Delfinekr�l �ltal�ban

A delfin a fogascetek k�z� tartoz� egyes v�zi eml�s�llatok �sszefoglal� neve. A delfinek halakkal t�pl�lkoznak. K�l�nleges k�pess�g�k, hogy a visszhang alapj�n t�j�koz�dnak. �sszesen 50 fajuk h�t csal�dot alkot: a tengerekben �l� delfineket h�rom csal�dba soroljuk (delfinf�l�k, narv�lf�l�k �s a diszn�delfinek), az �desv�zi folyamidelfinek �regcsal�dj�ba pedig tov�bbi n�gy delfincsal�d tartozik. A delfinek legk�zelebbi rokonai a szint�n a fogascetek k�z� tartoz� nagy �mbr�scet, t�rpe�mbr�scet-f�l�k �s cs�r�scetf�l�k. A delfinek kicsiny�t olykor borj�nak nevezik.

Delfin Fajt�i: K�pek 1. Kardsz�rny� delfinek 2. G�mb�ly�fej� delfinek 3. K�z�ns�ges delfinek 4. Simah�t� delfinek 5. P�pos delfinek 6. Hossz�cs�r� delfinek 7. Palackorr� delfinek   8. Fekete-feh�r delfinek   9. R�vidcs�r� delfinek

�letm�dja Csoportokban �l, ezek 40 egyeddel rendelkeznek, �s iskol�knak nevezik �ket. A tagok j�l ismerik egym�st �s k�z�sen, j�l �sszehangoltan vad�sznak. A delfin nagy frekvenci�j� hangjai sz�munkra ugyan nem �rz�kelhet�k, de m�gis nagy erej�ek. Olyannyira, hogy a zs�km�ny�llatokat olykor meg is b�n�tj�k, ezzel is megk�nny�tve megszerz�s�ket. T�rsasl�nyek, sz�vesen j�tszanak az emberrel is, ez�rt a legkedveltebb �llatok k�z� tartoznak. Ugyanakkor ragadoz�k �s egym�s k�zti �rintkez�seikb�l sem hi�nyzik az agresszi�, s�t a gyilkoss�g. Ritk�n el�fordul, hogy az embert is megt�madj�k.

Szaporod�sa   A delfin �vente egyszer sz�l, 10-12 h�napos vemhess�g ut�n egyetlen borj�t. A barna delfinek m�g enn�l is ritk�bban, 3-4 �vente ellenek, �s szint�n csak egyet. A p�rz�s ideje eg�sz �vben k�tetlen id�ben lehet, de a leggyakoribb m�gis a ny�ri ell�s. A delfin a v�z alatt hozza vil�gra a kicsiny�t. A b�bi h�trafel� sz�letik. El�sz�r a farka b�jik el�, de hamarosan fel kell �sznia a v�z sz�n�re, hogy leveg�t vegyen. Az anyja �s gyakran a delfint�rsak seg�tik a k�lyk�t, hogy miel�bb oxig�nhez jusson. A szop�s is a v�z alatt t�rt�nik, �s k�t ev�s k�z�tt a kis delfin f�l�szik leveg��rt. Hogy minden a leghat�konyabb legyen, a delfin teje rendk�v�l zs�ros �s t�pl�l�, �s szinte pillanatok alatt bele tudja pump�lni a kicsibe.

Leir�suk   Fogazatuk v�ltoz�, n�h�ny delfinnek t�bb mint sz�z foga is lehet, m�g a narv�l az egyetlen delfinf�le, melynek egy k�ls� agyara van. A delfineknek egy l�gz�ny�l�sa van a fej�k k�z�ps� r�sz�n. A delfinek eml�s�llatk�nt v�zben �lnek, de rendszeresen fel kell j�nni�k leveg�t venni. Fajonk�nt v�ltoz�, hogy mennyi ideig tudnak a v�z alatt maradni. A delfinek m�sodpercenk�nt ak�r 800 ir�ny�tott hangot is kibocs�tanak a fej�k el�ls� r�sz�n tal�lhat� k�pz�dm�nyen kereszt�l. A hang frekvenci�ja az ultrahang-tartom�nyba esik. A hangsug�r az adott objektumr�l visszaver�dik, amit egy, az als� �llkapocsi csontban l�v� �regben fognak fel. Ennek a csontnak az als� r�sze tov�bb�tja a jelz�st a k�z�p-, majd a bels� f�lh�z, ahonnan az agy hall�k�zpontj�ba jut az inger�let, �s vizu�lis jelekk� ford�t�dik. �gy az �llat meg tudja hat�rozni a v�zben l�v� objektumok t�vols�g�t, m�ret�t �s alakj�t, s�t, a sebess�g�t �s ir�ny�t is. Ez nemcsak a t�j�koz�d�sukat seg�ti el�, hanem ennek alkalmaz�s�val vad�sznak is. A palackorr� delfinekr�l meg�llap�tott�k, hogy „neveket” haszn�lnak bemutatkoz�sra, �s egym�s azonos�t�s�ra: v�z alatti f�ttyjeleikben mindegyik�k egy-egy egy�ni, jellegzetes sorozatot haszn�l, �s egym�shoz is ilyen jelekkel sz�lnak.

Design©HoneyJen