Amaz�nia titkokat rejt�, kincsekkel kecsegtet� ismeretlen vadonjai �vsz�zadokon �t m�gnesk�nt vonzott�k a kincsvad�szokat, kalandorokat, fantaszt�kat �s a legk�l�nf�l�bb tudom�ny�gak k�pvisel�it, akik gyakran valamilyen �si m�tosz, fantasztikus legenda, k�sza h�resztel�s vagy hitelesnek t�n� besz�mol� nyom�n indultak �tnak, hogy felkutass�k az amazonokat, megtal�lj�k az atlantisziak lesz�rmazottait, eljussanak a legend�s aranyv�rosba, szenz�ci�s felfedez�seket tegyenek vagy egyszer�en csak meggazdagodjanak. Sokan k�z�l�k soha nem t�rtek vissza. A XVIII. sz�zad k�zepe �ta az egyik legnagyobb vonzer�t k�ts�gk�v�l az a k�zirat jelenti, amelyet ma 512-es sorsz�mon (Manuscrito N 512) tartanak nyilv�n a Rio de Janeir�-i Nemzeti K�nyvt�rban. Az iratk�teget 1753 sz�raz �vszak�nak utols� napjaiban egy ismeretlen t�rzsbeli indi�nfut�r hozta valahonnan nyugatr�l, a t�voli Amaz�nia s�t�t �srengeteg�b�l, egyenesen a Santosban sz�kel� braz�liai alkir�lynak. A feljegyz�seket egy n�vtelens�gbe burkol�dz�, de manaps�g Francisco Rapos�k�nt emlegetett bandeirante, egy kir�lyi z�szl� alatt tev�kenyked� �serdei kincskeres� csapat (bandeira) vezet�je k�ldte, aki embereivel �vek �ta �ton volt, hogy felkutassa a legend�s aranylel�helyet. A hossz� �ton megfogyatkozott kincskeres�k aranyat ugyan nem tal�ltak, helyette azonban r�bukkantak a mes�s Cidade Perdid�ra, a mind ez ideig csup�n a leig�zott, megt�r�tett indi�nok legend�ib�l ismert, �vsz�zadok �ta hi�ba keresett Elveszett V�rosra.

A besz�mol� szerint a legs�r�bb, legs�t�tebb �serd� m�ly�n, egy meredek, szikl�s, h�bor�totta hegyl�nc �vezte v�lgyben, teljesen v�letlen�l tal�ltak r� az elhagyatott, k�s�rteties v�rosra. A hatalmas k�vekb�l �p�lt, titokzatos jelekkel telev�sett h�rom�v� kapun �thaladva egy sz�les, kik�vezett utc�n egyenesen a v�ros f�ter�re jutottak. A t�r k�zep�n fekete k�b�l kifaragott hatalmas oszlop �llt, tetej�n egy jobbj�val �szakra mutat� ember szinte s�rtetlen szobr�val. A v�ros falai �s er�dszer� palot�i hatalmas, sim�ra csiszolt k�t�mb�k felhaszn�l�s�val �p�ltek. A k�veket hihetetlen pontoss�ggal, k�t�anyag n�lk�l illesztett�k �ssze. (Ne feledj�k, hogy ez a le�r�s olyan emberekt�l sz�rmazik, akik sohasem l�tt�k Machu Picchu fellegv�r�t vagy Sacsahuaman er�dj�t.)

A Raposo-k�zirat nyom�n indult el utols�, v�gzetes �tj�ra Amaz�nia egyik legelsz�ntabb XX. sz�zadi kutat�ja, Percy Harrison Fawcett ezredes. Az atl�tikus termet�, sz�mos sport�gban jelesked�, m�rn�ki diplom�val rendelkez� kalandkedvel� t�z�rtiszt t�bb mint k�t �vtizeden �t j�rta s�rtetlen�l Amaz�nia vadonjait. Hol Peru, hol Bol�via, hol pedig Braz�lia fel�l hatolt be a „z�ld pokolba”. Alaposan ismerte az indi�nokat, �s j� n�h�ny indi�n nyelven meg tudta �rtetni mag�t. Kalandos �tjai sor�n olyan ter�letekre is eljutott, ahol tal�n m�g soha nem j�rt el�tte feh�r ember. Sok b�r�l�ja szerint Fawcett fantaszta volt, aki f�l �let�n �t egy d�lib�bot hajszolt Ez a d�lib�b pedig nem volt m�s, mint Atlantisz, a legend�s elpusztult kontinens (amelyet mellesleg t�bb antik t�rt�net�r� �s f�ldrajztud�s is az amazonok �shaz�jak�nt emleget). K�ts�gtelen, hogy Fawcett hitt Atlantisz egykori l�tez�s�ben, �s meg volt r�la gy�z�dve, hogy D�l-Amerika legelz�rtabb vid�kei m�g ma is mened�ket ny�jtanak az els�llyedt f�ldr�l elmenek�lt fels�bbrend� emberek lesz�rmazottainak, vagy legal�bbis �rzik azok eml�k�t. Egyik level�ben p�ld�ul a k�vetkez�ket �rja: „-Az �sszef�gg�st Atlantisz �s a mai Braz�lia egyes vid�kei k�z�tt nem lehet f�l�nyesen semmibe venni, �s a hit ebben -tudom�nyos meger�s�t�ssel vagy an�lk�l - sz�mos olyan k�rd�sre ad feleletet, amelyek egy�bk�nt megoldatlan rejt�lyek”.

Fawcett hit�t azok az indi�n mes�k �s legend�k is meger�s�tett�k, amelyek a „fels�bbrend�” musukr�l, a titokzatos, feh�r indi�nokr�l, vagy ismeretlen eredet�, �si romokr�l, istenek �ltal �p�tett aranyv�rosokr�l sz�lnak. �s mindezek tetej�be ott volt a Raposo-k�zirat- Fawcett 1925-ben indult el v�gzetes �tj�ra Jack nev� fia �s annak bar�tja, Raleigh Rimmel t�rsas�g�ban. A braz�liai Cuiab�b�l v�gtak neki a Mato Grosso vadon�nak, amelynek m�ly�n az ezredes felfedezni rem�lte az Elveszett V�rost, amelyr�l egyszer �gy nyilatkozott: -„Az �si D�l-Amerika, de tal�n az eg�sz t�rt�nelem el�tti vil�g legnagyobb rejt�ly�re kaphatunk v�laszt, ha megtal�ljuk ezt a v�rost, �s kapuit kit�rjuk a tudom�nyos kutat�s el�tt. Az Elveszett V�ros l�tezik, ebben biztos vagyok!”. Fawcett folyamatosan k�ldte vissza indi�n k�s�r�ivel az �tr�l sz�l� legfrissebb tud�s�t�sait. �gy ment ez eg�szen addig, am�g el nem �rt�k az Elpusztult L� T�bora nev� helyet, ahol a k�t utols� k�s�r�j�kt�l is b�cs�t vettek. Innen m�r csak h�rman folytatt�k �tjukat, �gy megsz�ntek a h�rad�sok is. Ett�l a pillanatt�l kezdve soha t�bb� nem hallott r�luk senki.