Álomfejtés
Álomfejtés és álomértelmezés

Mindig, minden kultúrában nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak. Arról azonban, hogy mi történik az emberrel, amikor elalszik, mindig mást gondoltak. Egyes primitív népeknél úgy képzelik, hogy alvás közben a lélek valóban kilép a testből, és mindenféle kalandokba keveredik. A szorongás, hogy miközben nem vagyunk ébren, nem tudjuk, mi történik velünk és körülöttünk, elkísérte az emberiséget a jelenig. Az ókoriak úgy magyarázták az álmokat, hogy azokat az istenek küldik, és a jövőt lehet megismerni belőlük. Az első álommagyarázat-gyűjtemény közel 4000 éve készült. Ebben az egyiptomiak írták össze a különféle álombéli szimbólumok jelentését.

Az ókori görögök ugyancsak mélyen hittek az álmok jóserejében, és legnagyobb tudósaik is foglalkoztak a témával, például Arisztotelész. A középkor misztikumokra fogékony légkörében különösen kedvelték az álomallegóriákat, amelyek segítségével megmagyarázhatóvá váltak az álmok. Ez a vágy a világ minden táján élt az emberekben, és számtalan "álmoskönyv" megírásához vezetett. Egy kínai változat például a következő érdekes tudnivalókat közli: ha egy asszony medvéről vagy a testére tekeredő kígyóról álmodik, netán a férje ingét hordja álmában, csodás gyermeke születik, ha viszont egy férj arról álmodik, hogy a felesége terhes, a jóasszony minden bizonnyal hűtlenkedett? Az első tudományos magyarázatok a XIX. században születtek: az egyik szerint az álmodó az alvás közben érzékelt benyomásokat beépíti álmaiba. Pl. ha hangos zajt érzékel, viharról szóló történetet sző álmában. Freud és Jung követői az álmokat a tudatalatti megismeréséhez vezető útnak tekintik.

Álomfejtés: az álmok fajtái
Mindennapi történések az álmainkban

Ezeket az álmokat az éjszaka első felében álmodjunk, többnyire az éjfél előtti időszakban. Nem véletlenül mondták nagymamáink, hogy a gyermeknek időben le kell feküdnie, megfigyeléseik alapján tudták, hogy az éjfél előtti alvás nagyon fontos. Most már a tudományos magyarázatot is ismerjük: ebben az időben rendszerezi agyunk a napi információkat, és sokrétűen fel is dolgozza azokat. Hosszú ideje figyelem az emberek alvási szokásainak és a nappali működésüknek az összefüggéseit, és azt tapasztalom, hogy a rendszerben élők (időben fekszik, időben ébred), sokkal kiegyensúlyozottabbak rendszertelenül pihenő társaiknál.

Az éjfél előtti álmaink lehetnek simogatóan pozitívak, de lehetnek fárasztóak, nehezek is, attól függően, milyen hatások értek napközben. Ekkor felidéződnek és oldódnak az előző nap feszültségei, ekkor álmodjuk tovább a valós történéseket.

Ismétlődő álmok

Általában szokatlanabbak, irreálisabbak, és az éjszaka második felében álmodjuk ezeket az álmokat. A visszatérő álmok néha kifejezetten zavaróak, idegesítők tudnak lenni. Nem értjük ezeket, és mivel nem, vagy csak részben kapcsolódnak a hétköznapi történésekhez, nem tudjuk, mit kezdjünk a kellemetlen érzésekkel, amelyeket okoznak.

A legtöbb embernek vannak visszatérő álmai. Van, aki rendszeresen menekül valaki vagy valami elől, van, aki zuhan, van, aki alakokkal viaskodik.

A visszatérő álmok egy fel nem dolgozott lelki szituáció megnyilvánulásai, és nem is tűnnek el addig, amíg a feldolgozás meg nem történik. Megfordítva: a szituáció akkor dolgozódott fel, amikor a visszatérő álom eltűnik, nem jelentkezik többé. Többek között ezért is fontos, hogy megértsük az álmainkat.

