Kult�ra

Tudom�nyos meghat�roz�s

A kultur�lis antropol�gia meghat�roz�sa szerint a kult�ra egy adott t�rsadalom mindazon ismereteinek �sszess�ge, amelyek az emberi k�z�ss�g �sszetartoz�s�t �s fennmarad�s�t biztos�tj�k. A kult�ra alapj�n tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos �rt�kek �s norm�k az �letben. Bizonyos kultur�lis von�sok m�r az �llatvil�gban is megfigyelhet�ek, �gy p�ld�ul az emberhez legk�zelebb �ll� csimp�nzokn�l.

A kult�ra az ember viszonya az objektiv�ci�khoz, vagyis az "emberi m�h�z", az ember �ltal teremtett, megform�lt vil�ghoz.
A civiliz�ci� az objektiv�ci�k �sszess�ge, amelyeket az ember alkotott, �s ami az emberi tev�kenys�g �s az emberi k�z�ss�gek alapj�ul szolg�l.



Civiliz�ci�

A kult�ra fogalm�t a sokf�le meghat�roz�s ellen�re is nagyj�b�l azonos, vagy egym�st megk�zel�t� �rtelemben haszn�ljuk. Ez azonban nem mondhat� el a civiliz�ci�r�l. A sz�nak h�rom legfontosabb �rtelmez�s�t, jelent�s�t nyelvter�letekhez k�thetj�k. M�s a hagyom�nyos francia-angol, m�s a n�met, �s m�s a modern amerikai-angol �rtelme.

A civiliz�ci� hagyom�nyos angol �s francia fogalma

Elias is ezt vallja. K�nyve szerint (A civiliz�ci� folyamata) a civiliz�ci� fogalm�ban a "nyugat �ntudata" fejez�dik ki, a nyugati ember benne foglalja �ssze "a nyugat �s az emberis�g halad�sa felett �rzett b�szkes�get". Olyan viselked�s, amely az ut�bbi �vezred eur�pai ember�t elv�lasztja a nem-eur�pait�l.
A klasszikus marxizmus is ezt a civiliz�ci� fogalmat haszn�lta. Engels a terminust Lewis Henry Morgant�l vette, aki k�t t�rsadalmi �llapotot k�l�nb�ztetett meg: az "�st�rsadalmat" (vads�g �s barb�rs�g), �s a civiliz�ci�t. Engels szerint a civiliz�ci� egyenl� az oszt�lyt�rsadalommal is.

A civiliz�ci� n�met fogalma

A n�met �rtelmez�s m�s form�ban, m�ig hat� �rv�nnyel v�lasztja k�l�n a civiliz�ci�t �s a kult�r�t. A civiliz�ci� ink�bb k�ls� form�kat, a kult�ra ink�bb bels� �rt�keket jel�l. �gy jelenik meg Kantn�l is. Amikor teh�t megk�l�nb�ztetj�k a kult�r�t a civiliz�ci�t�l, a n�met �rtelmez�st ismerj�k el jogosnak.
A n�met fogalom szerint a civiliz�ci� nem felt�tlen�l j�r egy�tt a kult�r�val, a kult�ra pedig a civiliz�ci�val. A civiliz�ci� haszon�lvez�i (a gazdag n�pek �s a gazdag r�tegek) nem mindig jeleskedtek �s jeleskednek a kult�r�ban, a kult�ra nagyjai pedig sokszor sz�k�lk�dnek a civiliz�ci� javaiban. A n�met �rtelmez�s sz�ls�s�ges v�ltozat�t k�pviseli Oswald Spengler, aki a kult�r�k lesz�ll� �g�t, el�regedett szakasz�t nevezte civiliz�ci�nak.

A civiliz�ci� modern amerikai-angol fogalma

Az �jabb angolsz�sz irodalomban a civiliz�ci� a civil t�rsadalommal kapcsol�dik �ssze. Ez �sszef�gg egy m�sik nyelvi probl�m�val. N�met nyelven a B�rger sz�nak egyetemes �rtelme van, nem csup�n a gazdag embert (burzso�t) jelent, hanem �ltal�ban a modern t�rsadalom v�rosi ember�t. A francia nyelv viszont k�l�nv�lasztja �ket a bourgeois �s a citoyen kett�ss�g�ben. Az angol terminol�gia az els�re �tvette a francia kifejez�st (a bourgeois sz�t angolul is haszn�lj�k), a m�sodikra pedig a civil sz�t haszn�lj�k.

