|
Samandár - A hunza hitvilág
A sámánizmusban és a lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet. Érdekesség, hogy Nirvánát a Mennyek országaként ismerik.
A koponyatorzítás szokása él ma is, a hunoknál is szokás volt.
"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.
A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.
A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.
- ÁRTÓ ERŐK ELLENI KÜZDELEM A valódi neve a gyerekeknek szinte titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. (A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt.) Érdekes a levágott haj és köröm elégetése – ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.
A zarándokhely sztúpáját háromszor meg kell kerülni, így végzik el imájukat.
- A VILÁG felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik Insáan, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése”, a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.
  
Egészséges Hunzák
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs.
"A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." A hunzák szerteágazóan használják fel egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.
dr. Robert McCarrison
McCarrison brit orvost az tette híressé, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.
A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások.
Ha a "Tovább olvasom" gombra nyomsz, képösszeállítást tekinthetsz meg a hunzákról, élőhelyükről!
Design©HoneyJen
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
