G�r�g csillagm�toszok: Orion

�ri�nt Artemisz �lte meg D�losz sziget�n. A hatalmas termet� �ri�n Poszeid�n �s Eur�al� gyermeke volt. Poszeid�n meg�ldotta �t azzal a k�pess�ggel, hogy �t tudott l�balni a tengeren. Els� feles�g�t, Szid�t a sz�ps�g�re f�lt�keny H�ra a Had�szba vetette. K�s�bb �ri�n elker�lt Khiosz sziget�re, ahol megk�rte Oinopi�n le�ny�nak, Merop�nak a kez�t. Feladatul azt kapta, hogy irtsa ki a szigeten elszaporodott vadakat. Oinopi�n azonban - aki m�r megb�nta �g�ret�t - leitatta �t, majd �lm�ban megvak�totta, �s a tengerpartra vetette. �ri�n akkor elment H�phaisztosz kov�csm�hely�be, elrabolt onnan egy szolg�t, a v�ll�ra �ltette, �s megparancsolta, hogy vezesse el napkeletre. Amint oda�rt, a nap sugarait�l visszanyerte l�t�s�t, �s m�r indult is vissza Oinopi�nhoz. K�zben azonban Poszeid�n f�ld alatti h�zat k�sz�ttetett H�phaisztosszal Oinopi�nnak, ��sz pedig beleszeretett �ri�nba, �s mag�val ragadta �s �loszra vitte. Aphrodit� ugyanis azzal s�jtotta ��szt, hogy egyfolyt�ban szerelmesnek kellett lennie, ami�rt egy�tt h�lt Ar�sszal. Csakhogy �ri�n diszkoszversenyre h�vta ki Artemiszt, �s �ll�t�lag ez okozta veszt�t; m�sok �gy mes�lik, hogy Apoll�n, att�l f�lve, hogy h�ga beleszeret �ri�nba, elment a F�ldany�hoz, �s siker�lt r�vennie, hogy az �ri�nra k�ldj�n egy skorpi�t. �ri�n �szrevette, hogy semmif�le fegyverrel, amit haland� k�sz�tett, nem tudja �t�tni a skorpi� p�nc�lj�t, �gy a tengerbe vetette mag�t, �s D�losz fel� kezdett �szni. �ri�nt v�g�l Artemisz nyila �lte meg, mert Apoll�n elhitette a vele, hogy a messze �sz� �ri�n egy gar�zda, aki er�szakot k�vetett el egy �pisz nev� h�perboreusz le�nyvend�g�n. Artemisz a csillagok k�z� emelte �ri�nt �s a Skorpi�t �gy, hogy egym�st soha utol nem �rhetik.
Az, hogy �ri�n az �gen mire vad�szik, vitatott. Egyesek szerint a Bik�ra (Taurus), m�sok szerint a Ny�lra (Lepus). Ism�t m�s v�lem�ny, hogy a Plej�dokra (sic!). Annyi bizonyosnak l�tszik, hogy van k�t kuty�ja, egy kicsi (Canis Minor) �s egy nagy (Canis Major). A M�rleg is kapcsol�dik egy kicsit a t�rt�nethez: bizonyos csillagainak elnevez�se azt mutatja, hogy a Skorpi�b�l metszett�k le �ket.

Androm�da

K�pheusz (Cepheus) kir�ly birodalm�ba, Aithiopi�ba �rkezve, Perszeusz r�tal�lt a kir�ly l�ny�ra, akit kitettek egy tengeri sz�rny martal�k�ul. Kassziopeia (Cassiopeia), K�pheusz feles�ge ugyanis sz�ps�gversenyre kelt a n�reiszekkel, �s azzal k�rkedett, hogy mindegyik�kn�l k�l�nb. A n�reiszek megharagudtak r�, Poszeid�n pedig osztotta haragjukat, �s �rvizet k�ld�tt a vid�kre, s�t tetej�be m�g egy tengeri sz�rnyet (Cetus) is. Amm�n azt a j�slatot adta, hogy csakis �gy sz�nik meg a csap�s, ha Kassziopeia le�nya, Androm�da (Andromeda) a sz�rny pr�d�ja lesz. K�pheusz az aithiopszok unszol�s�ra k�nytelen volt engedelmeskedni, �s le�ny�t egy szikl�hoz k�t�zte. �gy pillantotta meg �t Perszeusz, beleszeretett, �s �g�retet tett K�pheusznak, hogy meg�li a sz�rnyet, ha feles�g�l veheti a megmentett le�nyt. Meg�llapod�sukat esk�vel is meger�s�tett�k, majd Perszeusz megk�zd�tt a sz�rnnyel, meg�lte, �s kiszabad�totta a le�nyt. �m Phineusz, K�pheusz b�tyja, aki el�z�leg eljegyezte Androm�d�t, �sszeesk�v�st sz�tt Perszeusz ellen. Perszeusz felfedte az �sszeesk�v�st, felmutatta a Gorg�-f�t, �s Phineuszt, t�rsaival egy�tt menten k�v� v�ltoztatta.