A civil t�rsadalom leg�ltal�nosabb le�r�sa azt mondja ki, hogy minden, ami a modern t�rsadalomban a csal�d �s az establishment (a politikai-gazdas�gi szervezet) k�z�tt ter�l el. A t�rsadalomnak ugyanis van egy szinte biol�giai szintje, amelyet Veres P�ter emberi teny�szetnek nevezett. A civiliz�ci� els� szakasza e f�l� emelte az establishment (a politikai hatalom �s az �zleti szerkezet) mind hatalmasabb �p�tm�nyeit. K�z�tt�k csak egy v�kony r�teg maradt. Az �jkori fejl�d�s azonban - mik�zben az establishment terjedelme �s hatalma is megsokszoroz�dott - mind sz�lesebb �s szervesebb lehet�s�get ny�jtott a civil t�rsadalomnak. Olyannyira, hogy el�bb mintegy csak k�z�j�k �kel�d�tt, de ma meghat�roz� elem�t alkotja az eg�sz szerkezetnek. �s vannak, akik szerint rajta m�lik a j�v� demokratikus, "polg�ri" fejl�d�se. Ebben az �rtelemben teh�t a civiliz�ci� az ember t�rsadalom, gazdas�g, kult�ra, technika olyan fejl�d�s�t jelenti, amely a t�rsadalom h�rmas szerkezet�ben mind nagyobb szerepet hagy meg a civilit�snak.

Egyes sz�m �s t�bbes sz�m

Tudnunk kell azonban, hogy a maga �ltal�noss�g�ban mindh�rom fogalom absztrakci�. Nincs t�rsadalom �ltal�ban, a val�s�gban csak t�rsadalmak vannak. A vil�gt�rsadalom, de m�r a nemzeti t�rsadalom is absztrakci�. Nincs kult�ra �ltal�ban, a val�s�gban csak kult�r�k vannak. A kult�ra egyetemes fogalma absztrakci�. Nincs civiliz�ci� �ltal�ban, a val�s�gban csak civiliz�ci�k vannak. A civiliz�ci� �ltal�nos fogalma absztrakci�.



Az ellentmond�sok

A keretfogalmakat j�l elrendezhetj�k, de tudnunk kell, hogy a val�s�gban mindez kegyetlen ellentmond�sokkal van telve. Voltak�ppen arra val�k, hogy az emberi l�tez�s nagy ellentmond�sait keretbe foglalj�k. Hadd soroljak fel - kifejt�s n�lk�l - n�h�ny alapvet� ellentmond�st, a legfontosabbak k�z�l!
- Az anyagi �s a szellemi kult�ra ellent�te (amely n�met nyelven a kult�ra �s a civiliz�ci� ellent�t�ben jelenik meg).
- A "teny�szet", a civil t�rsadalom �s az establishment ellent�te.
- A barb�rs�g �s a civiliz�ci� ellent�te.
- Az egyes region�lis civiliz�ci�k ellent�te (ahogy t�bbek k�z�tt Samuel P. Huntington kifejtette).
- Az "objekt�v" �s a "szubjekt�v" kult�ra ellent�te. (Simmel megk�l�nb�ztet�se. Objekt�v kult�ra az, amely valamely t�rsadalomban vagy t�rsadalmi k�rben egy�ltal�n l�tezik. Szubjekt�v kult�ra az, amit haszn�lnak bel�le.)
- �s v�g�l a legfontosabb az anyagi javak, a kult�ra, a civiliz�ci�, az anyagi, t�rsadalmi �s szellemi t�ke birtokl�sa, �s a bel�le val� kirekeszt�s ellent�te.
Ami�ta van emberi t�rsadalom, ezekkel a k�rd�sekkel v�v�dik. Ezek l�t�sz�g�b�l kell vizsg�lnunk a globaliz�ci�t is.





Eu Tag�llamok

A kis z�szl�kra kattintva tov�bbi adatokat, inform�ci�kat olvashatsz az adott orsz�gr�l/�llamr�l.

Ausztria
Belgium
Bulg�ria
Ciprus
Cseh K�zt�rsas�g
D�nia
Egyes�lt Kir�lys�g
�sztorsz�g
Finnorsz�g
Franciaorsz�g
G�r�gorsz�g
Hollandia
�rorsz�g
Lengyelorsz�g
Lettorsz�g
Litv�nia
Luxemburg
Magyarorsz�g
M�lta
N�metorsz�g
Olaszorsz�g
Portug�lia
Rom�nia
Spanyolorsz�g
Sv�dorsz�g
Szlov�kia
Szlov�nia