risz pillanatonk�nt v�ltoz�, lelki�llapotunkat j�l olvashat�an kifejez� mint�zat�r�l. M�rpedig ilyennek lennie kell! De mi magunk sem ismerj�k ezeket a mint�zatokat, l�t�kr�l sem tudunk, teh�t ha l�teznek ilyenek, csakis m�lytudatunkkal �rz�kelhetj�k �ket! Ez a felvet�s megfelel annak a tapasztalatnak, hogy a szemben olvas�s k�l�nleges fog�konys�got, er�s �rzelmi r�hangolts�got k�v�n. Er�s �rzelmi r�hangolts�g �llapot�ban m�lytudatunk sokkal jobban k�pes inform�ci�t felfogni, mint ahogy azt mi el tudjuk k�pzelni!

Vissza