A nemeai oroszl�n

H�rakl�sz els�nek azt a feladatot kapta, hogy hozza el a nemeai oroszl�n b�r�t. Ez sebezhetetlen l�ny volt, T�ph�n ivad�ka. H�rakl�sz �tnak indult, hogy megkeresse az oroszl�nt. Kle�naiba �rkezett, �s itt egy Molorkhosz nev� napsz�mos l�tta vend�g�l. Amikor Molorkhosz �ldozat bemutat�s�ra k�sz�lt, H�rakl�sz megk�rte, hogy v�rjon harminc napig. Ha �ps�gben t�rne vissza a vad�szatr�l, akkor �ldozzon a megment� Zeusznak, ha pedig meghalna, akkor neki, a h�r�sznak mutasson be �ldozatot. �gy indult Neme�ba. Ott megtal�lta az oroszl�nt, �s el�sz�r ny�llal l�tt r�. Amikor azonban kider�lt, hogy az �llat sebezhetetlen, buzog�nyt ragadott, azzal kezdte �ld�zni. Az oroszl�n egy kett�s bej�rat� barlangba menek�lt. H�rakl�sz azonban elz�rta az egyik bej�ratot, majd a m�sikon kereszt�l r�t�madt az �llatra, kez�t k�r�lfonta a nyak�n, �s addig fojtogatta, m�g az meg nem fulladt. Ezut�n v�ll�ra vette, �s elvitte Kle�naiba, ahol Molorkhosz, mivel a harmincadik nap m�r le�ldoz�ban volt, most k�sz�lt bemutatni a halottat megillet� �ldozatot. H�rakl�sz �ldozott a megment� Zeusznak, majd M�k�naiba vitte az oroszl�nt.
Eur�sztheusz nagyon megrettent H�rakl�sz b�tors�g�t�l, meg is tiltotta neki, hogy m�g egyszer betegye a l�b�t a v�rosba. A munk�ir�l is ezent�l a v�roskapu el�tt kellett sz�mot adnia.
A feladatokra egy h�rn�k r�v�n kapott parancsot.

A lernai hydra

A m�sodik feladat az volt, hogy H�rakl�sz �lje meg a lernai h�dr�t. A h�dra a lernai mocsarakban �lt, ki-kil�togatott a s�ks�gra, �s az �llatokat meg a vid�ket puszt�totta. Hatalmas test�n kilenc fej n�tt, ebb�l nyolc haland�, a k�z�ps� halhatatlan. H�rakl�sz kocsira sz�llt - Iolaosz volt a kocsihajt�ja -s meg sem �ll�totta a lovakat, m�g Lern�ba nem �rt; meg is tal�lta a h�dr�t egy domb tetej�n, az Am�m�n�-forr�s k�zel�ben, ahol a barlangja volt. T�zes nyilakat z�d�tott r�, hogy kicsalogassa. Amikor v�gre el�j�tt, H�rakl�sz megragadta �s lefogta, az �llat azonban a l�b�ra tekeredett. Az sem seg�tett, hogy H�rakl�sz buzog�nnyal kezdte �tni a fejeit: mert minden sz�tvert fej hely�n k�t m�sik n�tt ki. Egy hatalmas r�k is a h�dra seg�ts�g�re sietett, harapd�lni kezdte H�rakl�sz l�b�t. Miut�n a r�kkal m�r elboldogult, seg�ts�g�l h�vta Iolaoszt, aki f�lgy�jtotta a k�zeli erd� egyik sark�t, �s �szk�s �gakkal ki�gette a h�dra fejeinek gy�kereit, hogy ne tudjanak �jra kin�ni. Miut�n ilyen m�don siker�lt v�gezni�k a mindig �jran�v� fejekkel, H�rakl�sz lev�gta a halhatatlan fejet is, a Lern�n kereszt�l Elaiuszba vezet� �t ment�n el�sta �s s�lyos sziklat�mb�t helyezett r�. Majd felv�gta a h�dra tetem�t, �s ny�lvessz�it megm�rtotta az ep�j�ben. Eur�sztheusz kijelentette, hogy ezt a munk�t nem lehet a t�z k�z� sz�m�tani, mivel nem egyed�l, hanem Iolaosz seg�ts�g�vel �lte meg a hidr�t.