Hely�n a XIX. sz�zad k�zep�ig a lebu t�rzs kis hal�szfaluja �llt. 1885-ben meg�p�lt a Saint Louis-Dakar vas�tvonal ami megk�nny�tette a francia �ruk behatol�s�t Nyugat-Afrik�ba. Az 1900-as �vekben Dakar a Francia Nyugat-afrika k�zigazgat�si k�zpontja lett, a franci�k ki�p�tett�k kereskedelmi kik�t�j�t, �s haditenger�szeti t�maszpontot l�tes�tettek a v�rosban. Hamarosan Szeneg�l, Szud�n �s Maurit�nia gazdas�gi �let�nek k�zpontja �s tenger fel� ny�l� kapuja lett. Ez a poz�ci�ja 1923-ban a Bamako-Dakar vas�tvonal megnyit�sa ut�n m�g jobban meger�s�d�tt. Itt l�tes�tett�k nyugat-afrikai fi�kjaikat a nagy kereskedelmi v�llalatok �s p�nzint�zetek, a v�ros iskol�iban k�pezt�k ki a t�bbi francia gyarmat k�zigazgat�si tisztvisel�it is.