A kacsacs�r� eml�s kb. 50 cm hossz� �llat. �ramvonalas testalkata a h�d�ra eml�keztet, �m sz�les �s lapos sz�jszerve („cs�re”) a kacs��ra hasonl�t (viszont nem szarub�l, hanem kem�ny b�rb�l van, �s ennek megfelel�en �rz�kenyebb). Fogai sincsenek (csak az �jsz�l�tteknek). Testt�mege 700 �s 2400 g k�z�tt v�ltozik: a h�mek nagyobbak, mint a n�st�nyek. A h�mek h�ts� l�baikon „sarkanty�kat” („full�nkokat”) viselnek, �s azokhoz m�regmirigy csatlakozik: a sarkanty�kat vet�lked�seikben haszn�lj�k. A m�reg nem vesz�lyes, de rendk�v�li f�jdalmat okoz, amit f�jdalomcsillap�t�k (k�z�j�k �rtve a morfiumot is) sem m�rs�kelnek. Val�sz�n�s�tik, hogy a kacsacs�r� eml�s m�rge k�zvetlen�l a f�jdalomreceptorokra hat.

A r�szlegesen v�zi �letm�d eredm�nyek�nt ujjai k�z�tt �sz�h�rtya alakult ki. A v�zben f�leg lapos, a h�dok�ra eml�keztet� fark�val hajtja mag�t.

  

A kacsacs�r� eml�s �sz�s k�zben nemcsak szem�t csukja be, de orrlyukait �s f�l�t is szorosan bez�rja, mik�zben cs�r�t oldalir�nyban ide-oda ingatja (ezt szakk�d mozg�snak nevezik). Cs�r�nek mindk�t fel�let�n k�r�lbel�l negyven-negyvenezer, v�zszintes sorokba rendezett elektromos �rz�kel� �s tov�bbi harmincezer nyom�s�rz�kel� p�lcika tal�lhat�. A k�t sejtfajta az ember l�t�k�rg�re eml�keztet� m�don r�tegz�dik a cs�r fel�let�n, �s az agy tev�kenys�g�nek jelent�s r�sz�t az ezekt�l kapott inform�ci�k feldolgoz�sa k�ti le. �gy t�nik, a k�tf�le adat egy�ttes feldolgoz�s�val a kacsacs�r� eml�s egyfajta "v�z alatti t�rl�t�sra" tesz szert. Az elektromos �rz�kel�k felfogj�k az eg�szen kis �llatok eg�szen kis izommozg�sai keltette jeleket is, a nyom�s�rz�kel�k pedig a v�zben �ll�, lebeg�, illetve mozg� dolgokr�l visszaver�d� (illetve �ltaluk keltett) hull�mokat �szlelik. A k�tf�le inform�ci� egy�ttes feldolgoz�sa l�nyegesen jobb k�palkot�st tesz lehet�v� a zavaros v�zben, mint a l�t�s. Az �rz�kel� p�rusok m�dosult ny�lkamirigyek.

  

P�rosod�s ut�n a n�st�nyek hosszabb �reget v�jnak, �s ebben rakj�k le, majd k�ltik ki toj�saikat �ltal�ban kett�t. A toj�sok g�mb alak�ak, feh�rek, l�gy h�j�ak �s kb. 11 mm �tm�r�j�ek. A n�st�nyek test�kkel melengetik a toj�sokat, am�g ki nem kelnek a teljesen fejletlen kicsinyek, akik az ersz�nyesek �jsz�l�tteihez hasonl�an vakok �s csupaszok. A kicsinyeket a n�st�nyek anyatej�kkel t�pl�lj�k, �m a tej nem az eml�bimb�ikb�l j�n (az nincs nekik), hanem a hasi b�rsz�vet al�l sziv�rog, mint az izzads�g. A n�st�ny 3-4 h�napig gondozza kicsinyeit, �s ha vad�szni megy, betemeti a ny�l�st. A h�mek nem vesznek r�szt az ut�dok gondoz�s�ban.