Csillagszat
A csillagszat trtnete
A csillagos g ltvnya a mai szemllt is elbvli, mg sokkal inkbb elragadta a rgmlt primitv embert. Az kori npek, ezeltt sok ezer vvel, a kezdeti csodlkozs korbl kilpve, valamifle rendszert, rtelmet kerestek az gen szikrz csillagok vilgban. Lttk a csillagok felkelst, lenyugvst, megfigyeltk a Hold tjt az gen, rltek a Nap ltet sugarai megjelensnek, s bcst intettek a lehanyatl tzgolynak, amikor eltnt a "vilg kapui" eltt.

A kutat emberi elme lpsrl lpsre haladva ismerkedett a csillagos ggel. szrevette a csillagok kztt tovasuhan bolygkat, kpzelete csillagkpeket alaktott ki az gen, ltta a Tejt halvnyan dereng fnyt, riadtan figyelte a titokzatosan megjelen stksket s a felragyog, majd lassan elhalvnyod "j csillag"-okat.

Jegyezni kezdtk a ltottakat. Nyomon kvettk a bolygkat, megprbltk lemrni jrsukat, idejt, s rnykvet bottal figyeltk a Nap s a Hold mozgsait. Nemzedkek szzai vltottk egymst. A tuds nemzedkrl nemzedkre szllt, a csillagszok, a nagy csillagnzk tadtk tudomnyukat s feljegyzseiket az utdoknak. A csillagszok munkja nyomn feltrult a Vilgegyetem, amelyben minden l, mozog; a csillagvilg galaxisai csakgy, mint az atom alkotrszei, lland mozgsban vannak. Nincsen egyetlen pont sem az Univerzumban, amely nyugalomban lenne. A mozgs az anyag ltezsi mdja. Mozgs nlkl anyag nem ltezhet.

A 350 vvel ezeltt feltallt tvcs j ablakot nyitott a megismers fel. Kitrult, kibvlt a vilgegyetem. Egyre nagyobb s nagyobb tvcsvek pltek s plnek ma is, de semmi jelt nem ltjuk, hogy a tr hatraihoz kzelednnk. A tr vgtelen, mint ahogyan az idnek sincs kezdete s vge. A sznkpelemzs a Vilgegyetem anyagi egysgt trta fel, a legltvnyosabb csillagrendszereket alkot gitestekben is ugyanazok az anyagok vannak, amelyek a mi fldi vilgunkban ismeretesek, s amelyek testnknek is alkotrszei. Az els csillagnzktl napjainkig hossz volt az t, a csillagnzk alig belthat utat jrtak be az vezredek alatt.

     
|