Tengerek-�ce�nok
A tengerek feloszt�sa, fizikai �s k�miai tulajdons�gai

Feloszt�s

1. �ce�nok:

- �n�ll� medenc�vel rendelkeznek, melyekben �raml�si rendszerek alakulnak ki. Viz�k s�tartalma �lland�. Medenc�j�ket kontinensek fogj�k k�zre. Pl. Csendes-�ce�n, Atlanti �ce�n, Indiai-�ce�n.

2. Tengerek:

- Peremtengerek: felsz�n�ket tekintve az �ce�nok szerves r�szei, azokr�l mind�ssze szigetek vagy f�lszigetek v�lasztj�k le. Viz�k �sszet�tele is azonos az �ce�nok�val. �n�ll� medenc�j�k nincs, �ltal�ban a kontinent�lis lemez megs�llyedt szeg�lye alkotja az aljzatot, nem tartozik az �ce�ni lemezhez. Pl.: �szaki-tenger, Jap�n-tenger.

3. Beltengerek:

K�t f� fajt�juk van az intrakontinent�lis �s az interkontinent�lis. Mindkett� csak sz�k szorosokon kereszt�l csatlakozik az �ce�nokhoz, ez�rt viz�k s�tartalma is elt�r t�l�k.
Az intrakontinent�lis tengerek a sz�razf�ldek belsej�be ny�lnak, �n�ll� medenc�j�k, vagy �raml�si rendszer�k nincs.
Az interkontinent�lis tengerek k�t kontinens k�z�tt h�z�dnak, �n�ll� medenc�vel rendelkeznek, de ennek nincsenek �n�ll� �ramlatai.
Pl.: Intrakontinent�lis: Balti-tenger, Adriai tenger, Interkontinent�lis: F�ldk�zi-tenger, V�r�s-tenger.



Tengerek k�miai tulajdons�gai

T�bbf�le oldott �sv�nyi anyagot tartalmaz viz�k, els�sorban k�l�nf�le s�kat. A tengerek s�i k�z�l legnagyobb r�szar�nya a konyhas�nak van, ezen k�v�l el�fordul magn�zium-klorid �s gipsz is. Az �ce�nok s�tartalma �lland�, 35 ezrel�k k�r�li, �s az �ce�n minden pontj�n megegyezik. A peremtengerekn�l ugyanez a helyzet, viszont a beltengerekn�l nagyon v�ltozatos lehet. A s�tartalmat k�t t�nyez� befoly�solja: a p�rolg�s m�rt�ke �s a befoly� �desv�zmennyis�g. Ahol nagy a p�rolg�s, de kicsi a hozz�foly�s, ott a s�tartalom megn�. Ilyen �llapot f�leg a sivatagos ter�letek partvid�k�n jellemz�. Ez a helyzet pl. a V�r�s-tengern�l. Ahol nagy a be�ml� �desv�z mennyis�ge, de kicsi a hozz�foly�s, ott a s�tartalom lecs�kken, mint a Balti-tenger eset�ben.



Tengerek fizikai tulajdons�gai

H�m�rs�klet: A tengervizet a napf�ny meleg�ti fel, ennek k�vetkezt�ben a felmeleged�s els�sorban a legfels� v�zr�tegre terjed ki. A hull�mz�s a befogott energi�t lekeveri a m�lyebb r�tegekbe is, de ez nem haladja meg az 50-100 m-t. Eddig a pontig nagyj�b�l egyenletes a v�zh�m�rs�klet cs�kken�se. Itt h�z�dik a h�m�rs�kleti ugr�r�teg, mert hirtelen j� n�h�ny fokkal leesik a v�z h�m�rs�klete, �ltal�ban n�h�ny fokkal 0 fok f�l�. Ezt k�vet�en a tengerek fenek�ig nincs jelent�s v�ltoz�s. A tengerek az Egyenl�t�t�l a sarkvid�kek fel� csak lassan v�ltoztatj�k felsz�nhez k�zeli h�m�rs�klet�ket.

Legmagasabb a Perzsa-�b�lben (35 fok), a legalacsonyabb a sarkvid�ki tengerekben (-2 fok). A tengerek h�m�rs�klete nem szab�lyosan v�ltozik, mert a hideg �s meleg tenger�raml�sok megv�ltoztatj�k az �ghajlatok �ltal elvileg kialak�tott �rt�keket. Ez al� a v�z m�r nem tud h�lni, mert ezen a h�m�rs�kleten m�r j�g k�pz�dik, a j�g a tov�bbiakban pedig szigetel�r�tegk�nt viselkedik, teh�t akad�lyozza a tov�bbi leh�l�st. A tengerv�zb�l kialakult j�g j�gt�bl�kat alkot, a tengeri j�ghegyek sz�razf�ldi eredet�ek, vagyis �desvizet t�rolnak.

A tengerv�z felmeleged�se lassabb folyamat, mint a sz�razf�ldek�, aminek az oka a v�z magas fajh�j�ben keresend�. A lassabb felmeleged�s lassabb leh�l�st is jelent, ez�rt a v�zh�m�rs�klet sokkal kiegyens�lyozottabb, mint a leveg��.