D�monok

A d�monokr�l sok k�l�nb�z� felfog�s l�tezik.A legn�pszer�bb tal�n az, hogy egy d�mon nem m�s mint egy m�sik l�ts�kb�l megid�zett l�ny, amely k�pes megsz�llni egy testet �s egy m�rt�kig ir�ny�tani. Meg lehet szabadulni t�l�k, t�bbek k�z�tt �rd�g�z�ssel, vagy talizm�nokat, mindenf�le szentelt vagy m�gikus dolgokat, t�rgyakat alkalmaznak, hogy az emberr�l levegy�k a ront�st, amit a d�mon okozott. Ugyanezek a m�dszerek v�delm�l is szolg�lnak.

Maguk a d�monok - vagy m�s n�ven gonosz, tiszt�talan szellemek - S�t�n legalacsonyabb rang� szolg�i, akiknek az a feladatuk, hogy a gyakorlatban tegy�k t�nkre az embereket, �s a magasabb rang� szellemi l�nyek �ltal eltervezett tragikus sorsot konkr�t tettekkel v�lts�k val�ra az �let�kben. Teh�t, �gymond, �k v�gzik el a piszkos munk�t, �s k�zvetlen�l �k a felel�sek a legt�bb olyan szenved�s�rt, amely felett az emberek minden igyekezet�k ellen�re sem tudnak �rr� lenni.

A d�monok �ltal�ban az emberek b�nei �ltal szerzik meg a jogot arra, hogy leig�zz�k �ket. A T�zparancsolat els� k�t parancsolat�val, teh�t az idegen istenek im�d�s�val �s a b�lv�nyim�d�ssal kapcsolatos b�n�k eset�ben m�g az �s�k �ltal elk�vetett b�n�k is jogalapot biztos�tanak a d�monok sz�m�ra, hogy az ut�dok �let�be behatoljanak.
Mitol�gi�ban is �l a d�mon k�pe, ott eleinte mint isten szerepelt majd fokozatosan lett als�bbrend�, v�g�lis valahol az embern�l kicsivel magasabb szinten de az istenek hatalma alatt tal�lta meg a hely�t.





Szellemek

A szellemeket t�bb szempontb�l is csoportos�thatjuk. Tal�n az egyik legf�bb l�nyeg, hogy a szellem egy itt ragadt, vagy m�r f�nybe megt�rt, s �nk�nt szelleml�nyr�l van sz�.
Vannak az itt ragadt szellemek �r�juk illik ink�bb a k�s�rtet fogalom is.

Hogy mi�rt ragadnak itt, annak t�bb oka is lehet, pl.:
- H�zi szellemek: ha az �l� szem�ly nagyon ragaszkodott a lak�hely�hez, mert mondjuk rengeteget dolgozott az�rt, hogy azt fel�p�tse, annyira k�t�dik hozz�, hogy hal�la ut�n sem hajland� azt elhagyni. Lelke tov�bbra is ott marad, s nem hagy nyugtot az ott �l� haland�knak. Legink�bb az �j odak�lt�z�tt lak�knak okozhat kellemetlens�geket. Innen ismeretesek a rejt�lyes ajt�csapkod�sok, ijeszt� hangok, kopog�sok. Durv�bb esetben a k�s�rtet megt�madhatja az embereket, pl.: lel�ki �ket a l�pcs�n, megr�ngatja hajukat, eldugja szem�lyes t�rgyaikat, kiveri kez�kb�l a forr� k�v�s cs�sz�t, esetleg egy�b fizikai er�szakot alkalmazhat. De az ember �lmaiba is bef�rk�zhet, ezzel r�m�lmokat okozva, vagy csak egyszer�en felriasztja �ket alv�s k�zben, valamilyen fogdos�ssal, vagy idegen ijeszt� hangokkal. �ket nevezik kopog�, kopogtat� szellemeknek is. Voltak�ppen az a c�luk, hogy el�ld�zz�k az ott lak�kat, gyakran is ker�l ki az elad� t�bla ezekre a h�zakra, mert a lak�k f�lnek, nem hinn�k el nekik a vel�k t�rt�nt rejt�lyes eseteket, s nem is tudj�k sokszor, hova fordulhatn�nak seg�ts�g�l.

