|
 
A Tírusz jóslat
Röviden a történet: Kr.e 598-ban a babilóniaiak elfoglalták Jeruzsálemet, ezzel az önálló Izrael államnak vége szakadt. Tírusz kikötőváros volt, lakói pedig felette örvendeztek Jeruzsálem pusztulásán. „... ezt mondá Tírus Jeruzsálemre: Haha! eltört a népek kapuja, felém fordulva nyitva van; én megtelek, ha ő elpusztul;” (Ezék. 26.2 ) Ezékiel 26-ban olvasható, hogy Isten ezért haragra gerjedt Tírusz ellen, és Ezékiel által Kr.e 587-586-ban megjövendölte a város pusztulását. Sőt Ezékiel olyanokat mondott, hogy nemcsak elfoglalják hódítók a várost, hanem még a köveit is a tengerbe hordják, soha nem építik újjá, helyén halászok szárítják majd hálóikat, és még sok egyebet. Az ókorban nem voltak robbanószerek, egy várost szétbontani és a tengerbe hordani elég valószerűtlen elképzelés. Mi értelme volna ennek, nem beszélve, hogy mekkora munka?
Aztán jött 250 évvel később Nagy Sándor. Tudni kell, hogy Tírusz két részből állt, egy a szárazföldön, egy pedig szigeten. A szárazföldi részt simán elfoglalták, de szigeten lévő nem adta meg magát. Nagy Sándor példát akart statuálni, ezért egy gátat kezdett építtetni a sziget felé. Ehhez pedig felhasználta Ó-Tírusz épületeinek köveit. Gyakorlatilag az egész várost belehordatta a tengerbe. Ó-Tírusz azóta sem épült újjá. Ha valaki ellátogat ma oda, láthatja a Nagy Sándor által emelt földnyelv nyomait. A város helyén egy kis halászfalut talál. A parton gyakran halászok szárítják hálóikat…
A pontosság kedvéért Werner Gitt – Meg van írva! c. könyve alapján idézem fel az eseményeket, melyek egészen döbbenetesek:
1. prófécia: Tíruszt sok nép zúzza majd szét: „Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé én, Tírus, te
reád megyek, és hozok fel ellened sok nemzetet,... És elhányják Tírus kőfalait és lerontják
tornyait,...” (Ezék. 26.3-4a )
2. prófécia: Tíruszból mindössze egy meztelen szikla marad, melyen halászok szárítják hálóikat: „... s levonszom még porát is róla, s kopasz sziklává teszem őt. Hálók kivető helye lesz a tenger közepén....” (Ezék. 26.4b-5a )
3. prófécia: Elsőként Nabukodonozor babilóniai király támad Tíruszra: „...Ímé, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon királyát... lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel.” (Ezék. 26.7 )
4. prófécia: A város romjait a tengerbe vetik: „És prédára hányják gazdagságodat, és
elragadozzák árúidat, és letörik kőfalaidat, s gyönyörűséges házaidat lerontják, és köveidet és
fáidat, s még porodat is a víz közepére hányják.” (Ezék. 26.12 )
5. prófécia: Tíruszt soha többé nem építik fel: „...többé meg ne építsenek; mert én, az Úr
szóltam, ezt mondja az Úr Isten.” (Ezék. 26.14 )
6. prófécia: Tírusznak még a nyomát is eltörlik: „Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.” (Ezék. 26.21 )
Kr.e 585-ben - tehát egy évvel a prófécia keletkezése után – II. Nabukodonozor lerohanta Tíruszt, amely igen kívánatos zsákmány volt a szemében. A város a Libanon-hegység tövében terült el, és a földközi-tengeri térség legjobb kikötője volt az övé. 13 évi ostrom után (Kr.e 573) II. Nabukodonozor elfoglalta és kifosztotta a várost (Ótíruszt). Ezzel Tírusz bekerült az újbabilóniai birodalomba. Azután Kr. e. 539-ben Kürosz, a perzsa birodalom alapítója és királya elfoglalta a Babilon Birodalmat. Ezzel Tírusz perzsa uralom alá került. Az 1. és 3. prófécia ezzel beteljesült, (így a kortársak láthatták a beteljesedés egy részét, amely igazolta számukra az igaz voltát – hozzáfűzés tőlem) de az egykori metropolis romjai és maradványai még mindig léteztek.
