Kultúra

Tudományos meghatározás

A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben. Bizonyos kulturális vonások már az állatvilágban is megfigyelhetőek, így például az emberhez legközelebb álló csimpánzoknál.

A kultúra az ember viszonya az objektivációkhoz, vagyis az "emberi műhöz", az ember által teremtett, megformált világhoz.
A civilizáció az objektivációk összessége, amelyeket az ember alkotott, és ami az emberi tevékenység és az emberi közösségek alapjául szolgál.



Civilizáció

A kultúra fogalmát a sokféle meghatározás ellenére is nagyjából azonos, vagy egymást megközelítő értelemben használjuk. Ez azonban nem mondható el a civilizációról. A szónak három legfontosabb értelmezését, jelentését nyelvterületekhez köthetjük. Más a hagyományos francia-angol, más a német, és más a modern amerikai-angol értelme.

A civilizáció hagyományos angol és francia fogalma

Elias is ezt vallja. Könyve szerint (A civilizáció folyamata) a civilizáció fogalmában a "nyugat öntudata" fejeződik ki, a nyugati ember benne foglalja össze "a nyugat és az emberiség haladása felett érzett büszkeséget". Olyan viselkedés, amely az utóbbi évezred európai emberét elválasztja a nem-európaitól.
A klasszikus marxizmus is ezt a civilizáció fogalmat használta. Engels a terminust Lewis Henry Morgantól vette, aki két társadalmi állapotot különböztetett meg: az "őstársadalmat" (vadság és barbárság), és a civilizációt. Engels szerint a civilizáció egyenlő az osztálytársadalommal is.

A civilizáció német fogalma

A német értelmezés más formában, máig ható érvénnyel választja külön a civilizációt és a kultúrát. A civilizáció inkább külső formákat, a kultúra inkább belső értékeket jelöl. Így jelenik meg Kantnál is. Amikor tehát megkülönböztetjük a kultúrát a civilizációtól, a német értelmezést ismerjük el jogosnak.
A német fogalom szerint a civilizáció nem feltétlenül jár együtt a kultúrával, a kultúra pedig a civilizációval. A civilizáció haszonélvezői (a gazdag népek és a gazdag rétegek) nem mindig jeleskedtek és jeleskednek a kultúrában, a kultúra nagyjai pedig sokszor szűkölködnek a civilizáció javaiban. A német értelmezés szélsőséges változatát képviseli Oswald Spengler, aki a kultúrák leszálló ágát, elöregedett szakaszát nevezte civilizációnak.

A civilizáció modern amerikai-angol fogalma

Az újabb angolszász irodalomban a civilizáció a civil társadalommal kapcsolódik össze. Ez összefügg egy másik nyelvi problémával. Német nyelven a Bürger szónak egyetemes értelme van, nem csupán a gazdag embert (burzsoát) jelent, hanem általában a modern társadalom városi emberét. A francia nyelv viszont különválasztja őket a bourgeois és a citoyen kettősségében. Az angol terminológia az elsőre átvette a francia kifejezést (a bourgeois szót angolul is használják), a másodikra pedig a civil szót használják.

A civil társadalom legáltalánosabb leírása azt mondja ki, hogy minden, ami a modern társadalomban a család és az establishment (a politikai-gazdasági szervezet) között terül el. A társadalomnak ugyanis van egy szinte biológiai szintje, amelyet Veres Péter emberi tenyészetnek nevezett. A civilizáció első szakasza e fölé emelte az establishment (a politikai hatalom és az üzleti szerkezet) mind hatalmasabb építményeit. Közöttük csak egy vékony réteg maradt. Az újkori fejlődés azonban - miközben az establishment terjedelme és hatalma is megsokszorozódott - mind szélesebb és szervesebb lehetőséget nyújtott a civil társadalomnak. Olyannyira, hogy előbb mintegy csak közéjük ékelődött, de ma meghatározó elemét alkotja az egész szerkezetnek. És vannak, akik szerint rajta múlik a jövő demokratikus, "polgári" fejlődése. Ebben az értelemben tehát a civilizáció az ember társadalom, gazdaság, kultúra, technika olyan fejlődését jelenti, amely a társadalom hármas szerkezetében mind nagyobb szerepet hagy meg a civilitásnak.

Egyes szám és többes szám

Tudnunk kell azonban, hogy a maga általánosságában mindhárom fogalom absztrakció. Nincs társadalom általában, a valóságban csak társadalmak vannak. A világtársadalom, de már a nemzeti társadalom is absztrakció. Nincs kultúra általában, a valóságban csak kultúrák vannak. A kultúra egyetemes fogalma absztrakció. Nincs civilizáció általában, a valóságban csak civilizációk vannak. A civilizáció általános fogalma absztrakció.



Az ellentmondások

A keretfogalmakat jól elrendezhetjük, de tudnunk kell, hogy a valóságban mindez kegyetlen ellentmondásokkal van telve. Voltaképpen arra valók, hogy az emberi létezés nagy ellentmondásait keretbe foglalják. Hadd soroljak fel - kifejtés nélkül - néhány alapvető ellentmondást, a legfontosabbak közül!
- Az anyagi és a szellemi kultúra ellentéte (amely német nyelven a kultúra és a civilizáció ellentétében jelenik meg).
- A "tenyészet", a civil társadalom és az establishment ellentéte.
- A barbárság és a civilizáció ellentéte.
- Az egyes regionális civilizációk ellentéte (ahogy többek között Samuel P. Huntington kifejtette).
- Az "objektív" és a "szubjektív" kultúra ellentéte. (Simmel megkülönböztetése. Objektív kultúra az, amely valamely társadalomban vagy társadalmi körben egyáltalán létezik. Szubjektív kultúra az, amit használnak belőle.)
- És végül a legfontosabb az anyagi javak, a kultúra, a civilizáció, az anyagi, társadalmi és szellemi tőke birtoklása, és a belőle való kirekesztés ellentéte.
Amióta van emberi társadalom, ezekkel a kérdésekkel vívódik. Ezek látószögéből kell vizsgálnunk a globalizációt is.





Eu Tagállamok

A kis zászlókra kattintva további adatokat, információkat olvashatsz az adott országról/államról.

Ausztria
Belgium
Bulgária
Ciprus
Cseh Köztársaság
Dánia
Egyesült Királyság
Észtország
Finnország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Írország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Luxemburg
Magyarország
Málta
Németország
Olaszország
Portugália
Románia
Spanyolország
Svédország
Szlovákia
Szlovénia