Rémálmok

Ezekre az álmokra a félelem, a szorongás a legjellemzőbb érzések. Gyakran előfordul, hogy azt álmodjuk, hogy megtámadtak minket, vagy fenyegető szándékkal közeledik egy személy vagy egy esemény. Kergetnek, üldöznek minket, előfordul, hogy az éltünkre törnek. Gyakran élünk át rémálmainkban régebben vagy a közelmúltban történt traumákat. Van, amikor azt hisszük, hogy sok krimit láttunk, és ez okozza a rémálmokat. Ilyen is van. Azonban, ha a rémálmaink gyakoriak, érdemes szakember segítségét kérni. Finn ikerkutatók azt tapasztalták, hogy az ikrek 45%-a rémálmokat álmodik, ha ikertestvére is ezektől szenved. Arra a következtetésre jutottak, hogy a rémálmoknak a genetikai fejlődéshez is köze lehet. A gyakori rémálmok utalhatnak mentális betegségekre is, de azt még nem sikerült megtudni, hogy a rémálmok és a mentális betegségek ok-okozati összefüggésben vannak, vagy csupán együttesen fordulnak elő.

Konfliktust megjelenítő álmaink

Ezekben az álmainkban szembesülünk az elhibázott cselekedeteinkkel, az elfelejtett kötelezettségeinkkel, a napközbeni elszólásainkkal, a melléfogásainkkal, az akaratlanul feltörő, megbánt indulatainkkal.

Ezek az álmok olyan lelki konfliktusok kifejeződései, amelyek nem társulnak betegséghez, a lelki problémáink egészséges tartományába sorolhatók. Ennek megítéléséhez némi segítséget adhat, ha megvizsgáljuk álmaink színvilágát. Az egészséges ember általában fekete-fehérben álmodik. A neurotikusok többnyire színes képekkel.

Problémamutató álmok

Miközben álmunkban agyunk a nap eseményeit játssza vissza, megmutat olyan problémákat, felismertet olyan érzéseket, amelyek nap közben nem tudatosultak bennünk. Ezek az üzenetek a tudatalattink üzenetei, és érdemes megfogadnunk a tartalmukat, mert ezek segítenek megelőzni, hogy bajba kerüljünk. Felismerünk olyan ok-okozati összefüggéseket, amelyek napközben csak kényelmetlen érzéseket okoztak, de nem találtuk az okát.

Problémamegoldó álmok, vagy heuréka álmok

Ha már hosszú ideje küszködünk egy probléma megoldásával, gyakran már aludni sem tudunk tőle. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy álmunkban jövünk rá a helyes megoldásra. Ennek a népi kifejeződése, amikor nem tudunk valamire azonnali választ adni, azt mondjuk: Még alszom rá egyet.

Jelző álmok

A lélek üzenetei, gyakran valami bajt, betegséget, valamilyen megkezdődött belső változást jeleznek. Például egy negyed évszázados házasságban élő asszony azt álmodta, hogy férje eltűnt a képszerűen látott családi tűzhely mellől, és semmit sem lehetett tudni róla, csak azt, hogy él, mert minden hónapban küldött pénzt. Néhány hónap múlva kiderült a férfi szerelmi kapcsolata, aminek válás lett a vége. Az asszony ösztöne előre jelezte a történéseket.

Jósálmok

A jósálmok közelítenek a misztikus, megmagyarázhatatlan dolgokhoz. Némelyekkel előfordul, hogy megálmodnak egy majdan bekövetkező dolgot, eseményt, történést. Több film és regény témája a jövőt megálmodó emberek képességének bemutatása. Ez a valóságban nagyon fejlett lelket feltételez. Ezek az emberek többet tudnak a változások belső logikájáról, és többnyire tisztában vannak azzal, hogy a dolguk a megfigyelés, tanulás, nem a dolgok megváltoztatása. Tudják, hogy nincsen abszolút igazság. A jósálmok közül kisálmoknak hívjuk azokat, amelyek egy személyre vonatkoznak, és nagyálmoknak, amelyek egy családra, egy népre, vagy a történelem alakulására vonatkoznak.

Sugalmazott álmok

A sugalmazott álmok a Bibliában gyakoriak. Isten álmokon keresztül üzen, sugalmazza a helyes úton való haladást.
A mai sugalmazott álmok a parapszichológia, és a spiritualitás határterületein mozognak.

