A Yale Egyetemen dolgoz� Hiram Bingham 1906 �s 1915 k�z�tt �t kalandos r�g�szeti exped�ci�t vezetett Peruba, az utols� inka f�v�ros Vilcabamba felkutat�s�ra. 1911. j�lius�ban, amikor bej�rta a Cuzc�t�l hatnapi j�r�sra fekv� vid�ket, tal�lkozott Melchor Arteaga indi�n f�ldm�vessel, aki elmes�lte neki, hogy van egy elhagyatott v�ros az erd� m�ly�n az Urubamba v�lgye fels� r�sz�nek egyik cs�cs�n, �s hajland� odavezetni a tud�st. Bingham, k�s�r�i t�rsas�g�ban j�lius 24-�n jutott fel erre a s�r� n�v�nyzettel ben�tt hegyh�tra, ahol a n�v�nyek k�z�tt j� �llapotban megmaradt k�h�zakat fedezett fel. Azt hitte megtal�lta a keresett Vilcabamb�t, Manko Inka kir�ly utols� mened�k�t, amelyet 1572-ben h�d�tottak meg a spanyolok.

  

A k�vetkez� �vben a National Geographic Society anyagi t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en visszat�rt �s kiszabad�totta a v�rost a n�v�nyzet szor�t�s�b�l. Napvil�gra ker�ltek az �p�letek, terek, l�pcs�k, mesters�ges teraszok.

1914 �s 1915 k�z�tt ism�t visszat�rt �s folytatta a v�ros felt�r�s�t. Az amerikai r�g�sz �s tud�s t�rsai[1] a ter�let t�rk�p�szeti �s �p�t�szeti dokument�l�sa mellett 173 s�r, 555 db ker�mia, 220 db bronz �s r�z eszk�z (kark�t�, f�ld�sz, d�szt�, k�s, fejsze…), felt�r�s�t v�gezt�k el. A felt�rt s�rok k�z�l 150-ben n�i csontv�z volt; ez arra utalt, hogy valamilyen fontos szerepet t�lt�ttek be a v�ros �let�ben – val�sz�n�leg a napsz�zek (ajilla) voltak. Az �sat�s m�sik furcsas�ga az volt, hogy csak bronzb�l, r�zb�l, k�b�l �s f�b�l k�sz�lt t�rgyak ker�ltek el�; egyetlen arany- vagy ez�stt�rgyat sem tal�ltak, pedig tudjuk, hogy ezek nagy sz�mban fordultak el� az ink�kn�l.

Bingham – a Peruban 1908 �s 1912 k�z�tt korm�nyz� – Augusto B. Legu�a y Salcedo eln�kt�l enged�lyt kapott arra, hogy a Machu Picchun tal�lt leleteket az Egyes�lt �llamokba sz�ll�tsa. A meg�llapod�s t�rgy�t k�pez� m�kincsek sorsa n�h�ny �ve �jra vitat t�rgy�t k�pezi.�gy t�nt, hogy 2007-szeptember�ben a perui korm�ny �s a Yale Egyetem k�z�s meg�llapod�sa alapj�n a Binhgam-gy�jtem�ny 4000 darabja: az �sat�sok sor�n felt�rt csontv�zak, m�mi�k, ker�miaed�nyek, haszn�lati- �s d�szt�rgyak visszaker�lhetnek Peruba; de v�g�l nem siker�lt v�gleges form�ba �nteni a visszaszolg�ltat�s�r�l sz�l� egyezm�nyt.

Bingham hal�l�ig fenntartotta Vilcabamb�r�l alkotott n�zeteit pedig itt val�j�ban egy olyan v�rosra tal�lt, amelyet a spanyolok soha nem ismertek, �s amely eln�ptelened�se ut�n m�g �vsz�zadokig fennmaradt. A v�rosnak a legk�zelebbi hegycs�cs nev�t adt�k, �gy lett Machu Picchu.

1915-t�l Bingham rendszeresen publik�lta felfedez�seit, de csak 1948-ban t�rt vissza, hogy felavassa a nev�t visel� – a foly�t�l a romokig vezet� – orsz�gutat.

 

B�r a v�ros �jra felfedez�s�nek hivatalos d�tuma az amerikai t�rt�n�sz �s r�g�sz Bingham nev�hez k�t�dik, m�gsem � volt az els� kutat�, illetve kalandor, aki Machu Picchu romjaihoz f�ljutott. A v�ros neve �s elhelyezked�se t�bb kor�bbi dokumentumban, illetve t�rk�pen is megjelenik.

- John Rowe amerikai r�g�sz a Picho (Picchu) nev�re bukkant egy 1568-as, gyarmatos�t�s korabeli spanyol dokumentumban. K�s�bbi dokumentumok szerint Picchu k�rny�ki indi�nok kokalev�llel ad�ztak.

