|
A kávé az örökzöld kávécserje feldolgozott magjából készített kesernyés ízű, élénkítő hatású ital. Fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan egészséges kávé is amely a koffein káros mellékhatása nélkül is élénkít.
A szó eredete
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiaiJemenbebort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a "fekete levesre". A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó - amelyből a mi kávé szavunk ered -, ez azonban eredetileg.
Története
Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Hatásai
A kávé - mértékletes fogyasztás esetén - serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is.
A koffein
A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmaz a tea, a kóladió és a kakaó is. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. félóra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.
A koffein mellett a kávéban sokféle sav is található, amelyek a kávé ízét befolyásolják. Például a csokoládé ízért a 2-metil-valeriánsav, a karamell ízért a piroszőlősav a felelős.
Termesztése
Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: a Coffea arabicából és a Coffea robustából. A két fajta környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja.
Kávétermesztő Országok
Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. Sok más kávétermelő ország is van, de azok termelési volumene jelentősen kisebb. India jó minőségű robuszta termelő, Etiópia a legdrágább és a legkeresettebb kávéfajta termelő (bluemonte). A brazil és a szegényebb kávétermelő országok (Zaire, Elefántcsontpart, Kongó, Niger, Kenya) között nagy ellentétek vannak.
Jó vagy rossz?
Sokan a nap folyamán három-négy eszpresszót is megisznak, s lelkiismeret-furdalásuk van, mert eszükbe jutnak azok a feltételezések, amelyek a kávé egészségromboló hatásáról szólnak. De számos tanulmány azt igazolja, hogy ezek tudományosan nem megalapozottak, sőt inkább gyökeresen ellentmondanak a valóságnak. A kutatások például már azt is kimutatták, hogy a kávé óv a szívinfarktus, a rák és az epekő ellen. Udo Pollmer német élelmiszerkritikus az őrölt kávébabnak kiváló bizonyítványt állítana ki. Azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy túl sokat a kávéimádók sem várhatnak el kedvenc italuktól, hiszen, mint minden élelmiszer esetében, a kutatások eredményei gyakran ellentmondásosak.
Megemeli-e a koleszterinszintet a kávéfogyasztás?
A kávébabnak vagy kávéőrleménynek olyan zsírokhoz hasonló összetevői vannak, mint például a diterpente cafesol vagy a kaeol. Ezek a kávéolajban található vegyületek ugyan 10 százalékkal növelhetik a koleszterinszintet, de a filteres főzés során ezek az anyagok nem oldódnak ki, illetve az instant kávéban sem találhatók meg. Pollmer szakértő szerint azonban ez idáig egyetlen tanulmány sem mutatott ki a kávé és a koleszterinszint között egyértelműen negatív kapcsolatot.
Növekszik-e a szívinfarktus esélye?
Évekig óvták a kávéfogyasztókat a kávé szívérrendszerre gyakorolt káros hatása miatt. De a mértékletes fogyasztás ellen nincsen tudományosan megalapozott kivetnivaló. A legfrissebb tanulmányban például több mint 128 ezer férfi és nő vett rész, s kiderült, hogy a még napi hat csészénél is többet fogyasztóknál sem figyeltek meg káros hatást. (2006, Cirkultion). "Sőt gyakran azt igazolták, hogy a kávé csökkentette a szívroham előfordulásának kockázatát."- magyarázza a szakértő. A rendszeres kávéfogyasztók között nem tudtak kimutatni negatív összefüggést a magas vérnyomás és a kávéfogyasztás között sem.
Elrabolja-e a kávé a test nedvességét?
"A kávé a test vízkészletére is kifejti hatását, mert csaknem 100 százaléka vízből áll."- mondja Pollmer. De még ha vízhajtó hatása is van, akkor sem borítja fel a szervezet vízkészletét, mivel a test ellen tud szabályozni. A már rutinos kávéfogyasztókra azonban már nem érvényes a vízhajtó hatás, mivel a testük már megszokta és ellenáll.
Létezik kávéfüggőség?
Az, aki rendszeresen fogyaszt kávét, már hozzászokott, s ha elhagyja ezt a szokását, előfordulhatnak átmenetileg elvonási tünetek. "Az erős kávéfogyasztók fejfájással reagálhatnak, ha két napot kihagynak."- mondja a szakértő. Leggyakoribb példa erre a hétvége, amikor a munkahelyen szokásos kávéfogyasztás elmarad, vagy, ha koffeinmentes változatot iszik az illető. De mindezek ellenére a kávé esetében nem lehet valós függőségről beszélni, mivel a kábítószernél és az alkoholnál szokásos testi és pszichikai elvonási tünetek elmaradnak.
Ihatnak-e a terhes nők kávét?
"Egyetlen kismamának sem kell lemondania a kávézásról. "Egy sor tanulmány foglalkozott már a kávé újszülött súlyára való hatásával vagy a koraszülés esélyét kutatva, de egyik sem tudott negatív befolyást kimutatni."- mondja Udo Pollmer.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
