Palackorr� delfin

A palackorr� delfin (Tursiops truncatus) az eml�s�k oszt�ly�nak a cetek rendj�hez, ezen bel�l a fogascetek alrendj�hez �s a delfinf�l�k csal�dj�hoz tartoz� faj. A legismertebb delfin, nemcsak az �ce�nokban �s tengerekben val� sz�les elterjedts�ge ok�n, hanem, mert vele tal�lkozhatunk leggyakrabban a delfin�riumokban, filmekben. Nev�t a borospalackra hasonl�t� sz�ja ("cs�re") alapj�n kapta, amit az els� n�vad�k orrnak n�ztek. A faji besorol�sa m�g ma sem tiszt�zott. Hagyom�nyosan k�t ikerfaj�t k�l�n�tik el, a k�z�ns�ges palackorr� delfint, �s az indiai-�ce�ni palackorr� delfint. Ezek mint�zat�ban �s sz�n�ben is vannak k�l�nbs�gek, az el�bbiek sz�ne ink�bb k�kes, az ut�bbiak� s�t�tsz�rke, a hason vil�gos pettyekkel. �jabb kutat�sok szerint az indiai-�ce�ni faj a pettyes delfinek nemzets�g�be tartozik. Egyes rendszerek m�g k�t alfajt is megk�l�nb�ztetnek: a csendes-�ce�ni palacorr� delfint, valamint a fekete-tengeri palackorr� delfint.

Az �llat maxim�lis testhossza a 370 centim�ter, testt�mege �ltal�ban 150-200 kilogramm, maximum 400 kilogramm. A h�mek nagyobbak, mint a n�st�nyek. Arcorra r�vid, az als� �llkapocs t�l�r a fels�n. Mindegyik �llkapocsf�lben 20-26 fog �l. H�t�sz�ja hegyesen h�romsz�glet�, l�that�an h�trahajlik. H�ti r�sze sz�rk�s-barna vagy fekete, hasi r�szevil�gossz�rke vagy feh�r. Homloka �s arorra s�t�t. Alkata er�teljesebb, mint a k�z�ns�ges delfin�. A delfinek visszhang seg�ts�g�vel t�j�koz�dnak (hangnavig�ci�): az �ltaluk kibocs�tott ultrahang csettint� hangok sorozata a v�zben v�ndorl� „hangfalat” k�pez. Ha ezek a hangok szil�rd t�rgyba �tk�znek, visszhangk�nt ver�dnek vissza. A visszhangot k�rnyezet�nek pontos hangk�pek�nt �rtelmezi. �gy tudja meg�llap�tani zs�km�nya nagys�g�t, elhelyezked�s�t, halad�si ir�ny�t �s sebess�g�t. A palackorr� delfin az Atlanti-�ce�n partjain�l, a Csendes-�ce�n m�rs�kelt �szaki �vezet�ben, a V�r�s-tengerben �s az Indiai-�ce�n t�rs�g�ben egyar�nt honos.Vil�gszerte elterjedt a melegebb, szubtr�pusi �s tr�pusi tengerekben, de a meleg �ramlatok r�v�n �szakra �s d�lebbre, a m�rs�kelt �g�vben is el�fordulhat, a leg�szakibb popul�ci� Sk�cia partjain�l. N�ha el�ri a jeges-tengeri szigeteket �s a Feh�r-tengert is. Az eg�sz F�ldk�zi-tengerben �s a Fekete-tengerben megtal�lhat�, helyenk�nt gyakori. A Helgolandi-�b�lben is rendszeresen megfigyelhet�. Els�sorban a sek�lyebb, part menti tengerr�szeket kedveli, a kontinent�lis talapzat hat�r�ig. Gyakran l�that� �bl�kben �s lag�n�kban, s�t a nagyobb foly�kba is fel�szhat. A melegebb, sek�lyebb vizekben �l� delfinek kisebbek, mint az �szakiak.

