|


A nagy prlycpa ms nven kalapcsfej cpa a porcos halak osztlynak a kkcpaalakak rendjbe
s a prlycpaflk csaldjba tartoz faj. Nevket fejk jellegzetes formjrl kaptk.

A nagy prlycpa az Atlanti-, a Csendes- s az Indiai-cen meleg vizeiben honos ragadoz.
Koponyja kalapcs alak aminek a kt vgn helyezkednek el szemei. Hawaii kutatk szerint ennek segtsgvel az elektromos erterek vltozst rzkeli. Orrnylsa a patk alak szja eltt tallhat. Fell szrksbarna alul fehres szne van. Hosszsguk elri az 5-6 mtert s testslyuk a 400 kg-ot.
Szemt harmadik szemhj, tltsz pisloghrtya is vdi a srlsektl s mivel tvol van egymstl s hlyagszer, 360 fokos ltst biztost neki.

A rendre ltalnosan jellemz, hogy mindig 5 pr, oldalt elhelyezked, szabadon nyl kopoltyrsk van. Mellszik a kopoltyrsek sora utn kvetkeznek. Htszjukban nincs tske. Mindig van farok alatti (anlis) szjuk. Szemket a srlsektl egy harmadik szemhj, az tltsz pisloghrtya is vdi.
A prlycpa jellegzetes feje a zskmny felkutatsra szolgl. „Mozgsdetektorknt” mkdik.
Rendkvl rzkeny, minden mozgst rzkel.
Polipokkal, kisebb nagyobb halakkal, rjval tpllkozik s kannibalizmusra is hajlamos.
A koponyjban tallhat rzkszerv segtsgvel a homok al elbjt llnyek szvverst is kpes rzkelni.


|
|
|
|
|
|