Vizes bolyg�k

A Naprendszer �s bolyg�inak ismerete �rdekesen alakult az emberis�g t�rt�nelme sor�n. A sumer civiliz�ci� id�sz�m�t�sunk el�tt 6.000 �s 1.500 k�z�tt t�k�letesen ismerte a Naprendszer minden bolyg�j�t, a r�nk maradt v�gtelen sz�m� �k�r�sos agyagt�bla, pecs�thenger, eposzok (teremt�s eposz, Gilgames eposz) tan�s�ga szerint.
Azt�n ezek teljes feled�sbe mer�ltek, annyira, hogy �jra fel kellett fedezni a bolyg�kat a 18-19. sz�zadban. Elgondolkodtat�.

Ma m�r egy�rtelm�en �ll�tj�k a tud�sok, hogy a v�z az �let alapja. Az elm�lt 20-30 �vet lesz�m�tva, mindenki azt hitte, hogy v�z csak a F�ld�n van. Pedig ez hatalmas t�ved�s. A sumerok le�rt�k m�r 4-5.000 �vvel ezel�tt, hogy Naprendszer�nk melyik bolyg�ja rendelkezik vagy rendelkezett v�zzel.



Merk�r

A Naphoz legk�zelebb kering� bolyg�, kis m�ret� �s magas h�m�rs�klet uralkodik a felsz�nen, amennyiben volt is v�z, m�r nem val�sz�n�, hogy van a nagy meleg miatt.

 



V�nusz

Felsz�ne nagyon meleg, l�gk�re v�kony, f�leg sz�ndioxidb�l �ll, a felh�k tel�tettek savakban, ez�rt rendszeresek a savas es�k.
A magas sz�ndioxid szint miatt az �vegh�z hat�s �rv�nyes�l �s ez�rt a felsz�n h�m�rs�klete egyre nagyobb.
A Mariner �rszonda 1974-75-ben felt�rk�pezte a bolyg�t �s megd�bben�ssel tapasztalta az emberis�g, hogy a felsz�nt valamikor tengerek �s �ce�nok bor�tott�k. A v�zmennyis�g a sz�m�t�sok szerint annyi volt, hogy a teljes felsz�nt be tudta bor�tani t�bb m�ter m�lys�gben.
M�ra ennek a v�zmennyis�gnek az 1%-a van jelen a l�gk�rben, p�ra form�ban, a nagy mekeg miatt nem tud lecsap�dni.





Mars

Az elm�lt �vekben teljess�ggel bebizonyosodott, hogy a Marson befagyott tengerek, �ce�nok vannak. K�l�n �rdekess�g, hogy a bolyg� tengelymozg�sa miatt, a Mars �ghajlata 50.000 �vente drasztikusan megv�ltozik. Az elm�lt 4,5 milli�rd �v sor�n, �sszess�g�ben kb. 100 milli� �vig volt fagypont feletti a felsz�n h�m�rs�klete, ez is f�leg az egyenl�t�i r�szen. Ilyenkor a v�z megolvadt �s kezdetleges �letform�k kezdtek kialakulni. Azonban a meleg id� r�vids�ge miatt bonyolultabb �letforma kialakul�sa nem volt lehets�ges.Jelenleg j�gkorszak zajlik a bolyg�n.

 



Jupiter

A Naprendszer legnagyobb bolyg�ja, 1.300x nagyobb a F�ldn�l �s a Naprendszer t�meg�nek 90%-�t tartalmazza.
G�zbolyg�, a bolyg� belseje radioakt�v anyagokb�l �ll, vizet kimutattak az �rszond�k g�z �s csepp form�ban.Ami m�g �rdekesebb, a holdakon kr�terek tal�lhat�k, vulk�ni tev�kenys�g �szlelhet� �s a m�lyed�sekben v�z tal�lhat�.





Szaturnusz

A bolyg� g�z�ri�s, felsz�ne nagyon sok vizet tartalmaz fagyott form�ban. A gy�r�k �s a felsz�n tele van csillog� j�ggel. Ugyanez elmondhat� a holdjair�l is.