Sok ilyen k�s�rtethist�ria ismeretes Angli�b�l, Sk�ci�b�l, n�hol egy-egy ilyen k�s�rtetkast�lyt kifejezetten turistal�tv�nyk�nt hirdetnek, s utakat, nyaral�sokat szerveznek az utaz�si irod�k.
Nem csak h�zakhoz, szem�lyekhez is k�t�dhetnek szellemek. Pl. egy igen f�lt�keny f�rj hal�la ut�n is tudni akarja feles�ge nem l�p-e t�ves �tra. Vagy egy �l� rokon is fogva tarthatja szerette szellem�t a ragaszkod�s�val.
Sok k�s�rtet az�rt nem hajland� elhagyni az �rny�kvil�got, mert � �gy gondolja neki m�g dolga, k�ldet�se van ezen a f�ld�n. Pl.: egy befejezetlen k�nyv meg�r�sa, vagy egy sz�l�, aki �gy �rzi k�teless�ge megv�delmezni gyermek�t, s csal�dj�t.

Er�szakos hal�lt halt szellemek: �k m�r nem csak h�zakban tal�lhat�ak meg. Gyakorlatilag b�rhol el�fordulhatnak. Ismeretesek azok a k�s�rtethist�ri�k, amikor egy h�zban kegyetlen gyilkoss�g t�rt�nik, s a l�lek nem tud elmenni, nem tal�lja meg a f�nyfolyos�t �s itt reked. �k is lehetnek rosszindulat�ak. Szellemk�nt ragadhatnak itt az �ngyilkosok is. De minden m�s esetben amikor hirtelen hal�lt hal valaki, pl: aut�baleset, �ram�t�s, egy v�gzetes fejbel�v�s egy h�bor�ban a l�lekben nem is tudatosul, hogy � m�r nem �l, olyannyira hirtelen �rte a hal�l. Sok�ig �gy �l a szellems�kon, hogy � azt hiszi, m�g mindig h�s-v�r ember.
Az ember�l�s �ldozatai olykor megpr�b�lj�k k�rnyezet�knek, s szeretteiknek tudt�ra adni vagy keresnek egy szelleml�t�t, m�diumot ,hogy ki az elk�vet�. �m gyakran sikertelen�l. Egyr�szt mert a legt�bb ember nem �rz�keli a szellemek jelenl�t�t, m�sr�szt a rend�rs�gn�l s b�r�s�gokon nem elfogadott az ily m�don felt�ntetett bizony�t�k. B�r a val�s�gban egyes esetekben k�rnek a nyomoz�k seg�ts�get parafenom�nekt�l, szelleml�t�kt�l, �s m�g ha seg�t is ez a m�dszer megtal�lni a gyilkost a legt�bb rend�r materialista be�ll�totts�g�, �s nem sz�vesen nyilatkoznak ezekr�l az �gyekr�l a sajt�nak.

 

 

Az alvil�g, evil�g �s felvil�g �sszek�ttet�sei

K�r�lbel�l �gy kell ezt elk�pzelni lentr�l haladva felfel�: az alvil�g van legalul, azt egy k�t k�ti �ssze a felvil�ggal, azt meg az �gig �r� fa a menyorsz�ggal. Ez a fa: az �letfa, melynek gy�kerei az als� vil�gban, a halott lelkek k�zt �gaznak el, m�g lombj�nak teteje az angyalok k�zt. Vil�gfa cs�cs�t vagy gy�ker�t, id�ben �s t�rben kapukat is kijel�lnek, �tj�r�kat, ahol a lelkek k�zlekednek a vil�gok: Felvil�g, evil�g �s Alvil�g k�z�tt. November elej�n teh�t az Alvil�g �tj�r�ja t�rul fel - ekkor van ugye Halottak napja, ekkor lehet �ldozni az elhunyt �s�k eml�k�nek -, m�g m�jusban a Felvil�g fel� ny�lik meg az �t - ekkor �ll�tanak vil�gf�t jelk�pez� m�jusf�t �s r�gen szertart�s keret�ben a legr�termettebbek meg is m�szt�k azt.



