A frigyl�da a szent l�da, melyet a szent�r�s elbesz�l�se szerint (M�z. II. 25, 10-22, 37, 1-9) M�zes a puszt�ban k�sz�tett. E le�r�s szerint ak�cf�b�l k�sz�lt, kiv�l �s bel�l arannyal volt bevonva, fedel�n pedig, amely eg�szen aranyb�l val� volt, k�t kerub nyugodott. Benne �rizt�k a k�t k�t�bl�t, amelyre a T�zparancsolat volt fel�rva, eml�keztet��l mann�t �s �ron kivir�gzott vesszej�t tett�k bele. A b�r�k kor�ban Sil�ban �llott. �li f�pap idej�ben, amikor ennek fiai a filiszteusok elleni h�bor� alkalm�val a n�p k�v�ns�g�ra a frigyl�d�t a t�borba vitt�k, az izraelit�kat Ebenhaezern�l megvert�k �s a frigyl�da a filiszteusok hatalm�ba ker�lt. Ezek Asd�dban, a D�gon istens�g templom�ban �ll�tott�k fel azt, de miut�n d�gv�sz �t�tt ki k�zt�k, ezt a frigyl�d�n sz�kel� istens�g haragj�b�l sz�rmaztatt�k �s a frigyl�d�t B�th Semesbe az izraelit�knak visszak�ldt�k (S�m. I. 4. 5. 5.). B�th Semesb�l Kirjath Jearimba �s Gibo�ba ker�lt, m�g v�gre D�vid kir�ly Jeruzs�lembe vitette, ahol annak els� elpuszt�ttat�s�ig maradt. A Makkabaeusok II. k�nyv�nek elbesz�l�se szerint Jeremi�s m�g az els� templom elpusztul�sa el�tt elrejtette. A frigyl�d�t az izraelit�k mindig az Isten jelenl�te tan�s�g�nak tekintett�k �s a szent�ly („Szentek Szentje”) legbelsej�ben �rizt�k, ahov� a f�papnak is csak egyszer egy esztend�ben volt szabad bel�pnie.

Hol van a frigyl�da?A Biblia egyik nagy rejt�lye, hogy mi lett a frigyl�da sorsa. Nem tudni, hogy merre van – ha megvan egy�ltal�n. Az �sz�vets�gben az utols� t�rt�nelmi eml�t�s 2600 �vvel ezel�ttre, J�si�s kir�ly idej�re vonatkozik, aki arra intette a l�vita papokat, hogy "helyheztess�tek a szent l�d�t a h�zba, amelyet k�sz�tett volt Salamon a D�vid fia, az Izrael kir�lya, nem kell most a v�llatokon hordoznotok" (2 Kr�nika 35,3).Ezt k�vet�en a frigyl�da elt�nik a sz�nr�l; amikor mintegy hetven �vvel k�s�bb Nabukodonozor babil�ni kir�ly elfoglalja Jeruzs�lemet, �s kifosztja a Templomot, m�r nem szerepel a r�szletes hadizs�km�nyjegyz�kben. A zsid� hagyom�ny �ltal�ban �gy tartja, hogy a pr�f�t�k �ltal el�re jelzett pusztul�s el�l a papok a frigyl�d�t a Templom-hegy m�ly�ben fekv� titkos j�ratok �s kamr�k egyik�be rejtett�k, �s ott van a mai napig. B�r t�rt�ntek pr�b�lkoz�sok az elm�lt �vtizedekben e j�ratok felt�rk�pez�s�re, azok nem szolg�ltattak egy�rtelm� bizony�t�kot. 1981-ben Slomo Goren f�rabbi a Sirat�fal f�ld alatti r�sz�n kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bej�rat�t, amely a felt�telez�sek szerint egyenesen a szent�ly bej�rat�hoz vezetett.