A delfin csoportosan �l, t�rsas�gkedvel�. Nagyszer� �sz�, �ltal�ban 5-11 km/h-�s sebess�ggel halad, de k�pes felgyorsulni 35 km/h-ra is. Nem �gy alszanak, mint sok m�s eml�s. Egyes kutat�k szerint a k�t agyf�ltek�je felv�ltva pihen �s akt�v, m�sok szerint apr�, p�r m�sodperces alv�si peri�dusai vannak. A nagy t�megben egy�tt �sz� zs�km�ny�ra �sszehangoltan, csapatban vad�szik. T�pl�l�ka partk�zelben �l� halak, k�l�n�sen kapel�n, szardella, k�z�ns�ges makr�la �s lazac, valamint tintahal �s garn�la. Egy delfin �tlagosan 6-7 kilogramm tengeri �llatot fogyaszt el naponta. Term�szetes ellens�gei a nagyobb c�p�k �s a kardsz�rny� delfinek lehetnek. Azonban ritk�n v�lnak zs�km�nny�, s�t, a c�p�kkal szemben sokszor maguk l�pnek fel t�mad�lag. Fejlett szoci�lis kapcsolatokon alapul� csoportokban �l. Egy csapat t�bbnyire egy tucat delfinb�l �ll, de id�nk�nt t�bb sz�zan is �sszegy�lhetnek egy-egy kedvez�bb t�pl�l�kell�totts�g� ter�leten. A csapatok �sszet�tele v�ltoz�: �llhat a n�st�nyekb�l �s ut�daib�l, vagy fiatal egyedekb�l (n�st�nyekb�l �s h�mekb�l) egyar�nt. A kifejlett h�mek t�bbnyire egyed�l, vagy 2-3 f�s csapatokban �lnek. A szoci�lis kapcsolatokat, bele�rtve a vad�szat �sszehangol�s�t is, fejlett kommunik�ci�ja seg�ti. A f�tty�k sorozat�t t�bb kutat� nyelvnek v�li. Ha ez igaznak bizonyul, akkor ak�r az ember �s delfin kommunik�ci�ja is lehet�v� v�lhat. Az biztos, hogy minden egyes delfinnek saj�t, megk�l�nb�ztethet� "besz�de" van, amellyel inform�ci�kkal szolg�ltathat saj�t mag�t, helyzet�t, kond�ci�j�t illet�en a t�rsai sz�m�ra. M�sok nem fogadj�k el a "delfin-nyelv" l�tez�s�t, mindenesetre eddig 30 f�ttyjelet m�r meg tudtak k�l�nb�ztetni a tud�sok.

A delfinek a homlokukban l�v�, szon�rk�nt m�k�d� echolok�ci�s szerv seg�ts�g�vel t�j�koz�dnak a v�zben. Nagyfrekvenci�j� (ak�r 200 ezer Hz) hangokat bocs�tanak ki, amely seg�ts�g�vel egy m�sodpercen bel�l �szlelik az ak�r t�bb sz�z m�terre �sz� halrajokat is. Maguk a hangk�pz� szervek az orr�regben helyezkednek el, ezek az �gynevezett orrzs�kocsk�k. Mivel a hanghull�mok a szil�rd anyagban is terjednek, a v�z alatt csukott orral is gond n�lk�l tudnak hangokat kibocs�tani a koponyacsontokon kereszt�l. A visszaver�d� hangokat a szem m�g�tt tal�lhat� apr� f�lny�l�son kereszt�l fogja fel hall�csontocsk�ival, amelyek a cetekn�l a legkem�nyebbek az eg�sz �llatvil�gban. A jobb t�j�koz�d�st az is seg�ti, hogy a k�t f�l m�k�d�se f�ggetlen, �gy egy�rtelm�en meg tudja hat�rozni a hang ir�ny�t. Egyes kutat�sok szerint a hangk�pz�sben �s fogad�sban az �llkapocs el�ls� r�sz is szerepet v�llal, amelyben rengeteg idegv�gz�d�s tal�lhat�. A l�t�suk is �les, viszont a szagl�suk fejletlen. Az ivar�retts�get k�r�lbel�l 8 �ves korban �ri el. A h�mek kem�ny csat�kat v�vnak a n�st�nyek�rt. A r�vid ideig tart� p�rkapcsolatot a h�m kezdem�nyezi, mikor a n�st�nyhez csatlakozik, �s akt�van udvarol neki. Nincs meghat�rozott p�rz�si id�szaka, de a legt�bb �jsz�l�tt ny�ron j�n a vil�gra. A vemhess�g 11-12 h�napig tart, ennek v�g�n 1 ut�d sz�letik. Az elv�laszt�s 16 h�nap ut�n k�vetkezik be. A n�st�nyek rendszerint 2-3 �vente ellenek, kiv�ve, ha az ut�duk hamar elpusztul. Az anya �s ut�da k�z�tt 4-5 �vig marad fenn a rendk�v�l szoros kapcsolat. A n�st�nyek 5-12, a h�mek 9-13 �vesen v�lnak ivar�rett�. A n�st�nyek k�r�lbel�l 40 �ves korukig, m�g a j�val stresszesebb �letm�d� h�mek 30 �vig �lnek.

Design©HoneyJen