|
Amikor Isten megteremtette az els embert, gy szlt: "Nem j az embernek egyedl", s teremtett neki egy nt - hozz hasonlan - a fldbl, s Lilithnek nevezte el. Azok azonban hamarosan veszekedni kezdtek. A n gy szlt a frfihoz: nem akarok alattad lenni. A frfi azt mondta: nem akarok alattad lenni, inkbb feletted, mert megrdemled, hogy alulmaradj, n pedig fell. A n gy vlaszolt: egyformk vagyunk, mivel mindketten a fldbl vtettnk. De nem hallgattak egymsra. Amikor Lilith rjtt erre, kimondta Isten klnleges nevt, s felemelkedett a levegbe. dm hvta teremtjt, s azt mondta: Vilg Ura, a n, akit nekem adtl, elment tlem..."
Lilith, az els n, akit Isten mg va eltt teremtett. A monda szerint ksbb Samael felesge lett. Ezzel a "sttsg rnjv" vlt, a pusztuls s a hall dmonv kiltottk ki.
Azt is tartottk rla, hogy a paradicsomi kgyt hasznlta fel arra, hogy vval beszljen, st az a hr is jrta, hogy maga volt a kgy.
Ktsgtelen, hogy Lilithnek tudsa volt: ismerte Isten klnleges nevt, s ki is ejtette. Bemutatta hatalmt, majd elment, s lemondott a hatalomrl.
Lilith szeme kk, gynyr nknt rjk le, meztelen felstesttel, s gynyr, hossz hajjal.
Nha szrnyakat is brzolnak hozz. Az kori sumr domborzatokon tbb szarvat is tettek a fejre.
Lilith perspektvi:
- a Nagy Anya, aki uralkodik a test, a termszet, az anyag, az sztnk, a termkenysg s a szexualits felett
- a Lamastum, a Gyermekev
- Istr, a Nagy Csbt, a Szent Szajha, a Nagy Istenn papnje
- a Nagy Istenn, mint metafizikai szimblum: eggy vls, transzcendencia, s isteni minsg
- Lilith mint tuds, egyfell dmonizlt (hasads s sokasg), msfell beavat (intuci s blcsessg)
- Lilith, a dmonok anyja, az j Kirlynje.
A zsid legenda azonostotta Sba kirlynjt Lilith-tel, a pusztt dmonnal. Jb knyvnek armi fordtsa egyformv teszi t Lilith-tel.
Lilith nem vletlenl lett demonizlva. Az egyenrang, ers akarat n ideljt testesti meg, s ez nem volt tl npszer a frfikzpont vallsokban.
   
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