Erotikus álmok

Az álmaink megmutatják a gátlásainkat, rámutatnak a viselkedésünk és a vágyaink közötti konfliktusokra. A szexuális témájú álmaink nagyon zavarba ejtők lehetnek, miközben rengeteg vidám, vagy gyötrelmes érzést idéznek fel bennünk. A szexuális álmok nem azonosak a szexuális fantáziákkal. A szexuális fantáziálások bonyodalomtól mentes, erotikus képzelgések, amelyeket mi magunk hívunk elő, amikor szexuális izgalomra vágyunk. A szexuális álmaink hívatlanul érkeznek, nem feltétlenül erotikusak, és gyakran bűntudattal, szégyenérzettel járnak.

Álomfejtés az önismeret eszköze

A mindennapi élet azt bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni az álmainkra. Anélkül, hogy túlbecsülnénk vagy lebecsülnénk az álmainkat, érdemes úgy viszonyulni hozzájuk, mint a lelkünk mélyéről jövő sajátságos jelbeszédet. Ez egy kódolt, képekben beszélő nyelv, amelyet dekódolni kell, ha érteni akarjuk az üzenetét. Az álmok megfejtése, megértése nem komolytalan játék, hanem komoly felkészültséget igényel.

Az álmaink ajándékok, érdemes és hasznos érteni a jelzéseiket. Ajánlatos megbecsülni az álmainkat, hiszen nem elhanyagolhatók a lelki egyensúlyunk, az életünk, az egészségünk érdekében.

Az álmok kendőzetlenül tudósítanak a valós helyzetről, szembesítenek minket azokkal a dolgokkal, érzésekkel, amelyeket napközben hárítunk, amelyekkel nem akarunk szembesülni.

Az álom a tudatalattink nyelve, képekben és szimbólumokban beszél hozzánk, és remek tanácsokat ad a legkülönfélébb élethelyzetekben. A lelki krízisek megoldásában nagyon sokat segít az álommunka.

Az álmok sokat segítenek az önismeret gazdagításában is. Ha jobban ismerjük magunkat, az életünket is jobban tudjuk tervezni. Bizonyított tény, hogy aki többet foglalkozik az álmai üzeneteivel, az sokkal többet megtudhat önmagáról.

Álmunkban a képzelet és az emlékezet képei keverednek a valósággal. A lélek nappali oldala a tudat, éjszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti.

Régen fontosabbak voltak az álmok, mint ahogyan most gondoljuk. A primitívebb embert sokkal inkább irányította az ösztöne, mint a mai, tudományokon nevelkedett embert. A civilizáció fokozatosan elszakítja a tudatos részünket a tudattalantól, de az ösztönös részünket nem veszítjük el, csak "letakartuk", ezért csak az álom leple alatt talál ránk, hogy segítsen nekünk.

Ennek ellenére vannak, akik kétségbe vonják az álmok jelentőségét, s annyira nem akarják elfogadni az álmok jelentőségét, hogy a maguk részéről még az álmok létét is tagadják. Ők azok, akik azért nem emlékeznek az álmaikra, mert nem tisztelik meg őket a figyelmükkel. Amikor ezek az emberek figyelni kezdenek majd lelkük mélyének üzeneteire, az válaszolni fog nekik, megkönnyítve ezzel az életüket, a problémáikat.
Hiszen az ember ideális állapota a harmónia, az összhang, a mentális stabilitás. Álmaink megértése ezek megteremtésében segít minket.

Friedrich August Kekulé

Az egyik leghíresebb bizonyíték a problémamegoldó álom létezésére Friedrich August Kekulé esete, aki német tudós volt, és a valóságban hiába próbálta megtalálni a keresett tudományos probléma megoldását. Álmában találta meg a megoldást, amikor a szeme előtt kavargó molekulák különféle mintázatokat mutattak, majd gyűrű formába rendeződtek. Így találta fel a benzolgyűrűt. Egy kongresszuson kijelentette: "Álmodjunk többet uraim, s akkor talán rátalálunk az igazságra."

*