Ur�nusz

A bolyg�t 1781-ben fedezt�k fel �jra (a sumerok ut�n), majd 1986-ban l�togatta meg a Voyager 2 �rszonda.
Zecharia Sitchin a sumer korszak komoly szak�rt�je, az 1976-ban megjelent 12. bolyg� c�m� k�nyv�ben le�rta a sumer le�r�sokat alapj�n, az Ur�nusz kin�zet�t, szerkezet�t.
1986-ig azt hitt�k, hogy az Ur�nusz egy g�zbolyg�, �s kiz�rtnak tartott�k, hogy a v�z b�rmilyen form�ban is jelen legyen.
Sitchin elolvasva a sumer agyagt�bl�kat azt �ll�totta, hogy a bolyg� z�ldes-k�k sz�n�, felsz�ne v�zzel bor�tott �s barn�s foltok l�that�k rajta, melyek alapszint� n�v�nyzet csoportokat jelentenek. Term�szetesen senki nem vette komolyan, eg�szen 1986-ig, mikor a k�ld�tt k�pek led�bbentett�k a vil�got. Pont �gy volt, ahogy a sumerok �rt�k. Z�ldes-k�k a bolyg� sz�ne, barn�s foltokban veget�ci� nyomai l�that�k, hatalmas �ce�nok mindenfele, a m�lyben pedig a v�z magas h�m�rs�kleten forr. Ennek oka, hogy a bolyg� szil�rd belseje radioakt�v, ez�rt h�t termel.





Neptunusz

A bolyg�t 1846-ban fedezt�k fel �jra, szint�n a Voyager 2 �rszonda l�togatta meg, 1989-ben.
Sitchin az 1976-ban megjelent 12. bolyg� c. k�nyv�ben a sumer le�r�sokat id�zve, egy, az Ur�nuszhoz hasonl� bolyg�t �r le, szint�n z�ldes-k�k sz�nben, sok tengerrel, �ce�nnal, �s barn�s foltokban veget�ci�val. Term�szetesen ezt sem hitt�k el, mert g�zbolyg�nak v�lt�k. B�r az 1986-os Ur�nusz telital�lat ut�n felfokozott k�v�ncsis�ggal v�rt�k a k�peket. �jra hatalmas volt a d�bbenet, mert a bolyg� val�ban z�ldes-k�k, az �ce�nok sz�ne sok helyen m�ly tengerk�k, barna foltokban veget�ci� nyomai, amelyek kezdetleges n�v�nyzetre utalnak.
A l�gk�r h�liumb�l, hidrog�nb�l, met�nb�l �ll, hatalmas ork�nok d�lnak a felsz�nen, a v�z fagyott �llapotban tal�lhat� meg.
Ugyanakkor a Neptunusz h�t bocs�t ki, melyet radioakt�v magj�nak k�sz�nhet.
A sumer le�r�sok ezt a k�t bolyg�t dupla bolyg�nak, vagy egym�s ikertestv�r�nek nevezt�k. Teljesen ugyan�gy n�znek ki, �s b�r a Neptunusz l�nyegesen t�volabb van a Napt�l, m�gis a k�t bolyg� felsz�ne ugyanolyan h�m�rs�klet�. Ennek oka, hogy a t�volabbi bolyg� eset�n er�sebb a radioakt�v tev�kenys�g.





Pl�t�

A sumer le�r�sok szerint ez igaz�b�l nem is bolyg�, hanem egy hold, csak a Naprendszer kialakul�sakor �tk�z�sek, illetve t�megvonz�sok miatt a jelenlegi p�ly�j�ra �llt, �s bolyg�k�nt viselkedik.
Amit a sumer r�g�szeti leletek is bizony�tanak, hogy a Naprendszer �sszes bolyg�j�n van v�z valamilyen form�ban, illetve az �let valamilyen eg�szen kezdetleges form�ban jelen tud lenni.
M�sik �rdekess�g, hogy az Ur�nusz �s Neptunusz bolyg�k radioakt�v h�vel f�tik magukat, �gy meg is tal�lhat�k a kezdetleges veget�ci�k. Ha kicsit melegebb lenne a felsz�n, akkor az �let komolyabb form�ja is ki tudott volna alakulni a Napt�l ilyen t�vol.
A sumer le�r�sok ennek a k�t bolyg�nak szentelnek nagy jelent�s�get, tal�n nem v�letlen�l.