 - 1776-ban �s 1782-ben a v�ros neve �jra felbukkant. A Jose Uriel Garcia t�rt�n�szprofesszor �ltal megtal�lt 1782-es dokumentum, egy 20 oldalas k�zzel �rott protokoll – egy tulajdonlev�l, amely bizony�tja, hogy Machu Picchut �s a k�r�tte fekv� f�ldeket Marcos Antonio de la Camara y Escuerdo parancsnok 450 pez��rt megv�s�rolta. �rdekes, hogy protokollban a v�ros Machu Picchu n�ven szerepel.

- 1865-ben a v�ros neve megjelent Antonio Raimondi olasz felfedez� t�rk�p�n, de � maga szem�lyesen nem jutott el oda. Felt�telezetten e t�rk�p seg�tette 1867-ben Augusto Berns n�met �zletembert a v�ros megtal�l�s�ban, aki t�bb forr�s szerint aranyb�ny�szat c�lj�b�l c�get alap�tott, �s ennek jogc�m�n, kifosztotta a romv�rost.Tal�n ez ad magyar�zatot az arany- �s ez�stt�rgyak teljes hi�ny�ra.

- �ll�t�lag 1904-ben egy Franklin nev� m�rn�k is megtal�lta a v�rost. Az � le�r�sa nyom�n 1906-ban Thomas Payne, a ter�leten szolg�l� angol misszion�rius �s egyik rendt�rsa Stuart E. McNairn is eljutott a romokhoz.

- A Cuzc�ban kutat�sokat v�gz� Simone Waisbard �ll�t�sa szerint pedig Enrique Palma, Gabino S�nchez �s Agust�n Liz�rraga nev�hez f�z�dik a v�ros felfedez�se, akik a „July 14, 1902.” d�tumot a H�romablakos templom egyik fal�ba v�st�k. A d�tumot Hiram Bingham is megtal�lta �s jegyzeteiben a k�vetkez�ket �rta: „Agust�n Liz�rraga a felfedez�je Machu Picchunak…”

Machu Picchu (kecsua nyelven: Machu Pikchu, „�reg cs�cs”) az egykori Inka Birodalom romv�rosa Peruban – a vil�g tal�n legizgalmasabb �s legfest�ibb fekv�s� r�g�szeti lel�helye. Egy l�p�sre az �gt�l, az Andok hegyl�ncai k�z�tt csaknem megk�zel�thetetlen hegynyergen b�jik meg a kis er�d�tett v�ros, amelyet 1450 k�r�l Pacsakutek Yupanki inka kir�ly (1438-1471) parancs�ra �p�tettek. A v�ros f�l �vsz�zadig vir�gzott, majd kb. 400 �vig „pihent”, m�g 1911-ben �jra felfedezt�k. A v�ros klasszikus inka st�lusban �p�lt: a t�k�letesre csiszolt, hib�tlanul illeszked� v�r�s gr�nitt�mb�kb�l rakott robusztus falak k�t�anyag n�lk�l, sz�raz falaz�ssal �p�ltek. A tud�sok mai �ll�spontja szerint Machu Picchu nem volt igazi v�ros, ink�bb az inka t�rsadalom uralkod� oszt�lyai sz�m�ra �p�tett templomokb�l, palot�kb�l �s obszervat�riumokb�l �ll� komplexum, ahol a Nap k�l�nleges tisztelt�nek nyomai is megtal�lhat�k. A v�ros legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahov� kip�nyv�zt�k a Napot”–, a Naptemplom �s a H�romablakos templom. Machu Picchut �s term�szetes k�rnyezet�t 1981-ben „perui t�rt�nelmi szent�ly” c�mmel ruh�zt�k fel, mint k�l�nlegesen fontos kultur�lis �rt�ket �rz� szent ter�letet. 1983-ban az UNESCO az Emberis�g Kultur�lis �s Term�szeti �r�ks�g�v� nyilv�n�totta. 2007-ben a Vil�g �j H�t Csod�j�nak egyike lett.

A „t�rt�nelmi szent�ly” a 32 592 hekt�ros, nedves hegyvid�ki erd�vel bor�tott, helyi �llat- �s n�v�nyfajokban gazdag Ceja de Selva Term�szetv�delmi Ter�lethez tartozik. A var�zslatos term�szeti k�rnyezet – magas hegyek, m�ly kanyonok, h�mp�lyg� foly�k – m�r �nmag�ban is el�g volna ahhoz, hogy v�delem al� helyezz�k ezt a k�l�nleges t�jat, ahov� rengeteg turista l�togat el a vil�g minden t�j�r�l. A Salkantay cs�csa (6271 m�ter) �s az Urubamba foly� k�z�tti 20 km-en 4546 m szintk�l�nbs�g van, amely egyed�l�ll�an gazdag n�v�ny- �s �llatvil�got hozott l�tre.

Design©HoneyJen