Saját Menüm (nem elérhető) |
|
| | |
|
|
|
Dinoszaoruszok
A „Dinosauria” öregrend elnevezése 1842-ből, Richard Owen angol tudóstól származik, aki ezzel a szóval utalt a „Sauria hüllők megkülönböztetett törzsére vagy alrendjére” melyeket Angliában és a világ más tájain találtak. A kifejezés az ógörög 'rettenetes', 'ijesztően nagy' vagy 'félelmetes' és 'gyík' vagy 'hüllő' szavak összetételéből származik. Ezzel Owen inkább a kihalt állatok mérete és fenségessége iránti tiszteletét kívánta kifejezni, mintsem az óriási termetük, fogazatuk és állkapcsuk által kiváltott félelmét.
|
|
|
A dinoszauruszok (Dinosauria) a hüllők egy csoportja. Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldi állatok voltak, melyek 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, 65 millió éve pusztultak ki. Számos tudós szerint a madarak a dinoszauruszok leszármazottai.
A dinoszauruszok a kultúra részévé váltak, és megőrizték népszerűségüket.
A dinoszaurusz szót néha tévesen használják olyan őshüllőkre is, mint a pelycosaurusok közé tartozó Dimetrodon, a szárnyas pterosaurusok, a vízi ichthyosaurusok, plesiosaurusok és a mosasaurusok, pedig ezek nem tartoznak a dinoszauruszok közé.
|
|
|
Tyrannosaurus
A Tyrannosaurus, (jelentése 'zsarnokgyík') a theropoda dinoszauruszok egyik neme. A Tyrannosaurus rex faj, melyet gyakran T. rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz a populáris kultúrában. Maradványaira a mai Észak-Amerika nyugati részén bukkantak rá, más tyrannosauridákénál nagyobb elterjedési területen, különböző geológiai formációkban, melyek kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakra tehető; tehát a kréta-tercier kihalási esemény előtt élt utolsó röpképtelen dinoszauruszok kortársa volt.
 |
Más tyrannosauridákhoz hasonlóan a Tyrannosaurus is két lábon járó húsevő volt, masszív koponyával, melyet hosszú, nehéz farka tartott egyensúlyban. Hátsó lábai aránylag nagyok és izmosak, a mellsők kicsik, de méretükhöz képest szokatlanul erősek voltak, a két ujj mellett lehetséges, hogy egy elcsökevényesedett harmadikkal is rendelkeztek. Bár más theropodák megközelítik vagy esetleg túl is szárnyalják a Tyrannosaurus méreteit, a tyrannosauridák között ez a legnagyobb ismert nem, és emellett az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi húsevő. Hossza közel 13 méter, a csípőmagassága 4 méter, a tömegét pedig 6,8 tonnára becsülik. Mivel környezetében messze a legnagyobb húsevők közé tartozott, valószínűleg csúcsragadozóként hadrosauridákra és ceratopsiákra vadászott, bár egyes szakértők azt feltételezik, hogy elsősorban dögevő volt. A kérdés, hogy a Tyrannosaurus csúcsragadozó vagy dögevő volt-e, az őslénytan történetének egyik leghosszabb vitáját eredményezte.
|
| Több mint 30 példányát azonosították, némelyiket majdnem teljes csontváz alapján. Legalább egy példány esetében lágy szövetek és fehérjemaradványok felfedezéséről is beszámoltak. A fosszíliák nagy száma jelentős mennyiségű biológiai kutatómunkát tett lehetővé, melybe élettörténeti és biomechanikai vizsgálatok is beletartoztak. A Tyrannosaurus fiziológiája, étkezési szokásai és feltételezett mozgási sebessége viták tárgyát képezi. Emellett rendszertana is vitatott, egyes tudósok az ázsiai Tarbosaurus bataart második Tyrannosaurus fajnak tekintik, míg mások elkülönítve, a Tarbosaurus nembe sorolják be. Több észak-amerikai tyrannosaurida fajt is a Tyrannosaurus szinonimájának tekintenek. |
|
|
A Tyrannosaurus nyaka S alakú, mint a többi theropodáé, de az átlagosnál rövidebbé és izmosabbá vált, hogy meg tudja tartani a súlyos fejet. Az aránylag kicsi mellső végtagokon mindössze két, karomban végződő ujj található, melyek mellett egy kis kézközépcsont helyezkedik el, egy harmadik ujj maradványaként. Ezzel ellentétben a hátsó lábak a testmérethez viszonyítva a theropodáknál a leghosszabbak közé tartoznak. A farok hosszú és súlyos, néha több mint negyven csigolyából áll, és a nehéz fej, valamint a felsőtest kiegyensúlyozására szolgált. A hatalmas testtömeg csökkentése érdekében számos csont üregeket tartalmaz, így az állat anélkül veszített a tömegéből, hogy a csontváza jelentősen meggyengült volna.
A leletek számának növekedésével a tudósok elemezni kezdték az egyedek közti különbségeket, és felfedezték, hogy két különböző testalkat vagy alak létezik, ahogy az más theropoda fajoknál is megfigyelhető. Egyikük a szilárdabb felépítésű, avagy robusztus alak, míg a másik az úgynevezett gracilis, amely karcsú, vékony. Számos morfológiai különbség található a két alak között, melyeken a nemi kétalakúság kapcsán elemzést végezve rendszerint azt állapítják meg, hogy a robusztus alak a nőstényé. A csípő például több robusztus egyednél szélesebbnek tűnik, feltehetően azért, hogy lehetővé tegye a tojásrakást. |
|
|
| Sok más két lábon járó dinoszauruszhoz hasonlóan a Tyrannosaurus rexet eredetileg a kenguruéhoz hasonló, „háromlábú” pozícióban ábrázolták, a függőlegestől 45 fokban vagy annál kisebb szögben megdőlt testtel és a földön húzott farokkal. Ez az elképzelés Joseph Leidy 1865-ben készült rekonstrukciójával látott napvilágot, amely elsőként ábrázolt egy dinoszauruszt (egy Hadrosaurust), ebben a pozícióban. Henry Fairfield Osborn, a New York-i Amerikai Természetrajzi Múzeum egykori vezetője úgy hitte, hogy a lény felegyenesedve állt, és ezt az elképzelést 1915-ben megerősítette az első teljes csontváz felfedezése. A lelet nagyjából egy évszázadon át ebben a felegyenesedett helyzetben maradt, mígnem 1992-ben szétszedték. 1970-ben a tudósok felismerték, hogy ez a póz helytelen, mivel egy élő állat képtelen lett volna fenntartani, ugyanis az ízületek kificamodásához vagy meggyengüléséhez vezetett volna, például a csípő vagy a fej és a gerincoszlop esetében. |
Design©HoneyJen
|
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
