Horror

A horror olyan irodalmi m�faj, amelynek k�z�ppontj�ban a f�lelem �ll. Hab�r alapvet�en irodalmi m�vekr�l van sz�, megjelenhet m�s �gazatokban is, melyek k�z�l a legtipikusabb a film.

A horror c�lja, az emberi f�lelemmel val� j�t�k, a f�lelemkelt�s. Fontos tulajdons�ga, hogy mint irodalmi m�faj, az olvas� �nmaga is belemegy ebbe a j�t�kba, mik�zben v�gig tudja, hogy f�lelme csup�n a k�pzelet sz�l�tte �s �gy alaptalan. A horrornak nem c�lja semmilyen erk�lcsi tanuls�g el�r�se, puszt�n a borzong�ssal keltett sz�rakoztat�s. Ebb�l a szempontb�l a horror igen elt�r a klasszikus irodalmi m�fajokt�l, mint p�ld�ul a dr�m�t�l.

K�t alapvet� csoportra lehet felosztani a horror t�m�j� m�veket. Term�szetesen a hat�rvonalak sokszor elmos�dottak k�z�tt�k, hiszen az �r�k vegyesen alkalmazz�k ezek elemeit.

A m�faj egyik r�sze a pszichol�giai vonatkoz�s�t ragadja meg. Ezekben a m�vekben hangs�lyosabb a t�rt�n�sek lelki vonatkoz�sa. Hab�r gyakran nem is t�rt�nik l�tv�nyos borzalom, a cselekm�ny, illetve az azok m�g�tt megb�v� �s felsejl� er�k f�lelemmel t�ltik el az olvas�t. Gyakran nem is lehet f�nyt der�teni arra, hogy mi a pontos kiv�lt� ok, �s sokszor pont ez okozza a zavar� hat�st. Ebbe a pszichikai kateg�ri�ba tartoznak p�ld�ul Howard Phillips Lovecraft vagy Edgar Allan Poe m�vei. A filmek k�z�tt ezt gyakran nem is horrornak, hanem thrillernek h�vj�k.

A m�faj m�sik r�sze a dolgok fizikai oldal�val foglalkozik. Jellemz� r�juk a v�r, f�jdalom �s er�szak l�tv�nyos bemutat�sa. A hangs�ly ezek megjelen�t�s�n van, a t�rt�net ezzel pr�b�lja meg el�rni zavar� hat�s�t. Gyakran vonultat fel fantasztikus sz�rnyeket, zombikat, k�ny�rtelen gyilkosokat. Ebbe a kateg�ri�ba tartozik Robert Bloch, Clive Barker �s Stephen King sz�mos reg�nye, illetve a Silent Hill vagy a Holtak Hajnala c�m� film.




S�t�n

A Krisztus �s S�t�n k�z�tti nagy k�zdelem, amely majdnem hatezer �ve tart, nemsok�ra lez�rul. Az �rd�g megkett�zi er�fesz�t�seit, hogy a lelkeket csapd�j�ban tartva, meghi�s�tsa azt a munk�t, amit Krisztus az ember�rt v�gez. Hogy az ember a b�n s�t�t fogs�g�ban maradjon, m�g a Megv�lt� k�zbenj�r�sa v�get �r, �s megsz�nik a b�n�rt val� �ldozat - ez S�t�n c�lja, ezt igyekszik el�rni.

A Szent�r�sban olvasunk arr�l, hogy egy alkalommal, amikor Isten angyalai megjelentek az �r el�tt, S�t�n is elj�tt vel�k ; nem az�rt, hogy h�doljon az �r�kk�val� Kir�ly el�tt, hanem az�rt, hogy az igazak elleni gonosz sz�nd�kait sikerre vigye. Ilyen c�llal vesz r�szt az istentiszteleteken is. L�thatatlanul b�r, de nagy szorgalommal igyekszik a h�vek gondolatait ir�ny�tani. Mint �gyes hadvez�r, el�re lefekteti terveit. Amikor l�tja, hogy Isten szolg�ja kutatja a Szent�r�st, megfigyeli, mir�l akar ig�t hirdetni. Majd minden ravaszs�g�t �s agyaf�rts�g�t felhaszn�lva �gy igyekszik ir�ny�tani a k�r�lm�nyeket, hogy a tan�t�st �ppen azok ne hallj�k, akiket t�ved�s�kr�l meg kellene gy�zni. Azt, akinek a legnagyobb sz�ks�ge volna az int�sre, megh�vatja valamilyen rendezv�nyre, vagy egy�b dologgal tartja vissza annak a besz�dnek a meghallgat�s�t�l, amely az �let illata lenne sz�m�ra.

S�t�n j�l tudja, hogy azok, akiket r� tud venni az im�dkoz�s �s az igekutat�s elhanyagol�s�ra, k�ptelenek t�mad�sait kiv�deni. Ez�rt minden lehet�t kital�l figyelm�k lek�t�s�re. Mindig voltak olyan vall�soskod� emberek, akik a megismert igazs�g k�vet�se helyett azok jellemhib�it vagy hitbeli t�ved�seit kerest�k, akikkel nem �rtettek egyet. Az ilyen ember S�t�n jobb keze. Nem kev�s azoknak a sz�ma, akik v�dakat emelnek testv�reik ellen, �s mik�zben Isten dolgozik, �s szolg�i �szinte h�dolattal j�rulnak el�, e v�daskod�k sem maradnak t�tlen�l. Hamis sz�nben t�ntetik fel azoknak a szavait �s cselekedeteit, akik szeretik �s k�vetik az igazs�got. Azt a l�tszatot keltik, hogy Krisztus legbuzg�bb, leglelkesebb, leg�nmegtagad�bb szolg�i becsapottak vagy csal�k. Hamis k�pet festenek az igaz �s nemes cselekedetek ind�t�k�r�l; v�daskodnak �s gyan�t �bresztenek a tapasztalatlanok lelk�ben. Minden elk�pzelhet� m�don igyekeznek tiszt�talannak �s �lnoknak be�ll�tani azt, ami tiszta �s igaz.