Negyed évezred múltán a prófécia további részletei is beteljesedtek. Kr.e. 334-ben, tehát az ítélet elhangzása után 252 évvel, a macedón Nagy Sándor Perzsia ellen vonult, és Granikosznál legyőzte a perzsa satrapákat, Kr.e. 333-ban Issusnál III. Darius perzsa királyt. A perzsa király legyőzése után dél felé vonult Egyiptom ellen, és felszólította a főniciai városokat, hogy adják meg magukat, és nyissák meg előtte kapuikat. A városok egymás után kerültek a kezére, csak Tírusz városának a sziklaszigeten épült része (Újtírusz) nem adja meg magát. A szigeten fekvő város jól meg van erősítve, és magas falak védik. Sándor figyelemre méltó és egyedülálló haditechnikát alkalmaz, hogy a szigetet meghódítsa. A szárazföldön lévő Ótíruszt leromboltatja, és a város romjaiból hatvan méter széles gátat épít a tengerszoroson át, amely a régi várost az újtól elválasztja. Mivel az egykor hatalmas Tírusz kövei és törmeléke nem bizonyultak elegendőnek, a régi város földjéből is szórat a tengerbe. A közel kilométernyi gát építését úgy biztosítja, hogy mozgatható védőpajzsokkal, ún. „teknősbékákkal” látja el. „... és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-fedelet.” (Ezék. 26.8c).Az utászok a parton mozgatható, többemeletes lövésztornyokat (helopokat) építenek íjászok és könnyű tüzérség számára: „...és állat ellened tornyot...” (Ezék. 26.8b). Ezek a legmagasabb ostromtornyok, amelyeket a haditechnika vala is ismert. 20 emeletesek, és 50 méteres magasságukkal messze a város falai fölé nyúlnak. Hét hónapos előkészület után ezek a szörnyetegek nehézkesen, de feltartóztathatatlanul gördülnek Tírusz felé, és ezzel megpecsételték a város sorsát.
Mellesleg szólva Nagy Sándornak éppenséggel nem állt szándékában bibliai próféciákat beteljesíteni, mégis – ahogy történetileg bizonyított – mintegy 250 évvel a prófécia elhangzása után Isten ítéletének végrehajtója lett Ótírusz felett. Ha az 1. és a 3. prófécia már II. Nabukodonozor által beteljesedett, úgy Nagy Sándor volt az, aki által a 2. és 4. prófécia ugyancsak szó szerint megvalósult.
Napjainkban az ókori sziget félszigetté változott, a futóhomok egyre jobban megnövelte a Nagy Sándor által emelt gát kiterjedését. Ótírusz helyén azóta sem épült város, (5. prófécia) noha adott lenne a lehetőség, hogy ateisták pénzt gyűjtve csak azért is építsenek ott egyet. Csak ennek az egy jóslatnak a részletekbe menő beteljesedése olyan meghökkentő és döbbenetesen pontos, hogy lehetetlen pusztán a véletlen számlájára írni.
Az egyetlen lehetőség ellene ugye az lehet - és talán benned is felmerült ez -, ha sikerülne bizonyítani, hogy Ezékiel eme írása Nagy Sándor után keletkezett. Nyugodj meg azonban, a tudomány kizárta ez a lehetőséget! Ne hidd el nekem, járj utána!
Nem úgy értem, hogy menj el és végezz ásatásokat stb. Aki pl. Napóleonról szeretne többet tudni, elegendő számára megszerezni egy-két jó történelem könyvet. Ezékielről egyetért a történelemtudomány abban, hogy létező személy volt, és a zsidók babiloni fogsága idején élt.
Design©HoneyJen
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
