Gondolatok 2.
 

We�res S�ndor: A l�tez�s

N�zz meg egy k�darabot, egy kalap�csot, egy bokrot, egy parip�t, egy embert: mindegyik keletkezett, pusztul�, hat�rolt, egy�ni, k�l�n-l�v�.
De k�z�s l�nyeg�k, a l�tez�s, nem keletkezett, nem pusztul�, nem hat�rolt, nem egy�ni, nem k�l�n-l�v�. A l�tez�s mindenben azonos.
A sokf�le keletkez� �s pusztul� alakzat: ez az �let.
Az �r�k egym�sut�n, melynek minden alakzat csak egy-egy �llom�sa: ez a l�tez�s. Az ember az egyetlen, aki a v�ltoz�kban a n�vvelr�gz�thet�t keresi: �rtelme van. Az ember az egyetlen, aki �nmag�ban az egy�ni �s felt�teles dolgok al�, a k�z�s �s felt�tlen l�tez�sig �s: lelke van.

"Am�g azt hiszed, hogy dobog valahol egy sz�v, mely �rted dobog, bocs�ss meg az embereknek. Egy emberi sz�v, mely �nzetlen�l �rez ir�nyodban, el�g, hogy megbocs�ss mindazoknak, kiknek �nz� �s komisz sz�v�t megismerted:
el�g, hogy megbocs�ss az emberek �sszess�g�nek.
Nem kell sok, hogy a rem�nytelens�g k�zepette megengeszteljenek.
Egy ember is el�g. S nem igaz, hogy nem tal�lkozt�l ezzel az emberrel.
Csak �ppen ideges volt�l, vagy t�relmetlen �s moh�, s od�bb ment�l.
Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi sz�v."
(M�rai S�ndor)

Szeretet...Mi is a szeretet? �rzelem...? De val�ban �rzelem? Enn�l t�bb... A szeretet nem �rzelem, hanem cselekv�s. A szeretet mindig a m�sik ember�rt l�tezik. Nem az�rt szereti a m�sik embert, mert "viszontszeretetet "v�r. �r�l a viszontszeretetnek, de nem az�rt szeret, hogy �t szeress�k. A val�di szeretet nem v�r a m�sik szeretet�re, m�r akkor is szeret, amikor a m�sik ember m�g nem szeret, �s azut�n is szeret, amikor a m�sik m�r nem szeret. Szeretni annyit jelent:adok, nem pedig kapok. Adom �nmagamat, adom �r�m�m, b�natom, �rdekl�d�sem, egy�tt�rz�sem, bar�ts�gom, h�l�m, �rtelmem...
A szeretet l�nyege a m�sik-centrikus gondolkod�s �s cselekv�s. A szeretet t�r�d� �s felel�ss�gteljes. Figyel a m�sik ember kimondott �s kimondatlan ig�nyeire. Sz�ks�ges hozz� a m�sik ember tisztelete. Akit szeretek, annak tiszt�ba vagyok egy�nis�g�vel. �t szeretem, nem egy ill�zi�t, egy k�pet, �s nem azt, akinek szerintem lennie k�ne.
Ehhez pedig ismernem kell �t.
Szent �goston mondta, nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek,�s nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. a szeretet l�nyege, hogy nem f�gg semmit�l. a szeretet elfogad�s. a szeretet elfogadja a m�sikat, ahogy a m�sik van. Nem akarja megv�ltoztatni. Megv�ltoztatni csak �nmagunkat lehet. Lehetetlen m�sok szeretete �nmagunk szeretete n�lk�l. Szeretni azt jelenti, f�ny �s melegs�g vagyunk a m�sik sz�m�ra. Min�l ink�bb szeret�nk �s odaaj�nd�kozzuk magunkat, ann�l �rt�kesebb lesz �let�nk.

(Hermann Hesse)

"Nagy b�tors�g kell ahhoz, hogy egy ember fenntart�s n�lk�l engedje szeretni mag�t. B�tors�g, csaknem h�siess�g. A legt�bb ember nem tud szeretetet adni �s kapni, mert gy�va �s hi�, f�l a buk�st�l. Sz�gyelli, hogy odaadja, s m�g sokkal ink�bb sz�gyelli, hogy kiadja mag�t a m�siknak, el�rulja titk�t. Azt a szomor�, emberi titkot, hogy sz�ks�ge van gy�ng�ds�gre, nem tud meglenni n�lk�le. Mert azt hiszem, ez az igazs�g."
(M�rai S�ndor)

"A szeretetnek h�rom alkot�eleme van: az adni, az elfogadni tud�s �s a sebezhet�s�g. Ha valaki nem k�pes adni �s elfogadni, nem tud szeretni, �s aki szeret, a r�vidre z�rt, er�szakos megold�sokat is f�lreteszi. A szeretet lelem�nyess�g�t kellene megtanulnunk, s megval�s�tani a mindennapjainkban. Mert b�r az ember mindig a saj�t kor�t tartja a legszeretetlenebbnek, legelf�sultabbnak �s legidegenedettebbnek, a szeretet v�gtelen�l h�tk�znapi dolog.
Nem felt�n�, nem l�tv�nyos, nem a sikert k�z�ppontba �ll�t�, �s az ezt isten�t� korban tal�n ez�rt nem is lehet olyan n�pszer�. A mi korunkban sem az, melynek egyik legf�bb parancsa, hogy l�gy sikeres, r�vidt�von �s l�tv�nyosan. Pedig a csak sikerb�l �lni akar� �let v�gtelen�l szeg�ny emberileg. Nagyon k�nnyen �sszeroppan, �s a kudarccal nem tud mit kezdeni. A szeretet el tudja viselni a kudarcot, �s er�t tud adni az �jraindul�shoz."
(B�lcskei Guszt�v)

 

M�rai S�ndor: Az emberi jellemr�l

A leg�rdekesebb t�nem�ny, mellyel az emberi �letben tal�lkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan �rdekes, meglep�, kisz�m�thatatlan, mint a folyamat, melynek sor�n egy ember el�rulja jellembeli saj�ts�gait... S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellem�t �ppen olyan kev�ss� rejtegetheti az ember, mint ahogy testi l�ny�t nem tudja elrejteni semmif�le k�dsapka.
Ideig-�r�ig viselhet�nk az �letben �lszak�llt �s �lruh�kat, de egy pillanatban lehull r�lunk minden jelmez, �s megmutatkozik a val�s�g. Egy mozdulat, egy sz�, egy cselekedet v�g�l is el�rulja igazi jellem�nket: az �larcosb�l csak alkalmi lehet.
S a tal�lkoz�s egy jellem val�di saj�ts�gaival a legnagyobb emberi �lm�ny, melyben r�sz�nk lehet.

 

 

"N�melyik ember ak�rh�ny iskol�t j�r is, ak�rh�ny k�nyvet olvas is, az �rtelme hom�lyos.
Tud szavakat, k�nyvc�meket, d�tumokat, de ha a v�lem�ny�t k�rdezz�k, el�mulunk az ostobas�g�n. M�sik ember, ha analfab�ta is, vil�gos �rtelm�, j� �rz�s�. �ld�s azoknak, akik vele, mellette �lnek."
(G�rdonyi G�za)

Vissza