T�nd�rek

Kik is �k val�j�ban?

Biztosat nem tud senki, felt�telez�seknek m�r t�mkeleg�t bocs�tott�k piacra. Amiben megegyeznek a misztikusok, faerie-kutat�k (Fae - f�nyes n�p; fairy, faerie - t�nd�r) �s nyitott gondolkod�k, az az, hogy a t�nd�rek az asztr�lis, azaz a nem l�that� vil�g l�nyei, akik csak bizonyos id�k�z�nk�nt, akkor is r�vid id�re jelennek meg a fizikai s�kon, azaz az emberihez hasonl� form�ban. A m�sik meg�llap�tott "t�ny", hogy a t�nd�rek nem egy csoport, hanem mondhatni egy k�l�n�ll� faj, sok alfajjal. Ami k�z�s benn�k, az az, hogy �k egyszerre t�bb s�kra (fizikai, asztr�l, ment�l stb.) is nyitottak, mindegyiken megnyilv�nulnak, tudatuk nagyobb r�sz�t haszn�lj�k ki, mint az ember. Ebb�l fakad�an sz�munkra v�gtelen �s elb�v�l� er�vel rendelkeznek.

A t�nd�rek felbukkan�s�t sz�mtalan r�gi napl� �s irat igazolja, rengeteg helyen t�ntek m�r fel, m�gis a tal�lkoz�sokat az emberek mes�s elemekkel sz�tt�k �t. A t�nd�k egyr�szt csod�sak, mert sz�pek, kecsesek, okosak, �nek�k elragad�, m�veik emberfelettiek, m�sr�szt f�lelmetesek, mert a hozz�juk f�z�d� babon�k sanyar� szerepet vet�tenek r�juk. Gondoljunk csak a n�pi hiedelmekre, miszerint a t�nd�rek elrabolj�k �s kicser�lik az emberi csecsem�t a saj�tjukra. Sok esetben a boszork�nyokat is ilyen t�nd�rgyerekeknek tartott�k, �s mert f�ltek a b�v�l�s�kt�l - k�l�n�sen a f�rjes asszonyok :-) - �s a szemmelver�st�l, ink�bb m�gly�ra vetett�k a - legt�bbsz�r - fiatal sz�zeket. Ez lett h�t a t�nd�rcsemet�k sorsa (a n�pi elgondol�sok szerint), s mindek�zben az embergyerekek T�nd�rhonban vend�geskedtek (a rossz nyelvek szerint raboskodtak) s a F�nyes N�p seg�ts�g�re voltak, az�ltal, hogy �k nem �rinthett�k f�met, m�g az emberek igen, s�t az emberek fiaib�l adotts�gaikn�l fogva kiv�l� harcosokat is neveltek).

A t�nd�k a vil�g k�rein bel�l halhatatlanok �s sosem betegszenek meg. Hasonl�tanak az emberekre, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a t�nd�k mindannyian gy�ny�r�ek. Sokal jobbak az �rz�kszerveik �s tiszt�bb a tudatuk, mint az ember�, betegs�gek nem t�madhatj�k meg �ket �s olyan sebekb�l is k�pesek felgy�gyulni, ami emberre n�zve b�zv�st hal�los lenne. K�z�pf�ld�n a t�nd�k k�l�nb�z� nemzets�gei �lnek, �s ezek n�h�ny tulajdons�gban k�l�nb�znek egym�st�l mind fizikailag, mind �letfiloz�fiailag.

Az erdei t�nd�k (laiquendek) p�ld�ul a legj�t�kosabbak �s leghuncutabbak a t�nd�k nemzets�gei k�z�l, �s mivel �k voltak azok, akik soha nem l�tt�k Valinort (a t�nd�k f�ldj�t), nem v�gyakoztak a Tenger ut�n mindaddig, am�g a Tenger h�v� szav�t nem �rezt�k. (pl. Tolkien t�rt�neteiben az erd�t�nde herceg Legolas nem tudott ellen�llni a Tengernek, ez�rt az elbesz�l�sek szerint Gl�in fia Gimlivel, a t�ndebar�ttal egy�tt elhaj�zott Valinorba).

A nemest�nd�k (nold�k) er�teljes fel�p�t�s�ek, t�bbnyire fekete haj�ak �s neves kov�csok, f�mm�vesek ker�ltek ki k�z�l�k. �k voltak azok, akik s�rgett�k a visszat�r�st Beleriandba, �s akik a legnagyobb sz�mban t�rtek vissza oda. A Harmadkor v�g�re m�r csak kev�s nemest�nde maradt K�z�pf�ld�n. F�k�nt Tirion v�ros�ban �ltek.

A vany�k (sz�pt�nd�k) m�lt�n nev�kh�z kecsesek, sz�ke haj�ak, k�k szem�ek voltak. Legt�bbj�k a val�k �rny�k�ban �lte le �let�t, f�k�nt Valimarban.
A t�nd�k Harmadik H�z�r�l, a telerekr�l nem sokat tudni, mind�ssze annyit, hogy �k �rkeztek utols�k�nt Valinorba. V�rosuk Alqualond�.

A f�lt�nd�k ember �s t�nde k�l�n�s h�zass�g�b�l sz�lettek, de ez igen ritka volt. E�rendil �s Elwing fiai, Elrond �s Elros v�laszthattak a halhatatlans�g �s a haland� l�t (amit a t�nd�k az emberek aj�nd�k�nak tartottak) k�z�tt. Elrond az el�bbit, Elros az ut�bbit v�lasztotta (igaz, j�val tov�bb �lt, mint b�rmelyik m�s haland�), �s Tar-Minyatur n�ven a legnyugatibb emberi birodalom, N�menor ura lett.

Kik h�t a Fae?

Pontosat nem tudni.
Mes�s csod�s l�nyek, akik nem b�ntanak, ha nem zargatjuk �ket (s ez �gy van majdnem minden nem fizikai entit�ssal). Sz�p, s mondhatni elvont vil�gukba z�rk�znak, harm�ni�ban �lnek a term�szettel �s �nmagukkal. Nem j�k �s nem rosszak, egyszer�en m�sok mint mi, �s nekik mi �ppoly fur�k vagyunk, mint minek�nk az � f�ktelen vil�guk.