S�rk�nyok

A s�rk�ny (Drago drago) �lland� testh�m�rs�klet� �llat vagyis melegv�r� teremtm�ny, aki bels�leg tudja ellen�rizni testh�m�rs�klet�t. Ez a tulajdons�ga k�pess� teszi arra, hogy igen kiterjedt �letter�n bel�l k�pes legyen elviselni k�l�nf�le �ghajlatokat, s hogy az �v minden szak�ban �jjel is, nappal is akt�v tudjon maradni; a h�ll�kt�l elt�r�en nem f�gg a nap meleg�t�l.

A s�rk�nynak rendszerint van sz�rnya, a csontjai pedig �regesek, ez�ltal k�nnyebbek. L�teznek a t�voli m�ltb�l itt maradt s�rk�nyok, akiknek r�vid l�buk van, �s hi�nyzik a sz�rnyuk. Ezek a ritka t�l�l�k intelligensek, meglehet�sen agressz�vek, �s egyetlen fajhoz tartoznak, amelyet a "m�lys�g f�rgei"-nek neveznek, �s amely faj a kihal�s sz�l�n �ll. Ezek az �llatok nagyon sok�ig �lnek. Vannak feljegyz�sek olyan s�rk�nyokr�l, amelyek �tsz�z, s�t ezer �vet �ltek, de olyan s�rk�nyr�l nem tudunk, amelyik v�gelgyeng�l�sben m�lt volna ki. Sokkal ink�bb balesetnek, betegs�gnek vagy k�rlelhetetlen ellens�g�nek, az Embernek k�sz�nhet�en pusztul el.

Hajlamosak a betegs�gre, �s a legalattomosabb k�rok csal�donk�nt v�ltozhatnak. A t�zs�rk�ny eset�ben a legvesz�lyesebb betegs�g a "pikkelyrozsda", ami v�gzetes is lehet. A "Seline dementai" a f�ldi s�rk�nyok k�z�tt a leggyakoribb, m�g az akut gyomorhurut non virginae f�k�ppen a v�zi s�rk�nyokat t�madja meg, akiknek igen �rz�keny gyomruk van.

Hatalmas ereje ellen�re a s�rk�ny id�vel vesz�t agilit�s�b�l, s k�nnyen �ldozat�ul esik egy mag�nyos, �m kegyetlen s�rk�nygyilkosnak, a p�nc�los Ichneumon-nak. Ez a mocs�rlak� - amit Plinius az A term�szet hist�ri�ja c�m� m�v�ben mint �rs� form�j� s�rlak�t �r le, s aminek test�t kem�ny p�nc�llapok fedik - a s�rk�nyok hal�los ellens�ge.



A misztika

Sz� szerinti jelent�se "titokzatoss�g, rejtelmess�g". A misztika �r�kk� jelen volt minden vall�sban �s minden kult�r�ban. A keleti filoz�fi�kat �nmagukban is misztikusnak lehetne nevezni, de a h�rom Bibli�n alapul�, Nyugati vil�gvall�snak (zsid�, kereszt�ny, mohamed�n) is megvannak a misztikus (nem dogm�kon alapul�) ir�nyzatai (zsid�: kabbala; kereszt�ny: gnoszticizmus; mohamed�n: szufizmus). A misztika k�pviseloit legt�bbsz�r nem kis gyanakv�ssal fogadt�k. Eckhart mester (1260-1327), a k�z�pkor nagy misztikusa ellen eretneks�g miatt v�dat emeltek, Hall�dzsot, az iszl�m misztikust pedig 922-ben eretnek tanai miatt kiv�gezt�k. Az �t�let 600 korb�cs�t�s volt.

Ha m�gsem pusztult volna bele, akkor test�t darabokra szaggatj�k. A hatvanas �vekben az Egyes�lt �llamokban a hippik �s ellenz�ki di�kok soraiban divatba j�tt, hogy drogokat (elsosorban LSD-t) haszn�ljanak misztikus tudat�llapotok el�r�s�re. Timothy Leary, az �gynevezett k�b�t�szeres misztika fo k�pviseloje emiatt vesz�tette el �ll�s�t a Harward Egyetemen. A misztik�ban jelen van a t�vols�got teremto �lm�nyvil�g, amely fejleszti a kritikus szeml�letet, �s ama tapasztalat is, amely ,ha helyesen �l�nk vele rendk�v�li m�don eloseg�ti a szem�lyis�g gyarapod�s�t.