Mivel a befalazott kapu m�g�l a kutat�k v�zsziv�rg�st �szleltek, ez�rt megpr�b�ltak tov�bb �sni. Egy befalazott kamr�ig jutottak el, amikor az �sat�sok h�re eljutott a hegy fel�gyele-t�t ell�t� muszlim hat�s�g f�l�be, akik felh�borodottan tiltakoztak a mecsetek "al��s�sa" miatt. B�r ut�lag a felt�rt j�ratot befalazt�k, Goren rabbi k�s�bb azt �ll�totta, hogy meggy�z�dtek arr�l: a titkos kamra a Templom eredeti kincseit, k�zt�k a frigyl�d�t rejti.M�sok �gy gondolj�k, hogy a l�da valahol Jeruzs�lemen k�v�l tal�lhat�. Egy apokrif irat, a Makkabeusok m�sodik k�nyve azt �rja, hogy Jeremi�s pr�f�ta J�si�s kir�ly hal�la ut�n �gy rendelkezett, hogy a papok vigy�k a frigyl�d�t a N�b�-hegyre, "ahonnan M�zes megl�tta Isten dics�s�g�t", �s rejts�k el ott egy lepecs�telt �regbe. T�bben kutattak is a jord�niai helysz�nen, de nem siker�lt a frigyl�d�ra utal� nyomot tal�lniuk. 1981-ben egy amerikai kincsvad�sz, Tom Crotser szenz�ci�k�nt bejelentette, hogy egy l�d�t �br�zol� sziklarajzot tal�lt, azonban err�l hamarosan kider�lt, hogy n�h�ny h�nappal kor�bban k�sz�lt hamis�tv�ny. Egy m�sik amerikai, Vendyl Jones a Jord�n m�sik partj�n, a Holt-tenger k�zel�ben, Jerik�n�l kereste a l�d�t. Jones azzal keltett nemzetk�zi felt�n�st, hogy azt �ll�totta: � adta az �tletet Spielberg sz�m�ra h�se, Indy megform�l�s�hoz. A frigyl�d�t azonban – a filmbeli r�g�szprofesszorral szemben, aki Egyiptomban, a Lelkek kamr�j�nak m�ly�n bukkan a h�res t�rgy nyom�ra – nem siker�lt megtal�lnia.A szint�n apokrif Ezsdr�s m�sodik k�nyve ezzel szemben arr�l �r, hogy a frigyl�da elpusztult, amikor a babiloniak elfoglalt�k Jeruzs�lemet, m�g a m�r id�zett Graham Hancock k�nyve azt az elm�letet vallja, hogy a l�da Eti�pi�ban van, egy Akszum nev� v�rosban. A helysz�nen kutatva megbizonyosodott arr�l, hogy a v�rosban val�ban �riznek egy l�daszer� t�rgyat, amelyr�l �gy tartj�k, hogy Salamonnak S�ba hercegn�t�l sz�rmaz� fia, az eti�p Menelik kir�ly vitte mag�val Jeruzs�lemb�l. Hancock szerint az eti�p nyomot m�r a frigyl�da ut�n szorgosan kutat� templomos lovagok is vizsg�lt�k. Arra azonban, hogy az Akszumban szigor�an �rz�tt t�rgy val�ban az eredeti frigyl�da lenne, a brit �js�g�r� nem tudott egy�rtelm� bizony�t�kot szerezni.A k�rd�s tov�bbra is nyitott, mik�zben n�vekszik a frigyl�da ir�nti �rdekl�d�s zsid�k �s kereszt�nyek, ezoterikus �rdekl�d�s, vagy egyszer�en kalandv�gy� kutat�k �s t�rt�n�szek k�z�tt egyar�nt. Jeremi�s a messi�si aranykorra utalva azt �rta: az "�r sz�vets�g�nek l�d�ja… nem jut senkinek esz�be, nem is eml�keznek meg r�la �s nem is veszik sz�mba, �s el sem k�sz�tik t�bb�." Ez m�g nem az a kor.

 

1. Itt lehetett a Szentek Szentje. A frigyl�da rejtekhelye a rabbinikus hagyom�ny szerint ez alatt a pont alatt van, m�lyen a hegy belsej�ben

 2. A Fa Term�nek k�r�lbel�li helye a J�zus korabeli templomban. A papok eml�kezete szerint itt ny�lt a bej�rata annak az elt�m�tt, "m�ly �s kanyarg�s" folyos�nak, amely a frigyl�da rejtekhely�re vezet.